A héten kitört Lidl-IKEA kommentháború durván felrázta az egész hazai internetet; a Lidl svéd húsgolyókról készült fotója alatt ugyanis kedves élcelődés kezdődött a két áruházlánc között, ám ebbe nem sokkal később több ezer vállalat és kisebb cég is becsatlakozott viccesebbnél viccesebb hozzászólásokkal.
No, de mégis, ha már húsgolyók: mit érdemes még megnézni, megtapasztalni a skandináv országban?
A területét tekintve legnagyobb skandináv országot leginkább a csodás látnivalói miatt érdemes felkeresni, ám aki erre elszánja magát, az legyen arra is felkészülve, hogy nem lesz olcsó ez a kirándulás. A legendás skandináviai drágaság itt is komolyan érezhető, bár tény, hogy nem annyira elszálltak az árak, mintha Norvégiában próbálnánk szerencsét, de az is igaz, hogy a svédeknél meg sokkal kevesebb a fjord.
Ez persze nem jelenti azt, hogy természeti csodákból ne lenne eleresztve az ország, szóval a megrögzött túrázóknak sem kell elszontyolodniuk és ha maradunk a Norvégiával való összehasonlításnál, azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Svédország jóval gazdagabb történeti és kulturális emlékekben, mint nyugati szomszédja.
Hova menjünk?
Ez attól függ, hogy mi a terv. Ha csak egy hosszú hétvégés villámlátogatásban gondolkodunk, akkor első körben érdemes Stockholmot belőni úti célnak, hiszen ebben a városban minden adott ahhoz, hogy remekül érezzük magunkat. Kezdve a hamisítatlan Hanza-jegyeket mutató óvárosi résszel, ahol egyesek szerint éjszakánként még kísértetekbe is bele lehet botlani, de megnézhetjük a világ első és talán legszebb skanzenét is, amit a 19. század végén alakítottak ki azzal a céllal, hogy megmutassák a jövőnek, hogy miképpen éltek a svédek az ipari forradalmak kora előtt.
Mindenképp nézzük meg a Vasa múzeumot, ahol egy eredeti állapotában megmaradt 17. századi hatalmas hadihajót is kiállítottak (ez volt a Vasa, amiről a múzeum is a nevét kapta) és ez megint csak egy olyan látványosság, amilyenhez máshol a világon nem lesz szerencsénk.
Ha gyerekekkel utazunk, előtte ismertessük meg őket a svéd írónő, Astrid Lindgren munkásságával, akinek a Harisnyás Pippi című regénysorozata az egyik legtöbb fordítást megélt gyerekkönyv a világirodalom történetében. Nos, Stockholmban nyílt egy olyan vidámpark, amit az írónő és karakterei tiszteletére úgy alakítottak ki, hogy a regények cselekményei elevenednek meg benne. A gyerekek nagyon szeretik, már ha tudják, miről van szó.
Ha retro fanok vagyunk, meg se álljunk az ABBA múzeumig, elvégre mégiscsak Svédország legkelendőbb popkulturális exporttermékéről van szó.
Érdemes továbbá megnézni a királyi palotát is, ami annak ellenére, hogy hivatali épületnek minősül, elvégre Svédország ma is monarchia, a turisták számára is látogatható. Találhatunk itt több múzeumot is, ezek közül a kincstárba mindenképp nézzünk be.
Egyébként a jelenleg uralkodó svéd dinasztia alapítójáról annyit nem árt tudni, hogy Jean Bernadotte közlegényből lett király, ami egészen népmesei karriernek tűnik, ha nem élünk épp turbulens időket. Az ifjú Jean ugyanis a francia hadsereg bakájaként indult neki az életnek az 1780-as években és aztán a francia forradalom nyitotta lehetőségeknek, no meg nem utolsó sorban saját katonai tehetségének köszönhetően Napóleon egyik marsalljává vált. 1809-ben aztán a svédek rájöttek, hogy az épp uralkodó XIII. Károly királyuk elmúlt 60 éves és nincs gyermeke, így kellett valaki trónörökösnek, hiszen az öreg király napjai meg voltak számlálva.
