Ezekre a helyekre utazott a legtöbb magyar tavaly év végén
A szabadidő, szórakozás, egészségmegőrzés célú többnapos utak száma a tizedére esett vissza. A magyarok külföldre irányuló utazásai 61%-kal csökkentek, a munkavégzési célból tett utakból viszont alig a tizedével volt kevesebb, mint 2019 utolsó negyedévében.
Fele annyian érkeztek külföldről, Európára szűkült a küldő piac
A kontinensünkről érkező látogatók dominanciája korábban is meghatározó volt hazánk turizmusában, azonban a vizsgált negyedévben az Európából beutazó külföldiek aránya már a 99%-ot is túllépte. A járványhelyzet miatt az Ázsiából és az amerikai kontinensről érkezők aránya 2020 IV. negyedévében még tovább zsugorodott (0,8%), míg 2019 azonos időszakában a bővülő piaccal a 4%-ot is elérte. A szomszédos országokból érkezők aránya is növekedett, 71-ről 77%-ra – áll a KSH tájékoztatójában.
2020 IV. negyedévében a hazánkba tett külföldi látogatások száma 46%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól. Az egynapos és a többnapos utazások 40, illetve 62%-kal csökkentek. A korlátozó intézkedések 2020. júniusi feloldását követően a külföldiek magyarországi látogatásainak, valamint a magyarok nemzetközi utazásainak felvételei közel negyedévnyi kihagyás után a III. negyedévben folytatódtak. Az időszak alatt, főként az újabb, ismételt szeptemberi szigorítások miatt a kapcsolódó adatfelvételek mintavételi kerete csökkent, ami nem teszi lehetővé a korábbiakban megszokott, részletesebb adatok és elemzések közlését.
Az Európából érkezők 45%-kal kevesebb utazást tettek, az amerikai és ázsiai beutazások száma 90%-kal visszaesett. A szomszédos országokból tett látogatások száma 42%-kal csökkent.
A szomszédos országok közül legkevésbé a Szlovákiából és Romániából érkezők száma esett vissza (32 és 37%-kal). Első esetben a vásárlás, munkavégzés, rokon-, barátlátogatás, azaz a mindennapi élet részét képező célok voltak a leginkább utazásra ösztönzők. Romániából – a korábban említettek mellett – a saját ingatlan látogatása miatt is nagy arányban érkeztek. A legnagyobb mértékű látogatószám-csökkenés a Horvátországból érkezőknél figyelhető meg (83%), akiknél az átutazás volt a leggyakoribb cél.
Az 5,4 millió egynapos utazás 84%-a magánjellegű, 12%-a munkavégzési, közel 4%-a üzleti, üzletelési célú volt. A munkavégzés kivételével minden más célú motivációban jelentős volt a visszaesés. Az egynapos utazók több mint négyötöde a szomszédos országokból érkezett, a legtöbben Romániából (32%), Szlovákiából (25%) és Ausztriából (15%). A külföldiek 1,4 millió többnapos utazást tettek Magyarországra 2020. IV. negyedévben, ezek 56%-a magánjellegű, 23%-a üzleti és üzletelési célú út volt, 23%-a munkavégzés miatt történt. A többnapos látogatás céljai alapjaiban változtak meg a járvány hatására. A szabadidő, szórakozás, egészségmegőrzés célú utak száma tizedére, a rokon- és barátlátogatások száma is több mint a felére esett vissza.
A több napra hazánkba látogatók közül a legtöbben Németországból (247 ezer fő), Ausztriából (189 ezer fő), Romániából (170 ezer fő) és Szlovákiából (165 ezer fő) érkeztek. Fő küldő országaink közül Ausztriából csökkent a legkevésbé (17%-kal) a többnapos utazások száma az előző év azonos időszakához képest, a többi ország esetében azonban 40% feletti volt a visszaesés.
Mérséklődött a külföldiek tartózkodási ideje
2020 IV. negyedévében a beutazók hazánkban eltöltött ideje 48%-kal, 14,9 millió napra csökkent. Az egynapos tartózkodások száma 40, a több napra érkezők hazánkban eltöltött ideje 51%-kal rövidült. A külföldi beutazók átlagos tartózkodási ideje (2,2 nap) jelentősen nem változott az egy évvel korábbihoz mérten, de az egyes utazási célokon belül nagyobb különbségeket mutatva tükrözi az utazási lehetőségek szűkülését. A több napra érkezők egy utazás alkalmával átlagosan 6,6 napot töltöttek el hazánkban, 1,4 nappal többet, mint 2019 azonos időszakában.
