Imádják a turistákat Japán szabadon mászkáló szarvasai – fotókon a szelíd állatok
Japánban egyre nagyobb problémát jelent a tömegturizmus az emberek számára. A szarvasok azonban imádják a turistatömeget, írja a CNN. A Nara városában szabadon kószáló állatok rengeteg élelmet szereznek azzal, hogy a látogatóktól kunyerálnak.
Szarvasok a szentélyek között
A Kiotó melletti Nara híres történelmi jelentőségű épületeiről, szentélyeiről és a városban élő szarvasokról, amelyek mind vonzzák a turistákat. A legfrissebb számlálás szerint a Nara Parkban 313 hím, 798 nőstény és 214 gida él, ami 92-vel több, mint az előző évben.
A turisták többsége azért látogat Narába, hogy találkozzon a híres, udvariasan hajlongó szarvasokkal. Etetésükre különleges rizskekszeket, úgynevezett “shika senbei”-t árusítanak a boltokban városszerte. Jamazaku Nobujuki, a Nara-i Szarvasvédő Alapítvány munkatársa szerint a turistáktól kapott csemege hozzájárul a szarvasok aktívabb szaporodásához.
Valójában nem olyan aranyosak
Az emberekhez hozzászokott szarvasok azonban időnként agresszívvá válhatnak a csemege megszervzése érdekében. Jamazaki szerint a turisták és szarvasok létszámának növekedésével a problémák is megszaporodtak: egyre több baleset történik, melyek során a szarvasok ellökik vagy megharapják az embereket.
A Narában élő szarvasok különleges tulajdonsága, hogy időnként meghajolnak az emberek előtt.
A Nara Women’s University tanulmánya szerint a szarvasok kevesebbet hajlongtak a világjárvány miatti lezárások idején, amikor kevesebb turista látogatott az országba. A hajlongás a szarvasoknál Narában egyedi, és nem figyelhető meg más szarvasfajoknál. Ez a viselkedés valószínűleg az emberektől való félelemből ered, amely később “kunyerálássá” alakult: a szarvasok rájöttek, hogy hajlongva több csemegéhez juthatnak.
A japán kormány adatai szerint 2022-ben 9,3 millió ember látogatott Narába. Japán az újranyitás óta jelentős turistainvázióval küzd: március, április és május hónapokban több mint hárommillió külföldi turista érkezett egyaránt. Ennek következtében néhány helyen európai intézkedésekhez hasonlóan turistabelépőket vezettek be. Július 1-től a Fudzsin napi 4000 túrázóra korlátozták a látogatók számát, és fejenként 2000 yenes (6000 forintos) díjat kell fizetniük. Az Icukusima (ismertebb nevén Mijadzsima) szigetén álló szentély pedig először kezdett belépődíjat szedni több mint ezer éves történelme során.