Mikroműanyag: ez Magyarország egyik legszennyezettebb vize
A legutóbbi kutatás során a Balaton két medencéjében nyolc helyszínen végeztek méréseket, 50 mikrométer és 1 milliméteres tartományban vizsgálódtak a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének (BLKI, Tihany) munkatársai a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE, Gödöllő) kutatóival közösen – olvasható a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) szerdai közleményében.
A kutatók különböző technológiákkal és különböző lépésekben egy köbméter vizet szűrtek át, és hétfajta műanyagot azonosítottak a vizsgált mérettartományban. A polipropilén (PP), a polisztirol (PS) és a polietilén (PE) voltak a leggyakoribb műanyagok, amelyek elsősorban fóliákból, PET-palackokból, zacskókból, ruházatokból és hőszigetelő anyagból (hungarocell) kerültek a vízbe.
A vizsgálatokat kiterjesztették a Kis-Balatonra is, hogy összevethessék a két víztér adatait.
A Kis-Balatonban átlagosan 7-8 mikroműanyag szemcsét találtak a kutatók ezer liter vízben, míg a Balatonban 21-et.
“Ez utóbbi szám talán nem tekinthető kirívóan magasnak, noha 67 európai tó esetében 7,3 átlagos szemcseszámot számoltak össze a kutatók, igaz, más vizsgált mérettartományban (310 mikrométer és 5 milliméter között) és eltérő módszerekkel. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy az édesvízi tavakat egyelőre még kevésbé vizsgálják, mint a tengereket, óceánokat és a folyóvizeket” – idézi a közlemény Svigruha Rékát, a HUN-REN BLKI tudományos munkatársát. A kutató hozzátette: az európai folyóvizekben átlagosan 0,03-187 000 között is lehet a mikroműanyagok száma egy köbméter vízben irodalmi adatok alapján.
A közlemény szerint
Magyarország egyik legszennyezettebb vizében, a nagy szemétszedésen nemrég átesett Bodrogban tízszer annyi, 214,8 mikroműanyagot mértek egy köbméter vízben, mint amennyit legutóbb a Balatonban.
Lebonthatóak-e a mikroműanyagok?
Svigruha Réka szerint még gyerekcipőben járnak azok a kutatások, amelyek a mikroműanyagok lebontását célozzák meg különböző mikroorganizmusokkal, például baktériumokkal, gombákkal. A kutató ezért a megelőzésre helyezné a hangsúlyt, a szennyvíztisztító-telepeken a szűréseket, a szűrésberendezéseket fejlesztené, valamint úgy véli, sokkal környezettudatosabban kellene a műanyag termékeket használni például a vízparti nyári fesztiválok idején. A kevesebb műanyag használata már csak azért is indokolt a vízpartok környékén, mert azok a táplálékláncokon keresztül könnyen eljuthatnak az emberi szervezetig is.
A balatoni kutatók vízibolhákkal (Daphnia magna) kísérleteztek, amelyekkel különböző fajta mikroműanyagokat etettek. A vizsgálatból kiderült, a mikroműanyagok befolyásolják az apró állatok növekedését, továbbá az a szaporodásukra is negatívan hat az eredmények szerint. Ugyanis a vízibolhák táplálékként veszik magukhoz a szűrögető életmódjuk során a mikroműanyagokat, abból azonban nem jutnak tápanyaghoz. “Rajtuk keresztül a halakon át a táplálékláncba is begyűrűzhetnek ezek az apró szemcsék, és ez hosszabb távon megzavarhatja a természetes ökoszisztéma stabilitását” – hangsúlyozta a HUN-REN BLKI kutatója.
A mikroműanyagok alatt az 5 milliméternél kisebb szemcséket értik, amelyek forrásai legtöbb esetben például a ruhamosásból származó szálak, a kozmetikai termékekben lévő apró szemcsék, vagy a fóliák, zacskók és műanyag palackok lassú bomlási folyamatainak termékei fizikai és kémiai folyamatok végeredményeként. Ezeket a szemcséket a vizsgálatok már az állatok és az ember szervezetében is kimutatták – írja az MTI.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
"Több százan az Ikeában ragadtak, nekik szerencséjük volt" -...
Apokaliptikus a helyzet a spanyoloknál, letaglózó fotók érkeztek...
Elhalasztották a megemelt pótdíjak bevezetését a vonatokon
Aggasztó dolog történt Japánban: 130 éves rekord dőlt meg
Kvíz: melyik városban játszódnak a világhírű krimik?
