A menhelyeket sem kíméli a koronavírus - Mit tehetünk mi az állatokért?
A Startlap csapata fontosnak tartja, hogy jó ügyeket, nemes célokat támogasson. Szerkesztőségünk tagjai állatbarátok, ezért decemberben egy olyan kezdeményezés mellé állunk, ami segíthet otthonra találni a gazdára váró állatoknak. Különösen fontos ez a jelenlegi nehéz helyzetben, amikor a koronavírus-járvány idején újabb kihívásokkal szembesülnek az állatvédő szervezetek. A Startlap különböző felületein decemberben egy héten át kiemelt figyelmet kapnak a szerető gazdára váró kedvencek, és ezzel együtt az a kezdeményezés, amiről Wieden Kriszta is mesél nekünk.
A Hangya Közösség önkéntesei
Magyarországon sajnos a felelős állattartás kevéssé ismert fogalom. Hatalmas a túlszaporulat, gyakori az állatkínzás és a befogott négylábúak elaltatása. Jelenleg körülbelül 300 aktív állatvédő szervezet létezik országszerte – mind létszámon felül, teltházzal működnek, tele okos, kedves kutyákkal, macskákkal, más állatokkal. Az ő segítségükre jött létre 2010-ben a Hangya Közösség, melynek szorgos önkéntesei szakmai és tárgyi segítséget nyújtanak az állatvédők számára, hogy minél kevesebb súllyal nehezedjen a vállukra az a felelősség, amit a társadalom nem vállal fel.
– Mindannyian állatvédő szervezeteknél voltunk önkéntesek – akár magasabb pozícióban –, sokat jártunk vidékre, akkor láttuk, hogy a vidéki állatvédelem helyzete sokkal súlyosabb, mint a fővárosi. Azt szoktuk mondani, hogy a budapesti és a vidéki állatvédelem az két külön országban van, olyan messze állnak egymástól. Budapesten a felelős állattartás már egy ismerős fogalom, nem tárgyként kezelik az állatokat, üzletek engedik be őket, szórakozni lehet menni velük, van terük, kutyafuttatók, kutyanapközik nyílnak – ezek vidéken nagyon elvétve találhatók meg. Minél leszakadóbb régióba megyünk, annál nehezebb és rosszabb a helyi menhelyek sorsa. Mivel nem volt olyan szervezet, ami konkrétan ernyőszervezetként nyúlt volna kimondottan a távoli, vidéki állatotthonok fölé, úgy döntöttünk, megalapítjuk a Hangya Közösséget – kezdi a Startlapnak Wieden Kriszta, hozzátéve: próbálják a lehető legtöbbet megtenni, legyen szó jogi, szakmai segítségről, tárgyi adományokról vagy olyan programok fejlesztéséről és rendezéséről, melyek mindenkinek a munkáját könnyebbé teszik.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Nehéz helyzetben a menhelyek
A járvány az egész világot a feje tetejére állította, ezzel együtt nehéz helyzetbe kerültek a menhelyek is.
– A pandémia előtt kicsit könnyebb volt a helyzet, mert akkor közösségi programokat tudtunk csinálni, például ilyenkor ősz végén túl voltunk több barkácsnapon, amikor kutyaházakat csináltunk vidéki menhelyeknek. Vállalati csapatok, baráti társaságok, családok tudtak eljönni, sok házikó készült, ezeket elosztottuk a vidéki menhelyeken. Most is úgy próbáltunk priorizálni, hogy minél messzebb lévő, minél nagyobb, minél kevesebb támogatóval rendelkező élvezett elsőbbséget. Korábban havi adománygyűjtések voltak, ahol velünk is tudtak találkozni, kicsit meséltünk a magyar állatvédelem helyzetéről. Az elmúlt hónapokban azonban a legnagyobb feladatunk a járványhelyzettel kapcsolatban volt. Március közepén egyik napról a másikra lett lezárva az ország, a menhelyek kétségbeesve hívtak minket, hogy kifogytak a boltban a készletek – ők a lejárt szavatosságú húsokat kapják meg etetésre –, ezek nem álltak rendelkezésre, leálltak a vágóhidak, az adományozók, nem volt mit enni adni az állatoknak. Ebben a helyzetben egy országos felhívással próbáltunk segíteni – folytatja Kriszta, ám még a nehéz időszakban csaknem 100 tonnányi élelemmel tudták támogatni a menhelyeket.
– Más terveink voltak 2020-ra, közte volt a virtuális örökbefogadás program, óvodákba is mentünk volna előadást tartani az állattartás alapjairól… Most elsősorban készülünk a második hullámra, figyeljük, milyen fázisba ér el a vírus okozta veszélyhelyzet, és ez mennyire befolyásolja a menhelyek helyzetét. Egyelőre azt látjuk, hogy a megbetegedések száma nő, menhelyvezetők betegednek le… Szerencsére még nincs élelemprobléma, bírják a menhelyek.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Közeleg a szeretet ünnepe, ami a járványhelyzet közepén újabb kihívások elé állítja a segítőket, ők azonban bizakodva tekintenek az ünnepi szezonra.
