A nő, aki férfinek öltözve, pipázva nyűgözte le a beduinokat - a történelem kevésbé ismert női utazói
A többség hallott már a csimpánzokat tanulmányozó Jane Goodall-ról, az ellentmondásoktól terhes életű, tragikus sorsú Dian Fossey-ról, vagy a rejtélyes eltűnése miatt évtizedekig keresett Amelia Earhartról, vagy akár a magyar Sass Flóráról, úgyhogy ezúttal nem róluk lesz szó, hanem azokról a női utazókról, akik ritkábban kerülnek a hazai olvasók szeme elé.
Gudrid Thorbjarnardóttir (980–1019)
Gudrid Thorbjarnardóttir 980 körül született Izlandon és többször is átszelte az óceánt a sziget és Grönland, valamint az amerikai partok között. Vannak, akik azt állítják, hogy a középkor legtöbbet utazott asszonya volt, aki a fiát, Snorrit is Amerikában szülte meg és sokak szerint így Snorri volt az első európai, aki az újvilágban született, vagy 500 évvel Kolombusz előtt. Gudrid Thorbjarnardóttirral találkozhatunk Vörös Erik Sagajában is, ugyanis Gudrid apjával elkísérte Eriket arra az utazására, amin a viking törzsfő felfedezte Grönlandot. Gudrid azonban nem csak az Atlanti-óceánon utazgatott, hanem eljutott Rómába is, ráadásul zarándokként. Gudrid ugyanis keresztény volt és miután fia felcseperedett, az asszony elment meglátogatni az örök várost, majd miután onnan visszatért Izlandra, apácának állt és remeteként élt haláláig.
Jeanne Baret (1740–1807)
A 18. század második felében élt francia Jeanne Baret volt az első nő, aki megkerülte a Földet. Baret szegény, burgundiai parasztok gyermeke volt és 20 évesen, 1760-ban ismerkedett meg Philibert Commerson természettudóssal, akinek előbb a házvezetőnője, később a szeretője lett. Már ekkoriban is divat volt, hogy a presztízsveszteséget látványos gesztusokkal kell ellensúlyozni, így a hétéves háborúból vesztesen kikeveredő francia király, XV. Lajos megbízta Louis Antoine de Bougainville admirálist azzal, hogy hajózza körül a Földet, ami azért ígérkezett jelentős tettnek, mert a franciák addig még nem csinálták meg. Bougainville admirális össze is szedett rá egy csapatot és az elismert tudós Commersont is felkérte a csatlakozásra, aki igent mondott, ám vitte magával Baretet is, akit a korabeli francia haditengerészeti szabályok miatt férfinak kellett maszkíroznia (nő nem léphetett a hajókra), így Baret hivatalosan, mint Commerson szolgája vett részt az utazásban.
Ugyanakkor Commerson tudományos munkájának is egy jelentős részét ő végezte el, mivel az öregedő tudóst erősen kínozta a tengeribetegség, valamint a lábán kialakult fekélyek is. Baret gyűjtötte például Dél-Amerikában azt a virágot, amit Commerson az expedíció vezetője tiszteletére Bougainvillea-nak nevezett el (magyarul murvafürtként ismerjük).
Baret titka azonban lelepleződött Tahitin, ahol a helyiek egyből kiszúrták és akkora szenzáció volt számukra, hogy egy nő is volt az ott megjelenő európaiakkal, hogy a néhány év múlva arra járó James cook kapitánynak is elsztorizták. A lebukás azonban semmilyen következménnyel nem járt Baretre nézve, ugyanis addig is és utána is keményen dolgozott a hajón és visszaemlékezéseiben Bougainville admirális is csak jót írt róla. Talán ennek köszönhető, hogy az 1780-as évek közepétől a Tengerészeti Minisztérium évi 200 livre (ez a korabeli párizsi átlagfizetésnek úgy a fele lehetett) nyugdíjat folyósított neki.
Lady Hester Stanhope (1776–1839)
A 21. század egyik kínzó kérdése, hogy miért nem csinált még senki sem sorozatot ennek a nőnek az életéről? A 18. századi brit arisztokrácia krémjéből származó Lady Hester William Pitt miniszterelnök unokahúga volt, tehát a gondtalan élet biztosítékát már a bölcsőjében megkapta. Egy szerelmi csalódása/vesztesége miatt (rebesgetik, hogy Sir John Moore altábornaggyal tervezgették az esküvőjüket, ám Sir John 1809. január 16-án elesett a franciák ellen vívott coruñai csatában) azonban 1810-ben végleg elhagyta Angliát.
Előbb Európába utazott, majd a Közel-Keletre, elvesztette a teljes ruhatárát egy hajószerencsétlenségben, majd férfinek öltözve kezdett közlekedni. Pipázott, lenyűgözte a beduinokat a lovaglótudásával, valamint a világ egyik első modern tudományos eszközökkel dolgozó régészeként működött Palesztinában.
Végül a mai Libanon területén, Szidón városa közelében telepedett le és jó vagyoni helyzete, illetve személyes kisugárzása árán elérte, hogy a környező vidék urának tekintség az ott lakók. Ez annyira jól sikerült, hogy amikor az egyiptomi trónörökös Ibrahim pasa megtámadta Szíriát, felkereste Lady Hestert, hogy biztosítsa az asszony semlegességét a konfliktusban. Az 1830-as évekre azonban Lady Hester sokat vesztett régi vonzerejéből, egyre visszahúzódóbb életet élt, egyesek szerint depresszió, mások szerint a szenilitás egy korai esete kínozta, mindenesetre nem fogadott látogatókat és végül 1839-ben álmában érte a halál.
Isabella Bird (1831–1904)
Az angolszász világ egyik legismertebb utazónője volt Isabella Bird, aki egyúttal az első nő is volt, akit felvettek a Brit Királyi Földrajzi Társaságba. A középosztálybeli Bird egy szerencsétlen véletlen okán vált utazóvá. Gyerekkorától kezdve gerinc és fejfájás, valamint álmatlanság kínozta és erre azt a tanácsot kapta az orvostól, hogy próbáljon minél többet a szabad levegőn tartózkodni. Így a kislány előbb lovagolni, majd evezni tanult meg, felcseperedvén pedig utazni kezdett, mely utazásokat kezdetben szülői apanázsból, később pedig az élményeiből írt nagy sikerű könyvekből finanszírozott.
Utazásai során megfordult Amerika több pontján is, bizalmas ismeretséget kötött egy törvényen kívüli figurával, bizonyos Jim Nugenttel Coloradoban, hegyeket mászott Hawaiin (amit a korszakban még Sandwich-szigetek néven ismertek).
Amerika után Ázsia jött, Kína, Japán, India, Perzsia, stb. Persze Bird nem csak utazgatott, hanem igyekezett valami pluszt is hozzátenni a világhoz, így Indiában például kórházat alapított. Bird és az utazásai évtizedeken át rendszeres szereplői voltak mindenféle magazinoknak és folyóiratoknak, ami igen jótt tett a nő hírnevének és megbecsültségének, így élete végére egyre több klub, társaság és egyesület is a tagjává fogadta. Utolsó, marokkói útja után néhány héttel hunyt el 1904-ben, 72 évesen.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
TOP 20 fotó a karácsonyi díszbe öltözött magyar falvakról,...
Földrajzi kvíz: ismered Magyarország határátkelőit?
A világ legaranyosabb madara született meg Debrecenben
Megváltozik: máshogy kell majd felszállni a buszokra Budapesten
Így köszöntötték a téli napfordulót Pilisszántón
