A Párizs és Bécs közötti gyorsvonatok az 1880-as évek elején már – Budapesten és Orsován át – Bukarestig közlekedtek, ennek nyomán vetődött fel a gondolat Georges Nagelmackers belga bankárban, hogy az általa alapított Nemzetközi Vasúti és Hálókocsi Társaság (CIWL) a kor arisztokráciájának és kalandvágyó pénzembereinek minden igényét kielégítő luxusjáratot indítson a mesés kelet, Isztambul felé.
Az expressz, amely elhozta a luxusutazást Európába
A belga üzletembert az Egyesült Államokban tett utazásain nyűgözték le a minden kényelemmel ellátott Pullmann-hálókocsik, s cége számára is hasonló, amerikai mintára készült, forgóvázas étkező- és hálókocsikat szerzett be.
A pazar kivitelű, favázas, faburkolatos kocsik oldalát az egyik fő részvényes, a belga király oroszlános címere díszítette, az első világháborúig használt fényűző vagonok egyike ma a budapesti Vasúttörténeti Parkban látható.
A CIWL, amelynek neve 1884-ben egészült ki a “Nagy Európai Expressek” kifejezéssel, 1882 októberében invitálta meg az első vendégeket a próbajáratnak szánt Párizs-Bécs oda-visszaútra, az utasok a fényűző elhelyezés mellett ínyencek számára összeállított menüt is élvezhettek.
Az első Orient Express (a nevet hivatalosan csak 1891-től használták) 1883. június 5-én indult Párizsból és több mint 2500 kilométer megtétele után, két és fél nap múlva ért a havasalföldi Gyurgyevóba (Giurgiu).
Az utasok innen hajón keltek át a Dunán a bulgáriai Ruszéba, ahonnan újabb hét órát vonatoztak Várnáig, az út 15 órás tengeri hajózás után Isztambulban ért véget.
A hajóutat is beleértve 3186 kilométer megtétele 83 és fél órát (három és fél napot) vett igénybe, a szerelvény magyar szakaszon 689 km-t tett meg.
A vonatra csak első osztályú jegyet lehetett váltani, ezért a kalandvágyó, gazdag utasok a 457 aranyfrank menetdíjra 20 százalék felárat is kellett fizessenek.
Egy pazar utazás, ahol a kalandok is jelentős szerepet játszottak
Az első vonatok két poggyászkocsiból, középen két hatfülkés, 14 személyes hálókocsiból és a 24 személyes, konyhával ellátott étkezőkocsiból álltak.
A favázas belső burkolathoz az első világháborúig teafát használtak, a berendezés monogramos bőrgarnitúrákból, és gazdagon díszített csillogó réztárgyakból állt. A kocsikban egyszerű gőzfűtés volt, a hálókban kezdetben gyertyával világítottak, ezt később felváltotta a gázvilágítás.
Az Orienttel utazni nemcsak az átszállás miatt volt viszontagságos, olykor dunai árvíz, földcsuszamlás és hóakadály is késleltette a szerelvényt, 1891-ben egyszer rablók támadtak a luxusvonatra és csak váltságdíj fejében engedték szabadon foglyaikat.
Változó útvonal, páratlan utasok
Az expressz első öt évében a Strasbourg-Stuttgart-München-Bécs-Budapest-Temesvár-Orsova-Bukarest-Várna útvonalon haladt. 1884-re elkészült a Budapest-Zimony-Belgrád, majd 1888-ra a Belgrád-Nis-Szófia vasúti pályaszakasz.
Az első közvetlen, átszállás nélküli járat 1888. augusztus 11-én ért Isztambulba, a menetidő 67 óra 35 percre rövidült. Az expressz az első világháborúig élte fénykorát, uralkodók, politikusok is igénybe vették a pompával felszerelt kocsikat, mint például Ferdinánd bolgár cár, Daniló montenegrói trónörökös és Ranai maharadzsa az összes feleségével.
Az első világháború után már három Orient Express is közlekedett: a hagyományos útvonal mellett a Simplon Orienttel Párizsból az Alpokon át Lausanne, Milánó, Velence, Belgrád és Szófia érintésével lehetett eljutni a török fővárosba.
Az 1930-ban indult Arlberg Orient két végállomása London és Athén volt, a szerelvény Párizst, Zürichet, Innsbruckot, Bécset, Budapestet és Belgrádot érintette.
A második világháború után minden átalakult
A vasfüggöny leereszkedése után a kommunista országok saját, másodosztályú kocsikat is kapcsoltak a szerelvényekhez, amelyek útvonala egyre rövidült.
A vonat 1977-ben haladt végig utoljára Párizs és Isztambul között, az 1990-es évek végére Bukarestig, majd csak Budapestig, 2001-től Bécsig járt, 2007 és 2009 között már csak Strasbourg és Bécs között szállított utasokat.
Az évek során az Orient Expressz elnevezést több üzemeltető és vasútvonal is használta. Az 1982-től közlekedő Venice-Simplon Orient Expressen Londonból kiindulva Velencéig lehet eljutni fényűző körülmények között, a nosztalgia járat időnként a Keleti pályaudvarra is befut.
A járatot 2024-től az Egyesült Királyság EU-ból történt kilépése (Brexit) miatt átalakítják, megszüntetve a brit szakaszt. A svájci Intraflug vállalat 1976-tól az eredeti CIWL-kocsikkal indította meg a Nosztalgia Orient Expresst Zürich és Isztambul között, ez 2007-ig közlekedett.
2017-ben az Accor vendéglátóipari óriásvállalat ötven százalékos részedést vásárolt a francia államvasúttól (SNCF) az Orient Express márkában, s tavaly bejelentették, hogy 2025-től újraindítják a járatot a Párizs-Isztambul útvonalon.
2024-től egy másik járatot is indítanak Orient Express La Dolce Vita néven, amely nyolc különböző útvonalon közlekedik majd olaszországi városokba. A luxusvonat a populáris kultúra része lett.
Már Bram Stoker Drakula című regényében ezzel utaznak az Erdélyből Angliába tartó vámpír üldözői, az Oroszországból szeretettel című James Bond-filmben ezzel menekül el a 007-es ügynök Isztambulból.
A luxusvonat Agatha Christie képzeletét is megragadta, a krimik királynője 1929-ben utazott a luxusvonattal, és egy isztambuli szállodában vetette papírra a Gyilkosság az Orient Expresszen című regényét. Az 1934-ben megjelent műből 1974-ben Sidney Lumet, 2017-ben pedig Kenneth Branagh forgatott filmet a legnagyobb sztárok főszereplésével.
(MTI)
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
TOP 20 fotó a karácsonyi díszbe öltözött magyar falvakról,...
Földrajzi kvíz: ismered Magyarország határátkelőit?
A világ legaranyosabb madara született meg Debrecenben
Megváltozik: máshogy kell majd felszállni a buszokra Budapesten
Így köszöntötték a téli napfordulót Pilisszántón
