Lenyűgöző, de ijesztő élmény is átkelni a világ egyik legszebb útján
Norvégia partjai közel sem annyira egyenletesek, mint Európa más országaiban. Sok apró fjord és sziget szóródik szét a Norvég-tenger és az Atlanti-óceán mentén. Ez a széttagoltság sok esetben megnehezíti a helybéliek közlekedését is. Márpedig a településeket valamilyen formában el kell látni élelmiszerrel és biztosítani kell az ott élők számára a közlekedést. Ezt legtöbb esetben hajókkal oldották meg.
Ennél viszont sokkal biztonságosabb a közút, amit csak szélsőséges időjárás esetén kell lezárni. Ráadásul nincs időhöz kötve az, aki saját autóval rendelkezik. Ezért is épült az elmúlt néhány évtizedben több olyan útszakasz, ami a szétszórt szigeteket köti össze a kontinenssel.
Az Averøy-szigetét Eidével összekötő út sokak szerint a világ legszebb útszakasza.
Összesen nyolc híd található itt, építése pedig egyenesen építészeti bravúrnak számít.
Vasút helyett lett autóút
A 20. század elején tervbe vették, hogy egy vasútvonallal kötik össze Norvégia délnyugati oldalán végighúzódó szigetvilágot. Csakhogy ebből a beruházásból semmi nem valósult meg.
Pedig a vasútvonal ötlete egy későbbi időpontban is felmerült, de akkor már úgy, hogy egy autóúttal együtt épüljön meg. Végül 1935-ben arról döntött a norvég parlament, hogy csak egy közút fog megépülni. A híres Atlanterhavsveien, azaz az Atlanti út tervezése forráshiány miatt csak jóval később az 1970-es években kezdődött meg.
Az utat a korábbi elképzelésnek megfelelően úgy tervezték, hogy a norvég fjordvidék két fontos városát, Molde-t és Kristiansund-ot kösse össze.
Ez közel sem volt egyszerű feladat, hiszen figyelembe kellett venni a fjordok, az apró szigetek és a sokszor nagy hullámokat vető óceán akadályait.
Elindul az útszakasz építése
Jól mutatja, milyen nehéz körülmények kellett megtervezni az útszakaszt, hogy az építés csak 1983. augusztus 1-én kezdődött el. Valószínű nem is sejtették, mennyire mostoha körülmények között kell dolgozni.
Az átadásig 12 hurrikán szerű szélviharral kellett megbirkózni a munkásoknak.
A beruházás 122 millió norvég koronába került. Ez átszámolna négymilliárd forint. Ha viszont az 1983-tól tartó inflációt is beleszámoljuk, akkor ez az összeg ma 162 milliárd forint lenne.
Mivel az állam kasszáját nagy mértékben megterhelte az útépítés, ezérthídvámot kellett fizetni minden autósnak. Ez okozott is némi fennakadást, mert volt olyan polgármester, aki tiltakozott a vámszedés ellen. Az állam pedig ragaszkodott ahhoz, hogy csak akkor kezdik el a beruházást, ha az itt lévő települések vállalják, hogy az 50%-os állami támogatás és a 25%-os munkahely-teremtési támogatás mellett összeszedik a fennmaradó 25 százalékot.
Szerencsére később sikerült megállapodni és megépült a különleges autóút. Átadásra 1989. július 7-én került sor.
A legtöbbek által csak Atlanti útként elhíresült 8274 méter hosszú útszakasz 1999 óta ingyenesen végigjárható. Az eredeti tervek szerint 15 évig szedtek volna útdíjat, hogy a teljes költség 25 százalékát fedezzék, de tíz év alatt összegyűlt a hiányzó összeg.
A 64-es főútként nyilvántartott út mindössze 6,5 méter széles. Bár legnagyobb dőlési szöge mindössze 8 fok, végigautózni rajta olyan, mint ha egy hullámvasúton ülnénk. Érdemes nem csak a rövid, hanem a part mentén végighúzódó, hosszabb utat is bejárni. A teljes útszakasz Bud és Kristiansund települések között összesen 36 kilométert tesz ki.
Norvégia összesen 18 ehhez hasonló útvonalat épített a National Tourist Routes projekt keretében.
8 híd is van az Atlanti úton
A híressé vált Atlanti út 8,3 kilométeres útszakaszán nyolc különböző híd található. Ezek közül a leghosszabb és leghíresebb a Storseisundet-híd.
Legmagasabb pontja a tengerszinthez képest 23 méter, így kisebb hajók kényelmesen átférnek alatta és meg tudják közelíteni a fjordban található kikötőket. Különlegessége, hogy a híd nem egyenesen halad át a két sziget között, hanem egy enyhe kanyart vesz a tenger vize felett.
Sokan szokták a „semmibe vezető hídnak” nevezni, mivel lentről nézve olyan hatást kelt, mint ha az út hirtelen véget érne és onnan mindenki a tengerbe zuhanna.