– Az adományozási láz karácsonykor mindig egy picit magasabb, kíváncsi vagyok, idén hogy alakul, mert nyilván sok család nehezebb helyzetbe került és máshogy gazdálkodik. Szeretnénk, ha a figyelem kicsit ismét az állatok felé terelődne.
A Hangya Közösség vezetője arra is kitért, hogyan kezelik a menhelyek az ünnepekkor előtérbe nyomuló örökbefogadási lázat.
– A menhelyek már régóta körültekintően adnak örökbe karácsony környékén, vannak, akik le is állítják az örökbeadást, megkérik az embereket, hogy inkább karácsony után jelentkezzenek. Az állatvédő szervezetek nem támogatják a „kisgyerekem szeretne egy kutyát” mentalitást, mert nem a gyerek fogja ellátni, fizetni az állat orvosi költségeit vagy gondoskodni róla – ezzel az indokkal persze egész évben óvatosan bánnak az állatvédők.
Még mindig jellemző, hogy emocionális alapon, azonnal döntve teszünk meg olyan lépéseket, amik 10-15 éves elköteleződéseket jelentenek, és nem mérjük fel kellőképpen. Történt már nemegyszer olyan, hogy az ajándékmasnival a nyakában adtak le egy kutyát a menhelyen, gyepmesteri telepen karácsony másnapján.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Az állatvédők harcai
Az elmúlt években egyre több az állatbarát szemléletű ember, mégis rengeteg szomorú esetről hallani. Napi szintű a Büntető Törvénykönyv tényállásait kimerítő állatkínzásos eset, ezek legtöbbje sajnos nem is feltétlenül jut bírósági szakaszba.
– Az állatvédőknek nem sok joga van ebben a kérdésben, viszont bármelyik állampolgár megteheti, hogy a jegyzőnél bejelenti, hatósági állatorvosnál jelzi a problémát. Nemcsak a bántalmazott, hanem a kidobott kutyák száma is magas. Nagyobb menhelyek szokták mondani, hogy körülbelül 50 % talált kutya, a másik 50 pedig a leadni kívánt. Sajnos még mindig általános jelenség, hogy az öreg kutyákat beviszik a menhelyre és ki szeretnék cserélni egy fiatalabb, frissebb házőrzőre – mint a könyvtárban a könyvkölcsönzés – folytatja Kriszta, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy nagyjából 300 ezer kutya tengetheti az utcán az életét, miközben a menhelyek befogadóképessége maximum 10 ezer kutyára van kalibrálva – így is legalább 20 ezerről gondoskodnak, tehát dupla teltházzal működik mindegyik. A baj forrása pedig a féktelen szaporodás és szaporítás.
– Több szervezet próbálja felszámolni a szaporítást az országban – sok szaporítótelepről hallunk, ezek le vannak zárva. Sokszor nincs is hang a környéken, nem tudjuk, mi történik odabent, csak sejtésünk van… Emellett régóta készülünk arra, hogy állatok ivartalanításában tudjunk segíteni. Nyilván sok kutya egyáltalán nem tud bejutni menhelyre, ők folyamatosan ontják tovább a gazdátlan ebeket, úgyhogy egy programon belül tudunk segíteni orvosi költségekben. Macskakolóniák ivartalanítása érdekében is teszünk, ezáltal megakadályozva, hogy nőjön az állomány. A 2020-as személyi jövedelemadó 1%-nak alapítványunk számára felajánlott teljes összegét erre fordítjuk.
És a kóbor állatokról sem feledkezhetünk meg. Sokszor az állatvédőket riasztják, ám elsősorban nem az ő feladatuk lenne gondoskodni a településeken kószáló, gazdátlan ebekről.
– A helyi állatvédő hatóság hivatalosan a jegyző, sok közülük semmit nem tesz az ügy érdekében. Sokszor kapunk megkeresést önkormányzatoktól, hogy falkák vannak a faluban, támadják az embereket, vigyük el azonnal. Hiába magyarázzuk, hogy sajnos ez az ő problémájuk, nekik kell megállítani – próbálunk ellene mi is tenni, segíteni, de teltházasok a menhelyek. Nem az a megoldás, hogy legyilkoljuk őket, hanem az, ha emberi módon, felelősen kezeljük a helyzetet. Több település is felvállalta az ivartalanítási segítséget a lakosság számára, sok helyütt pedig megszűntek a kijáró kutyák, az utcakutyák, egy-két éven belül látható javulás következik be. Az az önkormányzat, aki tényleg szeretne tenni, mindig megtalálja a megoldást. Mindig azt várja mindenki, hogy az állatvédő oldja meg, de az állatvédő nem egy foglalkozás, nem egy államilag támogatott intézményrendszer, hanem egy hobbi (jelenleg). Az állatvédő nem egy szakma, nincs kamarája, az lesz állatvédő, aki a szabadidejét rászánja.
