Lassan három éve „nőtt ki a földből” az első a Tabánban, azóta pedig már 12 található Budapesten és Baján, mi az? A válasz: Miyawaki-erdő. Miről is van szó pontosan?
Ahogyan az a 10 millió Fa oldalán olvasható, a 2021-ben, kilencvenhárom éves korában elhunyt japán botanikus, Akira Miyawaki, hazájában megfigyelte, hogy erdeikben sok a tűz, a gazdasági faültetvényeik könnyen meggyulladnak, és az időjárás szeszélyeinek sem állnak ellent. Tanulmányozta a természetes erdőket, azok sokrétű fajösszetételét, majd saját, a szennyezett városi levegőt elviselni képes őshonos fajokon alapuló városi minierdő módszer fejlesztésébe fogott. A kiváló botanikus és növényökológus nevéhez ma már csak Japánban több mint ezerháromszáz ilyen minierdő kötődik.
Minierdők Budapesten
A Miyawaki-módszer Ázsiában és az Amerikai Egyesült Államokban is népszerű, Európában pedig főként Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában terjednek, ahol közterületek mellett, iskola és óvoda udvarokon már beton törnek, térkövet szednek fel a minierdő telepítéséhez, csökkentve ezzel a hősziget hatást, egyben oktatási tevékenységet is folytatva a jövő generációinak számára.
Magyarország első Miyawaki-erdejét 2021-ben telepítették a fővárosi Tabánban. A Főkert szakemberei összesen százhúsz facsemetét ültettek el egy mindössze negyven négyzetméteres területen.
A telepített növények között volt barkócaberkenye, gyertyán, vadkörte, vénic szil, kocsánytalan tölgy, csíkos kecskerágó, egybibés galagonya, valamint mezei- és korai juhar. Ezek a fajok a budai hegyek lejtőin jellemzően őshonosak, így a meszes talajú, középhegységi lombhullató erdőtársulást imitálják.
Azóta számos budapesti kerületben és egy vidéki városban, Baján is nőni kezdtek a földből a kis minierdők.
Hol találhatsz minierdőt Budapesten?
A Tabánon a következő helyszíneken lelhetsz rá a Miyawaki-erdőkre:
- Bajai Miyawaki 120 m2 400 növény
- Soroksári Auchan 200 m2 600 növény
- Boráros téri Miyawaki 60 m2 200 növény
- Budafoki Miyawaki 55 m2 200 növény.
- Lenhossék utcai Miyawaki 80 m2 240 növény
- Zsigmond téri Miyawaki 13 m2, 52 db
- Bajai Miyawaki 120 m2, 400 növény
- Andor utcai. Miyawaki, 60 m2, 240 növény
- Rákoskerti Miyawaki 260 m2 1300 növény
- Erdélyi János téri Miyawaki 30 n2 240 növény
- Rákóczi Miyawaki 70 m2 280 növény
Enyhít a városi lét kínjain
Az 1970-es években kifejlesztett módszer lényege, hogy városi környezetben, rendszerint rossz talajminőségű területen, a lehető legtöbb fát ültetik el. Voltaképp egy nagy erdő mását hozzák létre városi léptékben. Sok fa, kis helyen, amelyek tisztítják a szennyezett levegőjű városokat, árnyékot biztosítanak, párásítanak, s ezáltal hűtik a környezetet, ezen kívül rovaroknak, énekesmadaraknak és emlősöknek nyújtanak otthont, menedéket.
Így létesíts Miyawaki-erdőt!
Vannak olyan feladatrészek, amelyeket az alkotónak járó tisztelet jegyében muszáj betartani. Ezektől el lehet ugyan térni, ám abban az esetben nem beszélhetünk Miyawaki-erdőről.
Első lépés: a rendelkezésre álló talaj összetételének vizsgálata, amely szinte valamennyi esetben talajjavítást, esetleg teljes talajcserét von maga után. Ez elengedhetetlen, hiszen ez az alapja a fák egészséges és gyors növekedésének, ráadásul a városokban fellelhető talaj rendszerint alkalmatlan az ilyen ültetések számára.
Második lépés: az ültetésre kijelölt helyszín környezetében honos jellegzetes őshonos fafajok és cserjék felmérése, az optimális fafaj lista összeállításánál ezeket kell figyelembe venni. Előfordul, hogy feketeöves Miyawaki rajongók magról cserépben maguk nevelik a leendő erdőbe szánt csemetéket, ám fontos, hogy ne azt ültessük, ami nekünk tetszik, hanem ami a környéken őshonos.
Harmadik lépés: a természet mintázatait utánozzuk, amikor az előkészített, szerves anyagokkal teli talajba, egymástól 60-70 cm-es távolságra (2-3 facsemete + 1 cserje/nm), esetleges módon ültetjük el csemetéinket.
Negyedik lépés: kedvező, ha a sűrűn telepített növényzet gyökérzete alá, még beültetés előtt kevéske mikorrhiza gombaspórát szórunk, hogy az ezek segítségével kialakuló földalatti gombahálózat valamennyi egyedet bekapcsoljon a minierdő közösségébe, „információs” hálózatába.
Ötödik lépés: az ültetést követő alapos beöntözés után még vár ránk egy fontos dolog: a talajtakarás. Ezt szerves anyaggal legalább 10 cm vastagságban kell elvégeznünk. A talajtakarás (mulcs) óvja meg a talajt a kiszáradástól, lebomlása során pedig tápanyagot juttat a növény közvetlen környezetében a talajba. Legalkalmasabb mulcs a szalma, amelynek kihelyezése városi környezetben, egyben pedig a munka végének legszórakoztatóbb lezárása.
Hatodik lépés: a kész minierdő köré, a szalma szétszóródását, valamint a kutyák bejutásától az erdőcskét óvandó, tanácsos hálóval körbevont alacsony fakerítést készítenünk. Kihelyezhetünk padokat és egy táblát is az erdő alkotóiról, illetve arról, hogy mi fán is terem a városi minierdő.
Fenntartás, hogy a mini-erdő önellátóvá és élőhellyé váljon
A telepítést követő 2-3 évben, időjárástól függően, a nyári időszakban muszáj minierdőnket rendszeresen öntözni. Időről időre érdemes a nagyobb lágyszárú aljnövényzetet, vagy a szalmából kikelő búzát kihúzni, amelyeket aztán tápanyagként nyugodtan otthagyhatunk. Idővel a Miyawaki minierdőnk valóságos önellátó városi oázissá válik, és a nyáron kialakuló hőszigetek ellen hatékony menedéket nyújt az emberek és állatok legnagyobb örömére.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
TOP 20 fotó a karácsonyi díszbe öltözött magyar falvakról,...
Földrajzi kvíz: ismered Magyarország határátkelőit?
A világ legaranyosabb madara született meg Debrecenben
Megváltozik: máshogy kell majd felszállni a buszokra Budapesten
Így köszöntötték a téli napfordulót Pilisszántón
