Mi az utazás pszichológiája?
Arra, hogy egyáltalán miért van meg sokunkban az utazás igénye, miért nem jó mindnyájunknak, ha csak otthon üldögélünk egész életünkben, talán önmagunktól is azt válaszolnánk a legtöbben: a felfedezés, az új csodák megismerése, a hétköznapokból kimozdító, másfajta ingermennyiség az, amire a legtöbbször éhezünk. Emellett az önállóságra és annak fejlesztésére való igényünk is generálhatja bennünk azt, hogy utazni akarjunk.
Azt is sokan, sokszor halljuk, hogy az utazás okozta kizökkenés a depresszió kezelésére is jó módszer lehet.
A depresszió ismertetőjegyei sokrétűek az enyhe étvágytalanságtól a szuicid (öngyilkos) gondolatokig, és gyakran kifejezetten nehéz kezelni, már csak azért is, mert rengeteg depresszióval küzdő ember nem is kér semmilyen segítséget. Az elutazás, ország-vagy világjárás viszont még ilyenkor is rengeteget segíthet és a gyógyulás irányába billenthet el. Gondolj csak bele, biztosan volt már veled is olyan, hogy nagyon levert, kedvetlen, sőt akár kifejezetten bánatos voltál, majd egy (kisebb vagy nagyobb) kiruccanás szinte helyre hozta a lelkedet. Ez nem véletlen.
Az utazás pszichés hátteréről Ivánovics Petra, a Soulwell rendelő pszichológusa osztotta meg velünk szakmai gondolatait.
Mire jó az utazás?
Egy utazás sok mindenre tanít másokról és önmagunkról, mondja Petra. Minden utazás környezetváltozás, kimozdít a megszokottból, és ennek egy sor jótékony hatása lehet ránk. Új helyzetek, kihívások elé állíthat, és amikor sikerül ezekkel megküzdenünk, az növeli önbizalmunkat és énhatékonyság-érzésünket, fejlesztheti alkalmazkodó képességünket, sőt kreativitásunkat is. Ahogy pedig önbizalmunk nő, úgy nőhet a bizalmunk mások felé is, így könnyebben tudunk empatizálni, együtt érezni másokkal.
Amikor utazunk, nemcsak más tájakkal, kultúrákkal ismerkedhetünk meg, de azt is megfigyelhetjük, hogy mások hogyan kezelnek különböző helyzeteket, hogyan vélekednek a világ dolgairól, hogyan viszonyulnak egymáshoz, hogyan változnak a szabályok, preferenciák.
Ismereteink bővülhetnek, és ez segítheti a világ megértését, segíthet nyitottabbá válnunk.
Ugyanakkor megtapasztalhatjuk azt is, hogy mi hogyan tudunk viszonyulni, alkalmazkodni. Hogyan kezeljük, ha nem a számunkra megszokott az alapvető, vagy nem úgy alakul valami, ahogy eredetileg elterveztük. Ez is nyitottságunkat, rugalmasságunkat erősítheti – magyarázza a pszichológus.
Ha utazni készülünk, hogyan álljunk hozzá fejben?
Petra válasza erre az, hogy mindenekelőtt tegyük fel magunknak a kérdést: mi a célja az utazásomnak, hogyan tervezek?
Fontos, hogy mennyire tudunk ezekről tudatosan gondolkodni, és magát az utazást tudatosan megélni. Mást ad az utazás, ha egyedül utazunk, például egy zarándokúton, vagy ha a párunkkal vágunk neki felfedezni egy várost, esetleg családdal, barátokkal pihenünk egy tengerparton. Az út során jobban megismerhetjük egymást és saját magunkat, így változhatnak kapcsolataink, és mi magunk is más emberként térhetünk haza.
Nagyban segítheti az utazás az interperszonális kapcsolataink jobb megismerését is, hiszen ilyenkor szinte folyamatosan olyan szituációkba kerülünk, amikor másokkal – számunkra ismert és ismeretlen emberekkel egyaránt – kell egyeztetnünk, dűlőre jutnunk valamiben.
Mit figyeljünk magunkban utazáskor?
A pszichológus rámutat: az önmegismerés már a bepakolásnál elkezdődhet. Ne csak pakoljunk, hanem tegyük fel és próbáljuk megválaszolni magunknak a kérdéseket: mit cipelek magammal, mit nem? Mire van valóban szükségem az életben, és mi az, ami felesleges?
Betegyem-e a harmadik fehér nadrágot, vagy sem? Ha igen, vajon miért igen, vagy miért nem?
Az utazás alatt is megfigyelhetjük például azt, hogy mekkora teret engedjünk digitális eszközeinknek, mennyire uralja a képernyő az utazást. Érdemes mérlegelni, még akkor is, ha napjainkban jól ismert jelenség, hogy a digitális eszközök kísérik az életünket.
