Montenegró egy remek hely, csodálatos, látványos és viszonylag megfizethető is, az egyetlen gond vele, hogy ezen minőségeiben már vígan él a köztudatban egy ideje és nem maradt meg a jólértesültek rejtett ékszeres dobozának. De kezdjük először a hivatalos infókkal, lelkendezni ráérünk később is.
Sorozatunkban azokat az országokat vesszük górcső alá, amelyekkel a kormány megegyezett arról, hogy kölcsönösen elfogadják a másik által kiállított védettségi igazolványokat.
Amit tudni kell
Magyarország a koronavírus járvány szempontjából Montenegrót a II. biztonsági besorolási kategóriába helyezte, ami Kölcsey nyelvén annyit tesz, hogy fokozott biztonsági kockázatot jelent a magyar állampolgárok számára a beutazás az országba. Ebből a szempontból pont ugyanaz a helyzet itt is, mint Kazahsztánban, de cserébe ide legalább el lehet jönni turistáskodni, ha már kitették a horvát tengerpartra a megtelt táblát. A határt mindenféle teszt és karanténkötelezettség nélkül átléphetik a védettségi igazolvánnyal rendelkező magyar állampolgárok.
Nagyon fontos észben tartani, hogy Montenegróban beltérben kötelező a maszkhasználat és kültéren is az akkor, ha nem megoldható a kétméteres távolságtartás az emberek között. A hatóságok ezt fokozottan ellenőrzik, és ha nem szeretnénk beleszaladni egy 100 – 2 000 euróig terjedő bünticsekkbe, akkor hordjuk azt a nyomorult maszkot.
Persze végül, de nem utolsósorban annak is nézzünk utána, hogy ha esetleg autóval vágnánk neki a nyaralásnak, hogy a közbeeső országokkal milyen megállapodásokat kötött a kormány, ha kötött egyáltalán, mert semmit nem segít nekünk az, hogy elvileg beléphetnénk Montenegróba, ha még a bosnyák határőr kéri a védettségi igazolványunk hivatalos bosnyák nyelvű verzióját.
Mihez kezdjünk magunkkal Montenegróban?
1. Budva
A montenegrói tengerparti turizmus epicentruma ez a település. A Budvai Riviéra a lüktető éjszakai élet, nappal pedig a strandok játszótere. A Jaz strand nyáron a Sea Dance Festival idején pezseg a legdurvábban.
A történelem iránt érdeklődők tehetnek egy nagy sétát a település kőből épült óvárosban, Stari Gradban, ahol márványutcák és velencei falak emelkednek ki a kristálytiszta vízből.
A Citadelaból páratlan kilátás lesz a jutalmunk. Ha szeretnénk egy kicsit hátra hagyni a sokadalmat, ugorjunk el a várostól mindössze hat kilométerre lévő hangulatos, kicsiny faluba, Krapinába.
2. Skaddar-tó
Kevésbé ismert és igazi montenegrói látványosság a Skadar, amely a Balkán legnagyobb édesvízi tava, Montenegró és Albánia között terül el. A montenegrói királyi család egykori nyári rezidenciája mellett a környék a vadregényes rengeteg és a madarászok paradicsoma, amely zöldellő karszthegyekből, virágos mezőkből és liliomos tópartokból áll.
A vízparton hajókirándulások várnak ránk, amelyek során szigeti kolostorokat, hagyományos halászfalvakat, erődöket, ősi műemlékeket és rejtett strandokat tekinthetünk meg.
Mindezt 260 madárfaj, 50 halfaj és háromféle rezidens kígyófaj erősíti.
3. Tara Kanyon
A Tara-folyó 150 méter magas hídja széles körben ismert, mint a világ egyik legszebb ilyen építménye. A sűrű fenyőerdőkkel és tiszta tavakkal borított, 82 kilométer hosszú kanyon a világ egyik legmélyebb és legnagyobb kanyonja, amely az UNESCO Világörökség részét képező Durmitor Nemzeti Park hegyeit szeli át.
A vadvízi rafting, a dzsipes szafarik, a kanyonozás és a drótkötélpályákon csúszkálás kielégíti az adrenalinfüggőket, de aki madártávlatos panorámára vágyik, annak irány a több mint 1 500 méter magas Ćurevac-hegy.
4. Kotor
Kotor óvárosa, az UNESCO Világörökség része, egy élő, lélegző múzeum. A nyúlfarknyi óvárosban omladozó templomok, velencei ihletésű építészeti alkotások sorakoznak, ahol gazdag tengerészek palotái tarkítják a partokat.
A régió büszke tengerésztörténetét a Montenegrói Tengerészeti Múzeum mutatja be, amely az Adria partvidék egyik legrészletesebb múzeuma. A 14. századi városfalakon való nem túl könnyű felkapaszkodás a látogatókat magazinok címlapjára illő kilátással jutalmazza a mélyen behajló, fjordszerű Kotori-öböl fölött.
Érdemes még pár pillantást vetni az öböl környékén emelkedő elhagyatott erődökre, amiket az 1830-as és az 1910-es évek között épített itt ki kezdetben a Habsburg Birodalom, majd később az Osztrák-Magyar-Monarchia.
5. Ostrog kolostor
A meredek, függőleges sziklába vájt, vakítóan fehér Ostrog kolostor az ortodox keresztények és más vallások egész skálájának szent zarándokhelye. A hihetetlen építészeti teljesítményt a Zeta-völgy csodálatos tájai veszik körül.
Az 1600-as években Vasilije hercegovinai püspök alapította, akinek maradványait a felső barlangtemplomban őrzik, a kolostor belső falait antik freskók borítják. Az ősi felső kolostor két látványos templomnak is otthont ad.
Az alsó kolostorban priccsek, szőnyegek és takarók várják a nyáron éjszakázni vágyó látogatókat. A kolostor mögött egy természetes forrás szolgáltat frissítő vizet. A szentélybe való belépéshez alkalomhoz illő, erkölcsös ruházat szükséges. A legfelkapottabb Montenegrói helyekről buszos kirándulások indulnak ide a kolostorhoz, a jegy 30 euróba kerül.
6. Cetinje
Montenegró tiszteletbeli fővárosa is megér egy misét. A tengerpartról, Budvától rövid autóútra található a 15. századi egykori királyi főváros és a montenegrói kultúra bölcsője. Cetinje első ránézésre is méltóságot sugárzik, de korántsem lenne nevezhető hivalkodónak. A gyalogos túra a legjobb módja a látnivalók felfedezésének. A város kolostorában Cetinjei Szent Péter püspök ereklyéi találhatók, akiről úgy tartják, hogy megvédelmezi az országot annak ellenségeivel szemben.
Nem szabad kihagyni a múzeumokat, például a nagy Nemzeti Múzeumot, a Kék Palotát, amely jelenleg az elnöknek ad otthont, a kőből épült Vlach-templomot, a királyi színházat és a nevezetes külföldi nagykövetségeket.
Cetinje városától négy kilométerre található a Lipa-barlang, amely járatok, oszlopok és tüskék kiterjedt földalatti barlangja. A látogatóknak lehetőségük van itt egy gyors és könnyű túrára, de ha bevállalósak, akkor a nehezebb terepet választják és eltöltenek itt egy egész napot.