A külföldiek kiadásai 54%-kal csökkentek
A hozzánk látogató külföldiek 2020 IV. negyedévében folyó áron 209 milliárd forintot költöttek, 59%-kal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Az egy napra érkezők kiadásainak összege (81 milliárd forint) 40%-kal csökkent. Az egynapos utakon belüli leggyakoribb utazási cél, az átutazás során tett kiadások kisebb mértékben, egyötödével csökkentek, a vásárlások száma és összege azonban több mint a felére esett vissza. A többnapos utazásokhoz kapcsolódó kiadások összege (128 milliárd forint) az egy évvel korábbi költések 34%-a volt. A jellemzően magas költéssel párosuló szabadidős, szórakozás, egészségmegőrzési célú utazásokon történt kiadások szinte teljesen elmaradtak.
Az erre az időszakra jellemző, fajlagosan kiemelkedő költéssel járó városlátogató utak száma gyakorlatilag a nullára zuhant, és az üdülési célú látogatásokhoz kapcsolódó kiadások is nagymértékben csökkentek.
2020 IV. negyedévében az Ausztriából érkezők költöttek hazánkban a legtöbbet, 38 milliárd forintot, főként vásárlásra és fogászati kezelésekre. A Németországból érkezők 29 milliárd forintot fordítottak zömében a munkavégzéssel és az üzleti utakhoz kapcsolódó kiadásokra.
Számottevően kevesebb alkalommal utaztunk külföldre
2020 IV. negyedévében a magyar állampolgárok 2,1 millió alkalommal utaztak külföldre, 61%-kal kevesebbszer, mint egy évvel korábban. Az egynapos utazások száma 53, a többnaposoké 76%-kal csökkent. A munkavégzési célú utak száma 9,3, a szabadidős célú utazásoké 85%-kal esett vissza. A magyarok külföldi utazásainak 78%-a egynapos út volt. Jelentősen csökkent az egynapos vásárlások, illetve az üzletelési célú utazások száma. A legtöbben továbbra is Ausztriába és Szlovákiába utaztak, ám az odalátogatók száma is 43, illetve 49%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.
A magyarok félmillió többnapos utazást tettek külföldre. A többnapos utakon belül
- a szórakozási, városnézési és természetjárási célú utak aránya 3,2,
- a rokon- és barátlátogatásoké 20,
- a munkavégzési célúaké 56,
- a konferenciáké, üzleti utaké 17% volt.
Negyedére csökkent a külföldi utazásokon eltöltött idő
2020 IV. negyedévben a magyarok átlagosan 1,7 napot töltöttek el utazásaik során külföldön, 0,9 nappal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az utazók külföldön töltött összes ideje 3,7 millió napot tett ki, amely 74%-kal kevesebb, mint az előző év azonos negyedévében.
A külföldre utazó magyarok folyó áron az egy évvel korábbinál 73%-kal kevesebbet, 58 milliárd forintot költöttek, a legtöbbet, 22 milliárd forintot az Ausztriába utazók adták ki. Jelentősek voltak még a Németországba és Szlovákiába látogatók kiadásai is. A külföldre utazók fejenként és naponta átlagosan 15 900 forintot, 4,9%-kal többet költöttek. Az egynapos vásárlásokhoz kapcsolódott a legnagyobb (43 ezer forint) egy főre jutó, napi átlagos kiadás. A külföldre látogatók kiadásaik
- 48%-át élelmiszerek és egyéb árucikkek vásárlására,
- 16%-át szállásra és vendéglátó-szolgáltatásokra,
- mintegy 14%-át kulturális, sport- és egyéb turisztikai szolgáltatásokra,
- tizedét közlekedésre és üzemanyag-vásárlásra fordították.
151 milliárd forint többlet keletkezett az utasforgalmi egyenlegben
Az utasforgalmi egyenleg a hazánkba utazó külföldiek és a külföldre utazó magyarok kiadásainak egyenlege. Ez a fizetési mérleg idegenforgalmi egyenleg tételétől annyiban tér el, hogy tartalmazza a nemzetközi közlekedésre fordított kiadásokat. 2020 IV. negyedévében az exportösszeg (a külföldiek kiadásai) 59%-kal, 209 milliárd forintra, az importösszeg (a magyarok kiadásai) 73%-kal, 58 milliárd forintra csökkent, így az egyenleg 49%-os visszaeséssel, 151 milliárd forintot tett ki. A forint-euró átlagárfolyam (360,58 forint) 2020 IV. negyedévében 8,6%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
TOP 20 fotó a karácsonyi díszbe öltözött magyar falvakról,...
Földrajzi kvíz: ismered Magyarország határátkelőit?
A világ legaranyosabb madara született meg Debrecenben
Megváltozik: máshogy kell majd felszállni a buszokra Budapesten
Így köszöntötték a téli napfordulót Pilisszántón
