Nem véletlenül épült az Andok törésvonalaira Machu Picchu városa
Szándékosan építették az Andok törésvonalaira a inkák a 2450 méter magasan egy alig megközelíthető hegynyergen elterülő városukat, a Machu Picchut – véli egy brazil kutató, aki az Amerikai Geológiai Társaság Phoenixban zajló éves találkozóján mutatta be georégészeti elemzését a térségről.
Nem véletlen a Machu Picchu elhelyezkedése. Lehetetlen lett volna ilyen települést építeni magasan a hegyekben, ha nem lettek volna törések a talajban – idézte Rualdo Menegatot, a Rio Grande do Sul Szövetségi Egyetem geológusát az EurekAlert tudományos hírportál.
Az inka város elhelyezkedése, illetve az, hogy miért építették az inkák szentélyüket ilyen megközelíthetetlen helyen, régóta foglakoztatja a tudósokat.
X-alakok
Menegat műholdfelvételek és a térségben folytatott mérések alapján feltérképezte az UNESCO világörökségi helyszíne alatti egymást keresztező törések és vetődések sűrű hálózatát. Elemzése szerint ezek a törések és vetődések igen változatosak méreteikben, vannak kicsiny látható törések az egyes kőzetekben és 175 kilométer hosszú törésvonalak, amelyek meghatározzák a térség folyóvölgyeinek tájolódását.
Menegat kimutatta, hogy ezek a vetődések és törések számos elrendezésben előfordulnak, egyesek összhangban vannak azon nagy törésvonalak övezeteivel, amelyek felemelték az Andok középső hegységeit az elmúlt nyolcmillió évben. Mivel ezek a törésvonalak északkelet-délnyugati irányúak, mások északnyugat-délkeleti irányúak, együtt egy x alakot alkotnak, amikor a Machu Picchu alatt keresztezik egymást.
Menegat térképe azt jelzi, hogy a szentély városi szektorait és a körülötte lévő mezőgazdasági területeket, csakúgy mint az egyes épületeket és lépcsőket ezen nagy törésvonalak mentére tájolták. Más ősi inka városok, köztük Ollantaytamba, Pisac, and Cusco szintén a törésvonalak kereszteződésén terülnek el. “Mindegyik pontosan kifejezi az adott térség geológiai törésvonalainak fő irányait” – magyarázta.
A város fennmaradását köszönhetjük a törésvonalaknak
A Machu Picchunál lévő törésvonalhálózat számos hasznot hozott az inkáknak.
“A térség törésvonalai az olvadékvizet és az esővizet egyenesen a városhoz folyatták. Az, hogy ilyen nagy magasságban hegygerincre építették a szenthelyet, szintén előnyös volt, mivel így el lehetett szigetelni a lavináktól és földcsuszamlásoktól” – magyarázta a kutató.
A törésvonalak segítették a térségre jellemző intenzív esőzés csapadékának az elvezetését. “A szentélyépítés erőfeszítéseinek kétharmadát a föld alatti vízelnyelők kialakítása vitte el. A már létező törések segítették ezt a folyamatot, és azt is, hogy ilyen csodálatos állapotban megőrződött a Machu Picchu.
(MTI)
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
TOP 20 fotó a karácsonyi díszbe öltözött magyar falvakról,...
Földrajzi kvíz: ismered Magyarország határátkelőit?
A világ legaranyosabb madara született meg Debrecenben
Megváltozik: máshogy kell majd felszállni a buszokra Budapesten
Így köszöntötték a téli napfordulót Pilisszántón
