A világ legjobb metrói meglepően izgalmasak, és ott van közöttük a budapesti is
A nagyvárosi élet elképzelhetetlen metróvonalak nélkül, amelyek épp olyan változatosak, mint az általuk kiszolgált települések. A szűk viktoriánus csőalagutaktól az elegáns századfordulós acél viaduktokon át a hipermodern földalatti katedrálisokig, amelyeket teljesen automatikus vonatok szolgálnak ki, a metrók arca rendkívül sokféle. Ami a összeköti a városi gyorsvasutakat, az a bennük rejlő hihetetlen mérnöki tudás és az emberek életében betöltött szerepük. A CNN szerzője listát írt kedvenc metróhálózatairól, ahová kisebb meglepetésre a magyar főváros egyik vonala is bekerült.
A világ első metrója Londonban épült, gőzmozdonyokkal
A világ első és máig egyik legnagyobb metróhálózata, London első földalatti vasútvonala 1863 januárjában nyílt meg Paddington és Farringdon között az utcák alatt közlekedő gőzmozdonyokkal, és a rendszer azóta már 272 állomást szolgál ki egy 400 kilométeres hálózaton, 11 vonalon. Naponta több mint négymillió utas használja a helyi lakosok által csak “Tube” néven emlegetett rendszert.
A londoni metró sokkal több, mint egyszerű közlekedési eszköz, egy globális kulturális ikon, és több mint egy évszázada világelső a közlekedési építészet és tervezés terén is. Nélküle London sosem fejlődhetett volna a világ egyik legnagyobb városává.
A pekingi metróban mágnesvasút is van
Annak ellenére, hogy a pekingi metró megnyitása több mint egy évszázad késéssel történt Londonhoz képes, a hálózat gyorsan az egyik leghosszabb és legforgalmasabb rendszerré nőtte ki magát.
Az 1971-ben megnyitott metró jelenleg 835 kilométeren keresztül húzódik a kínai fővárosban és a környező kerületekben, 490 állomásból és 27 vonalból áll, amelyek egyike mágnesvasút, hat vonal pedig hat teljesen automatizált, vezető nélküli vonatokkal működik. A járvány előtt naponta több mint 10 millió utazást bonyolítottak le rajta.
Sok más kínai közlekedési hálózathoz hasonlóan a metró is a növekvő város igényeinek kielégítésével küzd. Peking azt tervezi, hogy 2025-re több mint 1000 kilométerre bővíti a pályát, a folyamatos forgalmi torlódások miatt a cél az, hogy az utazások 60 százalékát tömegközlekedéssel, és többségében metróval végezzék a lakosok.
Koppenhágában a dizájnra és a járatsűrűségre lehetnek büszkék
Lehet, hogy nem a legrégebbi, nem a leghosszabb és nem a legforgalmasabb, de
a dán főváros automata metrószerelvényei a hét minden napján, a nap 24 órájában közlekednek, 39 makulátlanul tiszta és elegáns állomást összekapcsolva.
A nemzetközi metrószakemberek többször is a “világ legjobb metrójának” választották, és az első szakasz 2002-es megnyitása óta több mint egymilliárd utast szállított.
Ahogy az egy olyan várostól elvárható, ami a menő skandináv dizájn hazájaként ismert, a rendszer egyszerű, funkcionális, de meggyőző dizájnfilozófiát és egy olyan nyugodt környezetet sugároz, amely teljesen eltér a régebbi és nagyobb metrórendszerekétől. Ma naponta több mint 300 000 ember használja a négy vonalon az “M” rövid vonatait, amik hihetetlenül sűrűn járnak, a nap nagy részében kétpercenként érkezik egy metró.
A párizsi Métropolitan 1900 óta az ikonikus városkép egyik meghatározó eleme
A párizsi Métropolitain 16 vonalon működik 308 állomással, amelyek többnyire a város határain belül helyezkednek el. A londonihoz hasonlóan a párizsi metró is a város kulturális szövetének része, amely világhírű nevezetességeket, múzeumokat és művészeti galériákat köt össze.
