A Margitszigeten két középkori kolostorrom van, több száz éves épített örökségek, műemlékek, meglepő módon mégis szabadon megközelíthetőek, bejárhatóak. Az egyik kolostor férfi, a másik kolostor (apácazárda) női volt. Mindkettőt IV. Béla építtette. A férfi kolostor ferencrendi: ha valaki látta Franco Zeffirelli rendezőlegenda Napfivér, Holdnővér című filmjét, és emlékszik Ferencre, aki háborúból visszatérve felfedezi a természet adta nyugalmat, és még madarakkal is beszélget, össze tudja kötni, hogy tőle indul a ferencrendi szerzetesek története.
Érdekesség még, hogy ehhez az 1270 körüli építmény-maradványához (kolostorromhoz) a XVIII. században a Habsburg családból származó József nádor nyári kastélyt építtetett, melyből aztán a XX. század elején szálloda lett (itt lakott például Krúdy Gyula és Bródy Sándor is egy időben). A II. világháborúban a kastély súlyosan megrongálódott, lebontották, de a ferencrendiek kolostorromját még megkereshetitek.
A másik, fentebb említett, női, domonkosrendi apácakolostor a tatárjárás után, IV. Béla fogadalmának eredményeként jött létre. IV. Béla azt mondta, hogyha a tatárjárás során az ország elkerüli a teljes pusztulást, születendő gyermekét az egyháznak ajánlja.
Megszületett Margit, aki ide került a margitszigeti domonkosrendi kolostorba. IV. Béla a kolostor mellé, egészen pontosan a kolostor templomrészének szentélye mellé királyi udvarházat is építtetett, így Magit szülei, IV. Béla és felesége Laszkarisz Mária közvetlen a gyermekük mellett lehettek, ha éppen úgy tartotta kedvük, hogy a szigeten terveztek időt tölteni.
Szent Margit 28 évesen, itt a szigeten, a kolostorban halt meg, vélhetően önsanyargató életmódja következményeként (miután meghalt, a holmijai között találtak vezeklőöveket, vesszőt, amelyre sündisznóbőrt kötöztek, és vasszögekkel kivert kapcákat is).
A fotók között megmutatjuk Szent Margit sírját is, ha pedig kíváncsi vagy Szent Margit egyedi és érdekes életére, ajánljuk Kodolányi János róla szóló könyvét.
152 lépcső, 57 méter
Ha Szent Margit otthonától, a domonkosrendi apácák kolostorromjától tovább indulsz észak felé, nem kell keresgetned, a margitszigeti víztorony magamutogató volta egyértelműen jelzi, merre haladj tovább. Ez az 57 méter magas, szecessziós stílusjegyeket magán viselő, vasból készült épület 1911-es építésű, melynek közvetlen lábánál nyaranként színházi előadások, koncertek kerülnek megrendezésre. Aki tudja és akarja, ha megmássza a víztorony 152 lépcsőjét, körbeölelheti Budapestet! Ha pedig nincs kedv élőben lépcsőzni, itt megtekintheted a budapesti panorámát, és a víztorony belsejét is.
A Margitszigeten nem csak középkori kolostorromok, hanem egy középkori mini-kápolna is található, a Szent Mihály kápolna.
Budapest legrégebbi harangja
Hogy egy vihar nem csak rombolni tud, hanem építeni is? Hogy jön ez a kápolna-témához? Mindjárt megértitek.
Az Est napilap 1914. július 25-én az alábbiakat közli:
„A tegnapi ciklon olyan irtózatos erővel zúgott végig a Margitszigeten is, és olyan rettenetes pusztítást okozott, hogy a szigetre alig lehetett ráismerni. A kertészek jelentése szerint negyvenöt szál évszázados fát csavart ki gyökerestől, az óriási fák zuhanásukban magukkal törték a gyengébb törzseket és végig a pázsiton, mint holttestek hevertek a hatalmas szigeti fák.”
Egy ilyen kifordult fa gyökerei között nagyméretű, teljesen ép harangra bukkantak.
Innen megindult egy jó értelemben vett lavina, megkezdték a kutatásokat. A munkálatok körülbelül másfél évet vettek igénybe, a kápolna 1932 szeptemberére eredeti formájában elkészült, az ominózus – időközben kiderült, hogy XV. századi – harang bekerült az épület tornyába. Ez a harang Budapest legrégebbi harangja.
Japánkert, a természeti csodák lelőhelye
Tudtad, hogy egy japánkert tervezésének és kialakításának komoly tájépítészeti szabályrendszere és több száz évre visszanyúló hagyománya van?
A fő célja ennek a folyamatnak pedig az, hogy a kialakított, meghatározott növények által definiált tér lehetőséget adjon az elmélkedésnek, meditációnak.
Egy japánkertben nemcsak növények vannak, hanem a természeti csodák összességének szimbólumrendszere megtalálható. Egy japánkertben biztos, hogy van víz (tavacska vagy patak formájában), apró szigetecske, a szigetre vezető fahíd, vannak kövek (a nagyobbak hegyet, a kisebbek földet jelképeznek), és van homok.
No, hát a Margitsziget északi részén lévő, 10500 nm-es japánkert a fentiek figyelembevételével 1936-ban épült, a Margitsziget területrendezését 1867-től megcélzó József nádor intézkedéseinek egyik hozadékaként.
Valahogy az esős, szürke felvételeknek is van hangulata. Mert bizony amire elértünk a hat állomásos margitszigeti kincskereső sétánk hatodik pontjához, eleredt az eső, pont a vizet fakasztó kútnál. Ezt, az Árpád-híd lábánál található kutat Bodor kútnak hívják, és zenél.
Miért volt különleges egy zenélő kút az 1820-as években, hogy tette össze ezt az építményt Bodor Péter?
Marosvásárhely főterén kezdett neki a munkálatoknak, létrehozta a pavilonszerű alapot, rátett egy félgömbkupolát, arra egy Neptun/Apolló szobrot, ami 24 óra alatt egyszer körbeforgott, szigonyával mutatva a pontos időt. A szerkezet nem csak forgatott izmos felsőtestű szobrot, hanem hat óránként eljátszott egy-egy dalt, mely éjszakánként a közeli falvakban is hallható volt.
Ez volt az ország első köztéri órája, ami a pavilon oldalából négy köpő ponton keresztül távoztatta a kútvizet.
Óriási viharok nem csak manapság, hanem elődeink idejében is voltak. Említettük fentebb, a Szent Mihály kápolnánál az 1914-es margitszigetit, most pedig megemlítjük az 1836 decemberit. Marosvásárhely főterén a hóvihar ledöntötte a Neptun/Apolló szobrot, és tönkretette a kupolában rejtőző zenegépet. A kutat Marosvásárhelyen 1911-ben lebontották. A margitszigeti Bodor kút 1936-ban készült el, hű vizuál-mása az eredeti kútnak, és zenél is, mint az eredeti kút, csak már kicsit más technológiai alapokkal: a kútban hangszórók vannak elrejtve, és digitálisan szólaltatják meg minden egész órakor a századelő jellegzetes zenéjét.