Olimpia-kisokos: ki lehet házigazda, mennyibe kerül és mekkorát lehet vele bukni?
2008-ban a pekingi olimpiát a Föld akkori lakosságának hetven százaléka, összesen 4,7 milliárd ember követte figyelemmel. Ezek után nem túlzás azt állítani, hogy az ötkarikás játékok olyan ritka történelmi eseménynek számítanak, amiken keresztül az emberiség egy emberként képes izgulni, örülni, szurkolni a kedvenceinek a sport által.
Az olimpia összeköt minket, eggyé kovácsol, kicsit a békét is jelenti és azt, hogy a tisztességes, becsületes verseny még mindig értéknek számít.
Épp ez a hatalmas jelentőség az, ami elképesztően fontossá teszi egy-egy országnak, hogy házigazdája legyen a nagy eseménynek. De vajon milyen feltételeknek kell megfelelni ehhez és miért nem sikerült az elmúlt hatvan évben nyereséges olimpiát szervezni? Utánajártunk!
Az ókori görög játékoktól napjainkig
Ahhoz, hogy teljesen megértsük az olimpia jelentőségét egészen az ókori Görögországig kell visszamennünk az időben. Az első játékokat időszámításunk előtt 776 és időszámításunk szerint 393 között, négyévente tartották a görög főisten, Zeusz tiszteletére. Az eseményt annyira komolyan vették, hogy gyakran még háborús csatákba sem tudtak toborozni katonákat, mert a játékokon való részvétel volt az első. Az első újkori olimpia megrendezéséig másfél évezrednek, egészen pontosan 1503 évnek kellett eltelnie. Az 1896-ban, Athénban tartott játékokat az első Nemzetközi Olimpiai Bizottság rendezte, aminek magyar tagja is volt, Kemény Ferenc személyében.
Fotó: AFP
Ezen felül
a jelenlévő tizennégy nemzet közül az egyik Magyarország volt, Hajós Alfréd pedig két aranyéremmel kezdte meg a magyarok olimpiai érmeinek gyűjtését.
Ezen az eseményen mindössze csak kilenc sportágban mérettették meg magukat a sportolók, az idén Párizsban tartandó játékokon már harminckét sportág szerepel. Bár tény, hogy az olimpiai hosszú története során rengeteg minden változott, a játékok öröme, a sport szeretete mindvégig megmaradt.
Fotó: AFP
100 éve Budapesten lett volna az olimpia
Az utóbbi években többször volt hangos a sajtó attól a hírtől, hogy Magyarország – egészen pontosan Budapest – megpályázta az olimpia rendezési jogát: legutóbb arról szóltak a hírek, hogy a 2036-os játékokra is bejelentkezett az ország, ám erről még nem született döntés. Azt viszont kevesen tudják, hogy a történelem során egyszer már nekünk ítélték a rendezés jogát.
1914-ben ugyanis úgy döntött a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, hogy az 1920-as sporteseményt a magyar fővárosban tartják majd.
Csakhogy az első világháború közbeszólt, aminek a következményekén nemhogy megrendezni nem rendezhettük meg a játékokat, de még csak részt sem vehettünk rajtuk, hiszen a világháború vesztes oldalán álltunk.
Hogyan döntenek az olimpia helyszínéről?
Olimpiát rendezni a szakértők szerint is elképesztően nagy felelősség, lehetőség és befektetés is egyben. Épp ezért
nagyon komoly és részletes az a feltételrendszer, aminek meg kell felelni akkor, ha valamelyik ország a világverseny rendezésén gondolkodik.
Az első kör csak egy egyszerű ajánlat tétel, ami után a Nemzetközi Olimpiai Bizottság felügyelői tíz hónapon keresztül megvizsgálják, hogy az adott város megfelelő lenne-e a játékok házigazdájának. A WorldAtlas információi szerint az egyik legfontosabb az, hogy legyen megfelelő mennyiségű szállás a turistáknak, az újságíróknak és a sportolóknak – ez egy olyan szempont, amiből a legkisebb mértékben sem hajlandóak engedni. Ezen felül nagy hangsúlyt fektetnek az infrastruktúrára, a tömegközlekedés állapotára és természetesen a megfelelő biztonságra – ezen a szűrőn jellemzően öt-hat ország jut tovább.