Hector Guimard ikonikus szecessziós bejáratainak előtetői világszerte ismertek, de az építészeti érdekességek nem állnak meg itt. Az olyan földalatti állomások, mint a 11-es vonalon található steampunk stílusú Arts-et-Metiers, a 4-es vonal stílusos Citéje, vagy a 14-es vonal brutalista trópusi kertje a Gare de Lyonban vonzó kontrasztot alkotnak a szokásos fehér csempés alagutakkal.
Párizs milliárdokat fektet be új és korszerűsített automata vonalakba, de a régebbi, klasszikus kézi működtetésű ajtókkal ellátott vonatok is nap mint nap az utasok szolgálatába állnak.
A rendkívüli zsúfoltságáról ismert tokiói metróvonal megterhelő élményt nyújt
A hatékony és megbízható közlekedés létfontosságú a világ legnagyobb metropoliszában, ahol több mint 14 millió ember él.
Nem véletlen a hivatásos “tolók” jelenléte, akiket azért alkalmaznak, hogy minél több embert préseljenek be a már megtelt metrószerelvényekbe.
Tokió városi közlekedési hálózata hihetetlenül sűrű és összetett, nem kevesebb mint 100 városi vasútvonallal bír, köztük – némileg szokatlan módon – két külön metrórendszerrel: a Tokiói Metróval és a Toei Metróval.
Annak ellenére, hogy a vonatok óránként akár 24-szer is közlekednek a pontos menetrend szerint, sok állomáson a kelleténél jóval nagyobb kapacitással működik a rendszer, néhol az eredetileg tervezetthez képest a 200 százalékos terhelést is eléri.
Szöulban a metró is ultramodern
Az város csúcstechnológiás szemléletéhez illően a szöuli metrón a föld alatt is zavartalanul telefonálhatnak és internetezhetnek az utasok, de a szerelvényekben elhelyezett képernyőkön tévét is nézhetnek.
A kifogástalanul tiszta, hatékony, biztonságos, kedvező árú, és a város legtöbb területét kiszolgáló szöuli metró sok szakértő szerint a világ legjobbja.
Az 1-es vonal 1974-es megnyitása óta a metró a koreai technológia mintapéldájává vált, és a világ minden tájáról vonzza a városi közlekedés iránt érdeklődőket. A kilenc vonal ma már a világ egyik legnagyobb metróhálózatát alkotja a maga 312 kilométeres hosszával és 288 állomásával, amelyen naponta közel hétmillió utas halad át.
Olcsó és híres és nagyon hosszú a New York-i metró
New York világhírű metrója egy újabb vasútvonal, amely elválaszthatatlanul összefonódott a város társadalmi, kulturális és gazdasági életével. Mint maga a város, a New York-i metró sem alszik, a nap 24 órájában, az év 365 napján üzemel. Az 1070 kilométer hosszú rendszer 25 vonallal és 472 állomással rendelkezik.
Naponta több mint 3,5 millió utast szállít, és szokatlan módon helyi, vagyis minden megállóhelyen megálló, valamint expressz vonatokat is közlekedtet. A New York-i metró nagy része a föld felett halad, gyakran az utakat átszelő szegecselt acélhidakon, amelyeket a filmekből mindenki jól ismer.
A jegyárak nemzetközi összehasonlításban még mindig nagyon kedvezőek, a leggyorsabb és legköltséghatékonyabb módját nyújtják a helyi közlekedésnek.
Mexikóban a metró is földrengésbarát
Mexikóváros hírhedt az örök forgalmi dugókról és a fojtogató környezetszennyezésről, amit a világ egyik legolcsóbb viteldíjaival rendelkező, kiterjedt és hatékony gyorsvasúti rendszer igyekszik enyhíteni.