A másik lenyűgöző építmény a Myrbærholm híd. A híd mindkét oldalán kiépítettek egy speciális függősétányt, amiről bárki kipróbálhatja a horgászást.
Az egyik oldalon a sétány vége egy kör alakú résszel ér véget, amiben padokat tettek azoknak. Ez azoknak jó, akik a tájat nézve várakoznának horgászó útitársukra. A másik oldalon pedig egy lépcső vezet le a sziklákhoz, hogy onnan lehessen bedobni a csalit az óceán vízébe.
Az erős árapály-áramnak köszönhetően könnyen horogra akadhat tőkehal, alaszkai tőkehal, makréla és szénhal.
Ezeket érdemes megnézni a világ legszebbnek tartott autóútján
A 36 kilométere útszakaszt mindössze egyetlen óra alatt be lehet autózni, azonban érdemes néhány pihenőt tartani az út során, hogy alaposabban szemügyre vegyük a tájat és a különféle látnivalókat.
Szerencsére a keskeny út mentén több pihenőhelyet is építettek, ahol kényelmesen meg lehet állni.
Averøya sziget délnyugati részén található például a Eldhusøya pihenőhely, ami abban is különleges, hogy a parkolótól egy kiépített, 700 méteres sétaút is található, amin körbe lehet járni az apró földrészt. Ráadásul erről a helyről egy egészen különleges perspektívában látható a Storseisundet-híd is.
Bud-tól nem messze Hustad településnél található az Askevågen üvegfalú kilátó, ahonnan 360 fokban csodálható meg az Atlanti óceán.
Hasonlóan ajánlott pihenőt tenni Håholmen-szigeten. Az itt található település egykor fontos kereskedelmi és halászati központ volt. Ma védettség alatt áll, viszont a kialakított rusztikus szállásokban bárki eltölthet pár napot. Főszezonban hajókkal is eljuthatunk erre a szigetre.
A különleges élményről annak sem kell lemondania, akinek nincs saját autójuk vagy nem autóval utaznak Norvégiába. A gyönyörű utat autóbusszal is be lehet járni. Menetrend szerint a teljes szakaszt pihenőkkel bő két óra alatt járják végig. Még napijegyet is lehet vásárolni. Azzal tetszés szerinti busszal utazhatunk tovább, ha esetleg több időt töltenénk valamelyik pihenőhelyen.
Aki több napra érkezik, az bátran hódolhat a vízi sportoknak – persze ha az időjárás is engedi. Lehet búvárkodni, szörfölni, kajakozni, hajókázni és persze vitorlázni. De tökéletesen ez a helyszín horgászásra vagy arra, hogy két keréken guruljunk végig a szigeteket összekötő úton.
Érdemes az út menti vendéglátóhelyek egyikébe is beülni. Ezekben nem csak mesés panoráma mellett fogyaszthatjuk el kávénkat, de a frissen fogott halakat is megkóstolhatjuk.
Sokszor köszön vissza a képernyőkről az útszakasz
Nem igazán találni olyan autómárkát, amivel ne forgattak volna legalább egy reklámfilmet a 64-es útvonalon. De nem csak a reklámokban, hanem a mozivásznakon is többször felbukkant az Atlanti út.
A legismertebb filmjelenet vélhetően a James Bond-filmszérából a Nincs idő meghalni részből került ki.
De felbukkan az útszakasz a norvég író, Jo Nesbø történetét megfilmesítő Hóemberben. A film alapvetően Osloban játszódik, de egy jelenet erejéig helyet kapott benne az Atlanti út is.
A helyszín annyira elnyerhette a nézők tetszését is, hogy 2009-ben az út Norvégia kilencedik leglátogatottabb természetes turisztikai látványossága volt. Májustól augusztusig 258 654 látogató járta be az Atlanti utat.
Néha jobb nem szembeszállni a természettel
A norvég tengerparton sokszor a víz az úr. Az Atlanti-óceán felől érkező viharok és hatalmas szelek képesek annyira felkorbácsolni a tengert, hogy azok hullámai elárasszák a 64-es utat.
Szélcsendes időben bárki könnyedén végig tud vezetni rajta. Ha viszont nem biztos valaki a dolgában a nagyobb szél vagy a borús idő miatt, akkor érdemes visszafordulni és más időpontban visszatérni.
Nagyobb viharok és kedvezőtlen időjárás esetén a hatóságok is lezárják az utat. Ebben az esetben ne trükközzünk, és ne próbáljunk átkelni az úton. A természet erejével itt nem érdemes szembeszállni.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Behavazott az ország: pazar drónfotók a havas Mátrától...
Utasok ezrei dühönghetnek most a MÁV bejelentése miatt
Rendkívül szokatlan, ami a vadludakkal történik Tatán
Vulkánt fedeztek fel Nyugat-Magyarországon, ezt lehet tudni róla!
Advent 2024: keressük az ország legszebb települését! Nevezd egy...