A választás azért esett Bernadotte-ra, mert a különböző európai uralkodói címekkel addigra bőségesen ellátott napóleoni rokonságban senki nem vállalta a melót. Messze is van, hideg is van, meg át kellene térni az evangélikus hitre, szóval csak a baj volt vele, ekkor került szóba Bernadotte, aki addigra több svéd notabilitással is bizalmi kapcsolatot alakított ki, így jobb híján a császár is őt támogatta, meg is választották trónörökösnek. A császári támogatást végül azzal hálálta meg, hogy az erőviszonyok változását megérezve 1813-ban az elsők között fordult Napóleon ellen és a svéd csapatok élén részt vett a császár vereségével végződő lipcsei csatában, amit ugyan a franciák árulásnak tekintettek, ám ez szükséges volt ahhoz, hogy megtarthassa a trónját.
Hova menjünk még?
A gyorstalpaló töri óra után lássuk, mit nézhetünk még meg Svédországban, ha nem Stockholmot választanánk.
Mindenképp lessük meg az ország leginkább napfényes részét, Gotland szigetét, ami egy kedvelt turistahely és rendszeres kompforgalom köti össze az állam szárazföldi részével.
Dánia és Svédország között található Ven apró szigete és leginkább a körbe biciklizése vonzza oda a népeket, ráadásul a terep semennyire sem nehéz, így akár családdal is be lehet vállalni.
Ha nyáron érkezünk, semmiképp ne hagyjuk ki az ország északi részét, ahol ilyenkor sose megy le a Nap, illetve hasonlóan vidám nyári tevékenység lehet kísérletet tenni a világ összes szamócájának és áfonyájának lelegelésére, ugyanis ilyenkor Svédországban kb. mozdulni nem lehet anélkül, hogy bele ne botlanánk a két gyümölcs valamelyikébe.
Sétáljunk egyet a Kungsleden-en! Ezt magyarra a király ösvényének lehetne fordítani és Svédország legnépszerűbb túraútvonala és ha nem mi vagyunk az idő urai, akkor érdemes egy kicsit alaposabban megnézni, hogy ezen belül mikre is vagyunk kíváncsiak, ugyanis ez az út az ország északi részében található és vagy 400 kilométer hosszú.
Hogy jutunk oda?
Többféleképpen is eljuthatunk Svédországba, nagyjából egy nap alatt autóval és tömegközlekedéssel is odaérünk, de ennek nincsen túl sok értelme, mivel a repülő gyorsabb és olcsóbb is. Stockholmban pedig remek lehetőségeink vannak az autóbérlésre is, ha nem akarunk helyben maradni.
Mit együnk?
Természetesen elsősorban húsgolyót. Persze, ha nem akarjuk elviccelni a dolgot, akkor szembesülnünk kell azzal, hogy Svédországot nem a kiemelkedő gasztronómiai teljesítménye miatt fogjuk megszeretni. Nincs vele amúgy semmi baj, csak oka van annak, hogy egy random külföldi nagyvárosban még magyar éttermet is előbb találunk, mint kifejezetten svédet. Ahogyan az sem véletlen, hogy a nemzeti konyhájuk reklámarca egy helyi jellegű fasírt szószban.
Egyébként, ami érdekes a svéd kulináriával kapcsolatban, hogy ott is nemzeti ételként tekintenek a töltött káposztára, amit még a 18. században, Isztambulban kényszerpihenő XII. Károly királyuk rendszeresített náluk, miután hazatért. Mindezek mellett jellemző a hús + krumpli kombó, az ország félsziget jellegéből adódó halat hallal életérzés, valamint az éghajlati viszonyok okán az egyszerű, de tápláló (és időnként furcsa) ételek.
Mit igyunk?
Leginkább semmit, mert a gatyánk is rámegy, de ha mégis úgy alakul az élet, akkor a sörrel, meg a vodkával nem lehet hibázni. Kevesen tudják például, hogy Svédországban jelentős a vodkatermelés, például az Absolut is egy svéd vodkamárka.
Stockholm és a fenti úti célok mellett természetesen számtalan más lehetőség közül is választhatunk a Svédországban; gondoljunk csak a színes Malmöre, Göteborgra vagy Uppsalára, ezekről azonban majd egy következő cikkben áradozunk.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
TOP 20 fotó a karácsonyi díszbe öltözött magyar falvakról,...
Földrajzi kvíz: ismered Magyarország határátkelőit?
A világ legaranyosabb madara született meg Debrecenben
Megváltozik: máshogy kell majd felszállni a buszokra Budapesten
Így köszöntötték a téli napfordulót Pilisszántón