Az 1969-ben megnyitott STC Metró jelenleg Észak-Amerika második legnagyobb metrója a New York-i után. 12 vonallal, 195 állomással és több mint 225 kilométernyi pályával rendelkezik.
A hagyományos, acélsíneken futó acélkerekek rendszere helyett
a párizsi metró számos vonalához hasonlóan Mexikóban gumiabronccsal ellátott acélkerekeket használnak, ami simább és csendesebb utazást biztosít Mexikóváros instabil és földrengésveszélyes terepén. Ez a döntés bölcsnek bizonyult, miután a rendszer sértetlenül túlélte az 1985-ös földrengést.
A világ legdrágább hálózata Szingapúré
Ázsia számos nagyvárosa hasznosította a korai európai és észak-amerikai metróépítők által levont tanulságokat. A szűk alagutak és a fülledt vonatok helyett az ingázók az olyan városokban, mint Szingapúr, méretes vonatokat és tágas állomásokat élvezhetnek, amelyek élénk közösségi csomópontként működnek.
Annak ellenére, hogy csak 1987-ben nyitották meg, ez Délkelet-Ázsia legrégebbi metróhálózata, és egyben a legforgalmasabb is. A sűrűn lakott városban a magas telekárak miatt ez a világ legdrágább metrója, építési költségei 2021-re 111,5 milliárd dollárra rúgtak.
A 225 kilométeres, teljesen automatikus hálózat egyes állomásait úgy terveztek, hogy nyilvános légvédelmi óvóhelyként is szolgáljanak. A városhoz hasonlóan a metró is arról híres, hogy látványosan tiszta és hatékony.
Berlinben naponta másfélmillióan utaznak a föld alatt
A több mint 3,7 millió embernek otthont adó német főváros a világ egyik legsűrűbb városi közlekedési hálózatát üzemelteti.
Berlin első U-Bahn-vonalai, amelyeket 1902-ben nyitottak meg, nem csak a korukat tekintve hasonlítanak a párizsi és a New York-i vonalakra.
Ma az U-Bahn-hálózat kilenc vonalból és 174 állomásból áll, amelyek 90%-a földalatti, és naponta több mint 1,5 millió utast szállít. Az U-Bahnt az S-Bahn vonatok egészítik ki, amelyek gyorsabb utazást biztosítanak a hosszabb utazásokhoz a városban.
A Szovjetunió egyik legnagyobb mérnöki teljesítménye Moszkva metróhálózata
A hálózatot, amely leginkább a munkások, parasztok és katonák tiszteletére díszesen feldíszített, rendkívül grandiózus földalatti állomásairól ismert, kettős feladatra tervezték: a polgárok védelmére a nukleáris csapásoktól, valamint a közlekedésük biztosítására.
Bár sok újabb és a városközponttól távolabb fekvő állomás nem annyira díszes, több moszkvai metróállomás kevésbé viharos időkben a cári paloták ihlette turisztikai látványosságok voltak.
A 21. században az építkezések újabb lendületével a hálózat 14 vonalra bővült, amelyek a városközpontból indulnak ki, valamint a Kolcevaja (belső kör) és a nemrég befejezett 36 mérföldes “Nagy Kör” vonalra.
A naponta több mint 8 millió moszkvai lakost szállító metró a világ egyik legforgalmasabb és legkiterjedtebb metróhálózata a maga 432 kilométer hosszúságú sínpályájával és 258 állomásával.
A glasgow-i metró nehezen nevezhető rendszernek
A városközpontot körbejáró egyetlen körkörös vonalával a glasgow-i metró erősen eltér a többitől, éppen furcsa jellemzői, valamint nagy múltja miatt érdemel figyelmet. Az 1896-ban megnyitott metró a világ harmadik földalatti vasútja volt, a skót város ipari és gazdasági hatalmának bizonyítéka.
