Tavaly ősszel összesen húszezer nárciszhagymát ültettek el az ELKH Ökológiai Kutatóközponthoz tartozó vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert munkatársai, így összesen közel félszáz fajta virágban gyönyörködhetnek a látogatók – írja az MTI. Mint az ELKH közleményében írták, a korábban soha nem látott változatosságú és tömegű nárcisz nyílása a tulipánok, kockásliliomok, jácintok és más ritka hagymás-gumós növények mellett egyedi színt és illatot nyújt az ébredező tavaszi kertnek.
A nárcisz eredete
A vadon élő nárciszok eredetileg a Földközi-tenger mellékén honosak, a termékeny, jó vízelvezetésű talajt és a napos vagy félárnyékos fekvést kedvelik. Lunk Gergely, a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert főkertésze ismertette, hogy virágukat hat lepellevél alkotja, középen egy jellegzetes, többé-kevésbé forrt melléklepellel. Illatuk, szép formájuk és a fehértől a narancsszínűig széles palettán változó színük miatt már az ókor óta szívesen ültetik őket a kertekbe.
A nárciszok nevüket egy önmaga szépségébe szerelmes ifjúról, a görög mitológiából ismert Narkisszoszról kapták.
A közkedvelt fajták leggyakoribb szülőfaja a csupros nárcisz (Narcissus pseudonarcissus), magányosan fejlődő virágának külső leple kénsárga, nagy, tölcséres mellékleple aranysárga.
Magyarországon is közkedvelt virágról van szó
A később virágzó fehér nárcisz alfaja, a csillagos nárcisz Magyarországon is őshonos, védett növény, Délnyugat-Dunántúl és Erdély üde rétjein él. Erdélyben olyan hangzatos népi elnevezései ismertek, mint a havadi, a kápolna vagy a kódisláb.
Az ország legjelentősebb tudományos növénygyűjteményével rendelkezik vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert virágait március 1. és november 1. között minden nap 8 és 18 óra között lehet megtekinteni.