A következőben már úgynevezett jelöltvárosokról beszélünk, akiknek egy közel 250 oldalas kérdőívet kell kitöltenie, amiben a marketing-tervtől kezdve az olimpiai falu részleteinek nagyjából mindennek szerepelnie kell. A bizottság tagjai újabb látogatásokat tesznek az adott országokban, végül pedig egy titkos szavazáson választanak. A biztosságból azok a tagok, akik valamelyik jelölt ország állampolgárai, nem szavazhatnak.
A helyszínt, egy-két kivételtől eltekintve – hét évvel a rendezés előtt hozzák nyilvánosságra.
Mennyibe kerül egy olimpia?
Az olimpiai játékoknak alapvetően két oldala van. Az egyik természetesen a presztízs, a megbecsülés, a jelentősége annak, hogy egy rövid időre az egész világ egyetlen országra és egyetlen városra figyel. A másik pedig a pénz: és általában itt szoktak meghiúsulni az olimpiarendezést dédelgető nemzetek álma. Ugyanis az ötkarikás játékok rendezését sokan csak pénzégetőnek hívják és erre minden okuk meg is van. A GQ által összegyűjtött információk alapján
1960 óta minden egyes ország átlagosan 172 százalékkal többet költött az olimpiára, mint azt eredetileg tervezte.
Az Oxfordi Egyetem tanulmánya alapján minden idők legdrágább ötkarikás játéka a legutóbb megtartott, tokiói olimpia volt. Ebben nyilván benne voltak a koronavírus miatti extra költségek is, ami a végén 20 milliárd dollárnyi kiadást jelentett. Tehát
a tokiói játékok 6800 milliárd (!) forintba kerültek, a bevételt pedig alig 1500 milliárdra becsülik.
Fotó: AFP
A második helyen London áll 15 milliárd dolláros kiadással, a harmadik pedig Rio de Janeiro lett 13 milliárd dollár elköltése után. Ez utóbbi egyébként 357 százalékkal több, mint amit eredetileg terveztek. Természetesen egy olimpia rendezése hosszú távú befektetés, hiszen a munkahelyeket, a médiabevételeket és a turizmus fellendülését csak több év távlatából lehet valójában megítélni. A Yahoo Finance elemzése szerint azonban az elmúlt évtizedekben mindössze az 1984-es Los Angeles-i játékok zárultak értelmezhető, 215 millió dolláros profittal.
Legek az olimpia történetéből
- A legnagyobb tragédia: 1972-ben a müncheni olimpián egy palesztin terrorszervezet tagjai tizenegy izraeli versenyzőtt ejtettek túszul. A szeptemberi események során mind a tizenegy túsz, öt terrorista és egy német rendőr vesztette életét.
- A legnagyobb stadion: Bár az olimpiai stadionok alapjában véve is óriásiak, de egyik rendezvényhelyszín sem ér a Stadium Australia nyomába, ami a 2000-ben rendezett syndey-i olimpián fogadta a versenyzőket. A stadionban összesen 114 ezer ember tartózkodott az ötkarikás játékok záró ünnepségén.
- A legnézettebb sportágak: A SportsBrief információi alapján összesítésben az ötkarikás játékok során a tornát nézik a legtöbben világszerte. A második helyen a labdarúgás szerepel, a harmadik helyre pedig az úszás került fel.
- Magyarország az olimpiákon: A hazai olimpiai sportolók mindig is hihetetlenül jól teljesítettek a világ legnagyobb sporteseményén, olyannyira, hogy a lakosság arányában nekünk van a legtöbb egy főre jutó aranyérmünk az egész világon. Eddig összesen 511 érmet szereztük a játékokon, a legtöbbet vívásban, egészen pontosan 89 darabot. A legtöbb olimpiai aranyat szerző sportolóink is mind vívók: a lista elején Gerevich Aladár áll 7 arannyal, őt követik Kárpáti Rudolf és Kovács Pál 6-6 aranyéremmel.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
TOP 20 fotó a karácsonyi díszbe öltözött magyar falvakról,...
Földrajzi kvíz: ismered Magyarország határátkelőit?
A világ legaranyosabb madara született meg Debrecenben
Megváltozik: máshogy kell majd felszállni a buszokra Budapesten
Így köszöntötték a téli napfordulót Pilisszántón