A két apró alagút, amelyek az óramutató járásával megegyező és ellentétes irányban futnak, alig tíz kilométeren keresztül, a városközpontot kötik össze a Clyde folyótól délre és északra fekvő településekkel, amelyek egykor a hajóépítésről és a nehézgépgyártásról voltak világhírűek.
Az eredetileg kábelekkel hajtott, egyedülálló, 4 láb nyomtávú vonatokat 1935-ben elektromos meghajtásra állították át, jelenleg pedig új, svájci gyártmányú vonatok és a teljes automatizálás bevezetése zajlik.
Shanghaj Pekinggel versenyez a világ leghosszabb metróhálózata címéért
Sanghaj Kína kreatív, kereskedelmi és pénzügyi központja és az ország legnagyobb városa. A hatékony tömegközlekedés döntő szerepet játszott az elmúlt 30 év hihetetlen fejlődésében.
Az 1993-ban megnyitott sanghaji gyorsvasút rohamtempóban bővül, így a bolygó leghosszabb és legforgalmasabb metróhálózatává vált. Jelenleg 19 vonal szolgálja ki a városi kerületek és az agglomeráció közel 40 millió lakosát. A további fejlesztésekkel 2025-re várhatóan mintegy 1000 kilométeres hosszúságot ér majd el a rendszer, amelyet csak Peking taszíthat le a világ leghosszabb és legforgalmasabb metróhálózatának trónjáról.
A 408 állomásán jelenleg több mint 10 millió utas fordul meg naponta.
A napi rekordot 2019. március 8-án állították fel 13,3 millió utazással.
A kijevi metró most is üzemel és vigyáz a városlakókra
A szovjetek által épített többi metrórendszerhez hasonlóan a kijevi metró is kettős célt szolgál, amelynek szomorú aktualitása lett az orosz invázió megindulását követően. A metró 52 állomásból 47-et nyilvános óvóhelynek jelöltek ki. A tágas állomások speciális szellőző- és szűrőberendezésekkel, valamint hatalmas fém robbanóajtókkal rendelkeznek, amelyek a föld felett és alatt is lezárhatók.
A földalatti vasút tervei 1884-re nyúlnak vissza, de Kijev három metróvonala közül az elsőt végül csak 1960 novemberében nyitották meg. Moszkva és Szentpétervár után ez lett a harmadik szovjet város, amely metrót kapott.
A bővítés Ukrajna 1991-es függetlenné válása után is folytatódott, és egy háromvonalas, 42 mérföldes hálózatot hoztak létre. Amíg Kína új rekordot nem állított fel,
a városközpontban található Arsenalna volt a világ legmélyebben fekvő állomása, öt percig tart a felszínre jutni a mozgólépcsőn.
Az orosz támadások első napjaiban tízezrek kerestek menedéket a metróállomásokon, és Zelenszkij elnök az állomásokat használta nemzetközi sajtótájékoztatók megtartására. A hálózat pedig továbbra is működik.
A Vészhelyzetből ismert chicagói “L” is 24 órán át jár
A chicagói “L” a New York-i és a koppenhágai metróval együtt ez egyike annak a három rendszernek a világon, amely a nap 24 órájában közlekedtet vonatokat.
A 19. század végének és a 20. század elejének számos gazdasági és ipari nagyhatalmához hasonlóan Chicago is úgy döntött, hogy új elektromos vonatait a zsúfolt városi utcák fölé magasított acél viaduktokon vezeti át. A metró hamarosan a település egyik meghatározó jellegzetességévé, és a sűrű belvárosi negyed gazdasági növekedésének katalizátorává vált.
A hálózat mára nyolc színkódolt vonalra, 145 állomásra és 166 kilométer hosszú útvonalra terjedt ki. Az L-en 2022-ben több mint 100 millió utat tettek meg, ami az Egyesült Államok második legforgalmasabb közlekedési rendszerévé teszi.
