Omladozó falak és beázó tető – így festett a Nyugati pályaudvar tavaly májusig. A műemléki csarnok viszont mára visszakapata régi fényét: nemcsak a belső terek, hanem a tetőszerkezet és az üvegfelületek is teljesen megújultak. Noha nem ázik be a csarnok, ettől a kapacitás még változatlan maradt, pedig a mostani vonatforgalom többszörösére lenne igény. A legfőbb probléma az, hogy az elővárosi és távolsági vonatoknak ez a végállomása – itt meg kell fordulniuk, ami hely- és időigényes manőver. Ennek megoldására alagutat építenének a Nyugati és a Déli pályaudvar között, hogy az ide érkező vonatok tovább közlekedhessenek. Első körben előkészítik a Nyugatit a projekthez: új vágányok, biztosító berendezések és peronok épülnek. A vonatok egy része a föld alá érkezik majd, az itt található peronokhoz kapcsolódik később a Dunai alagút. A MÁV szerint ez a egész ország vasútközlekedésére hatással lesz.
“Naponta körülbelül 3200 vonat közlekedik Magyarországon, és ezeknek csaknem a fele érinti Budapestet. Ez a személyvonatokra és a tehervonatokra is igaz, úgyhogy azt lehet mondani, ha Budapest nem fejlődik, és Budapesthez nem nyúlunk hozzá máshogy, akkor az országban sem tud a vasúti közlekedés jobban működni, nem tud versenyképesebb lenni” – mondta az RTL Híradóban Homolya Róbert, a MÁV elnök-vezérigazgatója.
Átalakul a pályaudvar környéke
Az Eiffel-csarnok néhány éven belül nem fogad majd vonatokat, hanem kapni fog egy alapos műemléki felújítást, nem lesznek benne a felszínen vonatok. Az egész csarnok egy közösségi tér lesz, egy bő évtizeden belül a pályaudvar környéke is átalakul: elbontják a felüljárót, bevezetik a reptéri gyorsvasutat, és a jelenleg használaton kívüli vasúti területekből parkok lesznek. A cél, hogy többszörösére növeljék a pályaudvar forgalmát azzal, hogy úgynevezett fejpályaudvar helyett átmenő rendszerben fogadja a vonatokat. A tervpályázat győztesét jövő márciusban hirdetik ki.
További részletek a Budapest Fejlesztési Központ oldalán.