A következtetéseket, amiket levonunk magunkról, ajánlott akár le is jegyezni egy füzetbe, ahogy írjuk le a megválaszolatlannak érzett kérdéseinket is magunkkal szemben – tanácsolja Petra -, ezt pedig később, ha nagyon foglalkoztatnak minket, akár szakember segítségével is fejtegethetjük.
A szakember még valamit megjegyez: ha a hétköznapi tennivalóink miatt erősen kimerültünk, akkor az utazás feszültségei – és itt a pozitív stresszre is gondolok – terhelőek lehetnek. Ilyenkor, ha tehetjük, érdemes lehet előbb megállni és pihenni kicsit a megszokott környezetünkben, és utána nekivágni az útnak, hogy legyen kapacitásunk teljességében élvezni azt.
Lelkileg milyen folyamatok játszódnak le bennünk utazás alatt?
Petra szerint, ha egy utazás során kikapcsolódunk, az jótékonyan csökkentheti a stressz-szintet, és ezzel azoknak a betegségeknek az előfordulási valószínűségét, amiknek a stressz rizikótényezője, például a szívinfarktusnak. Ugyanakkor, folytatja, az utazás stresszcsökkentő hatása hamar megszűnik, ha visszatérünk a megszokott, feszültséggel telibb életvitelünkhöz.
Érdemes lehet utazásainkat úgy terveznünk, hogy a visszatérés után legyen időnk visszaszokni a korábbi ritmushoz, csak fokozatosan felvenni a korábbi feladatokat – tanácsolja a pszichológus.
Ha tudjuk tudatosan megélni és rögzíteni az utazás során átélt jó élményeket (ezért is jó ötlet a fent emlegetett naplóírás), azok később is erőt és inspirációt adhatnak, produktívabbá válhatunk általuk. Az utazás jótékony hatásait segíthet megőrizni, ha beépítjük a mindennapjainkba az ott megélt pozitív élményeket, például a partnerünkkel, családunkkal, barátainkkal történt tartalmas beszélgetéseket, vagy a más programok élményeit.
Egy utazás a hangulatunkat is erősen befolyásolhatja, ahogy általában a nem hétköznapi helyzetek. Van, aki örömteli hangulatban van már az utazást megelőző napokban, izgalommal készülődik, míg másnál már az utazás megtervezése is megterhelő szorongást válthat ki. Aggodalmaskodást az esetlegesen előre nem látott nehézségek miatt, és félelemérzést, az azokkal való megküzdés bizonytalansága miatt.
Szélsőséges esetben előfordulhat, hogy valakit pánikroham fog el, mondjuk egy repülőút során. Habár a tünetek az utazás során jelentkeznek, ezekről nem az utazás maga mint tevékenység tehet.
A háttérben más tényezők húzódhatnak meg, ezért érdemes szakemberhez fordulni, hogy a zavaró tünetek mögött rejlő okokat kezelni lehessen – tanácsolja a szakértő.
Gyermekkel…
Sokak fejében kérdéses, egyáltalán szabad-e gyerekekkel utazni (főként messzebbre). Petra válasza erre az, hogy szabad, átgondolva a gyermek szükségleteit, illetve, hogy milyen hatások érik őt az út során. Ezzel különösen legyünk körültekintőek egy év alatti kisbabával. Természetesen ez alatt értendők a higiéniai körülmények, az új, ismeretlen környezet veszélyei, illetve a tempó és a programok mennyisége, minősége. Ezeket mind fontos összhangban tartani a gyermek terhelhetőségével.
Az utazás emellett szemléletformálóan hathat a gyerekekre, és azon túl, hogy nyitottabbá válhatnak, sok olyan dolgot is megtanulhatnak szüleiktől, amiket az otthoni körülmények közt kevésbé
– teszi hozzá a szakember, aki azt is hozzáteszi, hogy az úti cél megválasztásánál érdemes figyelembe venni, hogy hatéves kor felett már emlékezetesebb marad az utazás a gyerekek számára is.
Pszichológusunk lezárásként azt hangsúlyozza: a fenti gondolatok csak első körös, általános pszichológiai ismertetések, amelyekbe külön-külön még hosszasabban lehetne belemenni. De aki egy kicsit éntudatosabban akar hozzáállni a következő utazásához, és szeretné az önismeretét fejleszteni, annak hasznos vezérgondolatok lehetnek.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
TOP 20 fotó a karácsonyi díszbe öltözött magyar falvakról,...
Földrajzi kvíz: ismered Magyarország határátkelőit?
A világ legaranyosabb madara született meg Debrecenben
Megváltozik: máshogy kell majd felszállni a buszokra Budapesten
Így köszöntötték a téli napfordulót Pilisszántón