India fővárosában szó szerint életbevágó ügy volt a modern tömegközlekedés
Az indiai főváros, Új-Delhi viszonylag új szereplő a tömegközlekedés világában, első metróvonalára 2002-ig kellett várni. Kolkata után ez a második indiai város, amelyet metróval erősítettek, azóta pedig gyorsan bővül, 2023-ban több mint kétmilliárd utazással az ország legnagyobb és legforgalmasabb hálózatává vált.
A modern tömegközlekedési rendszer kiépítésének gondolata az 1960-as években merült fel először, majd a kérdés létfontosságúvá vált, mivel Delhi lakossága 1981 és 1998 között a duplájára nőtt, elviselhetetlen zsúfoltságot és légszennyezést okozva.
A 12 nagy kapacitású vonallal és 288 állomással büszkélkedő metró 400 kilométerével a világ 12. leghosszabb rendszere, és az utasforgalom tekintetében a 16. legforgalmasabbként tartják nyilván. A Delhit és a közeli Faridabad, Gurgaon, Noiza és Ghadiabad városokat kiszolgáló metró gyors, modern és tágas szerelvényei hozzájárultak az autózás és a közlekedési balesetek csökkentéséhez, valamint a környezetszennyezés drasztikus mérsékléséhez.
Hongkong mindig megbízható metróját világszerte irigylik a városok
Hongkong földrajzi adottságai megnehezítik a metrótervezést, mégis sikerült egy olyan rendszert megalkotniuk, ami világszintű hírnevet szerzett a minőség, a hatékonyság és a pontosság terén.
A hongkongi metró 99,9%-os pontossági rátával üzemel, ami annyira magas, hogy a világ legtöbb metrója nem is álmodhat ilyesmiről. A finanszírozási modellt is széleskörű csodálat övezi: az új vonalak építése a régió új területeit nyitotta meg a fejlesztések előtt, ami hozzájárult a rendszer bővítésének fedezéséhez.
A metró mint 240 kilométert és 99 állomást foglal magába, utóbbiak híresen tiszták és tágasak.
Az üzemeltetők hazai sikereiknek köszönhetően Hongkongtól messze is terjeszkednek, projekteket és szolgáltatásokat nyújtanak Svédországban, Ausztráliában és az Egyesült Királyságban, ahol a londoni Elizabeth Line üzemeltetési koncesszióját is birtokolják.
Budapest a kisföldalattival érdemelte ki a helyét a listán
A magyar mérnökök a 19. század végén az elektromos meghajtású technológia legkorábbi úttörői közé tartoztak, nem utolsósorban a vasút területén – olvasható a cikkben. Bár Londonban nyílt meg az első földalatti vasút, ott kezdetben hagyományos gőzmozdonyokat használtak.
Budapestre hárult a feladat, hogy megépítse a világ első villamosított földalatti metrórendszerét.
Az 1896-ban elkészült M1-es vonal radikális előrelépést jelentett a városi tömegközlekedésben, mivel elektromos világítást vezettek be az állomásokon és a kocsikban, megjelentek a kétirányú kocsik, és először használtak felsővezetékrendszert a vonatok áramellátására.
A kisföldalattit úgy tervezték, hogy a városlakókat a Városligetbe szállítsa anélkül, hogy villamoskocsikkal és villanyvezetékekkel rontsa az Andrássy út elegáns utcaképét. A vonal az elmúlt 120 év során sok változáson ment keresztül, de apró szerelvényei még mindig naponta mintegy 80 000 utast szállítanak az 1970 és 2014 között kibővített, négy vonalból álló szélesebb hálózat részeként.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
TOP 20 fotó a karácsonyi díszbe öltözött magyar falvakról,...
Megérkeztek az első képek: sosem látott vonat futott be Kijevből...
Megváltozik: máshogy kell majd felszállni a buszokra Budapesten
Fotókon az új, Ausztriába vezető magyar autós alagút - 1360...
Ebben az európai városban lesz teljesen ingyenes a...