Mind érző lények vagyunk, szükségünk van a szeretetre, ami karácsonykor felerősödik. Sok helyen kiemelt fókuszba kerül a család, a kutyák pont ugyanerre vágynak, így kezeljük őket is társként, ne pedig kerti bútorként. Nekik is vannak jogaik igényeik, lelkük és érzéseik.
Mit tehetünk mi az állatokért?
Az adományok, felajánlások mellett egyéb segítséget is örömmel fogadnak. Egy házaspár például felajánlotta, hogy szívesen barkácsolna, csinosítgatna ki kutyaházakat. A Közösség leszállította az alapanyagokat, a két nagylelkű önkéntes munkájának köszönhetően 35 menhelyi kutyának már nem biztosan nem kell fázia a téli hidegben.
– Ősszel mindig szervezünk téliesítő napokat az állatotthonokban, amikor sok ember összegyűlik, segítenek szalmázni a házikókat. Ezek elmaradnak, vagy megpróbáljuk kisebb csapatokban véghezvinni. Ha valakinek van kedve, tudunk tanácsot adni, hol lenne szükség segítő kezekre.
Persze az örökbefogadás is egy opció, amivel életet menthetünk. A menhelyek azonban körültekintően adnak örökbe állatot annak elkerülése érdekében, hogy a négylábú kis idő elteltével újra a telepen landoljon.
– A szűrésre nincs egységes protokoll, Németországban még a munkáltatói igazolást és bankszámlakivonatot is be szoktak kérni, hogy a védők megbizonyosodjanak, a leendő gazdi el tudja tartani a kutyát akkor is, ha megjelenik valami egészségügyi problémája. Itthon minden szervezet másként ad örökbe. Egyesek az albérletben lakó örökbefogadókra figyelnek, akik nehezebb helyzetben vannak, ha kutyával kell költözniük. Sokan meghúzták a határt is, hogy idős személynek fiatal kutyát nem adnak örökbe… Próbálják az állatvédő szervezetek kiszűrni, hol lesz igazán jó helye a kutyának, többszöri találkozást írnak elő, akár utókontrollt, de akad olyan is, aki kimegy környezettanulmányra. Nekünk kevés kutyánk van, mi nem a kutyák mentésével, rehabilitációjával, örökbeadásával, utófigyelésével foglalkozunk elsősorban, hanem az adományelosztással, de nyilván hozzánk is kerülnek kutyák, akit útközben találunk. Van pár gazdikeresőnk, ilyenkor más szervezetek is segítenek a legjobb örökbefogadó megtalálásában – mondja Kriszta, hozzáfűzve: sokszor magánszemélyek keresik meg a Hangya Közösséget, hogy valamilyen kutyát szeretnének, ilyenkor felkeresik a menhelyeket, hogy hol van az elképzelésnek megfelelő állat.
Azonban létrehozták a Kedvencedleszek.hu oldalt:
– Ez egy állategészségügyi adatbázis, a menhelyek nyilván tudják tartani az állataikat. Itt lehet beállítani, hogy nyilvánossá teszik-e a kutya adatlapját, ezáltal a gazdikeresők közé sorolva az ebet. Ez nem jelent többletköltséget vagy többletmunkát a menhelyeknek, ők a saját rendszerükben vezetik az adatokat és onnan kerül át. Olyan kutyák is láthatóvá válhatnak, akik egy menhelyi látogatás alkalmával szinte láthatatlanok… Az oldal azonban esélyt ad a legmegfelelőbb társak megtalálására.
A macskák sincsenek jobb helyzetben
Igaz, eddig javarészt a kutyákról esett szó, tagadhatatlan tény, hogy a macskák sincsenek jobb helyzetben – sőt. Rejtőzködő életmódjuk miatt még szomorúbb sors vár rájuk.
– Ők még rosszabb helyzetben vannak, láthatatlanul élnek. Feltehetőleg 2 millióan lehetnek, akikről nem is tudunk. Vidéken sok háznál kapnak enni, de legtöbbjük nem születik sehová, ők nyilván nem lesznek ivartalanítva és tovább nő az állomány. A budapesti macskákkal foglalkozó állatvédő szervezetek már csak benti tartással adnak örökbe állatot – részben amiatt, mert felgyorsult a társadalmunk, több autó van egy háztartásban, sok a kijárós, elütött cica. Az állatkórházak is beszámolnak, hogy napi szinten van ilyen esetük – meséli az állatvédő. Az sem utolsó szempont, hogy a macskák egymásnak adnak át csúnya betegségeket, ami kínkeserves szenvedéssel jár. Rájuk is figyeljünk, segítsük őket!
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
TOP 20 fotó a karácsonyi díszbe öltözött magyar falvakról,...
Földrajzi kvíz: ismered Magyarország határátkelőit?
A világ legaranyosabb madara született meg Debrecenben
Megváltozik: máshogy kell majd felszállni a buszokra Budapesten
Így köszöntötték a téli napfordulót Pilisszántón
