Mesebeli kastélytól a misztikus remeteségig: 3 épület, amit ne hagyj ki Magyarországon
Travellina
Egyre-másra újulnak meg az országban kastélyaink, ezeket már két cikkben is bemutattam az olvasóknak. Az első írásban Tatára, Edelénybe és Nádasdladányba látogattunk el, majd néhány hónap múlva Füzérradványba, Sümegre és Bajnára. Azóta ismét három pompás épületet adtak át a nagyközönségnek, így felkerestem azokat is, és ha már ott jártam, bejártam a környéküket is!
Kamalduli remeteség, Majk
Vannak helyek, ahol nemcsak az épület története érdekes és a látvány szép, de különös varázsa is van a tájnak. Ilyen Majk is, ahol a misztikus magyarázat szerint a műemlékegyüttes egy erőmezőre, egész pontosan a bolygónkat átszelő Szent György-vonalak találkozáspontjára épült, és ennek köszönhetően gyógyító, lelkünket megnyugtató energiával rendelkezik. Az biztos, hogy egy majki látogatás valahogy megnyugtatja a lelket, és most már a pár éve átadott főépület, a későbbi Esterházy-kastély után már a cellaházak is látogathatóak.
De kik is éltek itt 250 évvel ezelőtt?
A kamalduliak az egyik legmisztikusabb, legrejtőzködőbb szerzetesrend, akiket fehér ruhájuk miatt fehér barátoknak is neveztek.
A bencések szigorított rendje 1010-ben alakult és évi néhány naptól eltekintve (karácsonykor és húsvétkor) teljes némaságban éltek.
A rendet Szent Romuald alapította, aki egy olasz nemesi családból származott. Húsz éves koráig vidáman élte a jómódú ifjak aranyéletét, amikor is az apja egy birtokvitában a szeme láttára ölte meg egy rokonukat. Az elkeseredett fiú szerzetesnek vonult, és de mivel azt sem találta elég szigorúnak, tisztának, végül megalakította a saját rendjét.
A remeteségnek helyet adó birtok először 1727-ben került az Esterházy-családhoz, és néhány év múlva ők hívták meg Majkra a kamalduli barátokat. Az épületegyüttes terveit Franz Anton Pilgram neves osztrák építőmester készítette, az alapokat 1753-ban tették le. Az 1770-ben befejeződött építkezés során tizenhét remetelak készült el, a terület központjában pedig a Nepomuki Szent Jánosról elnevezett templom emelkedett (ennek sajnos csak a tornya és hajójának egy kis része maradt fenn). A szerzetesi élet itt alig 12 évet élt meg. II. József 1782. január 12-i rendelete alapján, amelyben feloszlatta a „nem hasznos” (azaz nem gyógyító vagy oktató tevékenységet végző) rendeket, útnak bocsátották az itt élőket.
A hányatott sorsú épületegyüttesben először a főépület nyílt meg 2015-ben. Itt a díszterem, avagy refektórium a legpompásabb, ahol karácsonykor és húsvétkor a szerzetesek találkozhattak rokonaikkal, ismerőseikkel és erre a két alkalomra a némasági fogadalmukat is feloldották.
2022 márciusára megújultak a régi cellaházak is, melyek közül tíz majd szálláshelyként üzemel, a többiben pedig kiállításokat alakítottak ki.
Kirándulástippek a környéken:
- Oroszlányi Bányászati Múzeum, ahol a bányában egykor dolgozó munkások vezetik körbe a látogatókat, így nincs kérdés, amit ne tudnának megválaszolni.
- Gánton az elhagyott bauxitbánya különös, holdbéli munkagödrében tanösvény vezet végig, itt igazi marsbéli tájon érezheti magát mindenki.
- A 4.6 km hosszúságú Vértesi Panoráma Tanösvény igazi családbarát kirándulóhely, amely a Vértes talán legszebb kilátópontjait fűzi fel egy nem megerőltető, változatos útvonalra.
Wenckheim-kastély, Szabadkígyós
Nagyon sokan nagyon várták már a szabadkígyósi kastély megnyitását, ami nem meglepő, hiszen egy romantikus, igazi mesebeli kastély kapui tárultak fel ismét.
Egykori úrnőjének, Wenckheim Krisztinának életét Bauer Barbara „A leggazdagabb árva” című könyvéből ismerhetjük. A grófnő azt kérte a tervezőtől: „semmi ne legyen egyforma, de mégis harmonikus legyen”.
Ugyancsak az ő kívánsága volt, hogy a kastélynak annyi ablaka legyen, ahány nap van egy évben, annyi szobája, ahány hét, és annyi bejárata, ahány évszak.
Ybl Miklós megvalósította ezeket az álmokat, így született megy a mozgalmas, mégis harmonikus, grandiózus kastély.
A birtok ura korábban Wenckheim (III.) József volt, akinek első két házasságából nem született gyermeke. Amikor másodszor is özvegy maradt, 67 évesen kulcsárnője 22 éves lányának, Scherz Krisztinának kezdett udvarolni. Az ő frigyükből született Wenckheim Krisztina, aki mindössze három éves volt, amikor megörökölte a birtokot. Felnőve unokatestvéréhez, Wenckheim Frigyesnek ment férjhez és a házaspár nemcsak saját hét gyermekét nevelte fel nagy szeretetben, de árvaházat is alapítottak.
A szabadkígyósi kastély híres arról, hogy mennyire korszerűnek számított a maga korában. A vízellátást biztosító gőzgép a toronyba pumpálta fel a vizet, és onnan került vasból készült csővezetéken át a különböző helyiségekbe. Az alsóbb szintek belső helyiségeit világítóudvarokkal látták, a fűtést pedig részben melegbefúvásos légfűtéses rendszerrel oldották meg. A kastély körül egykor gázlámpák világítottak, a fürdőszobák vezetékes vízzel és vízöblítéses illemhelyekkel voltak felszerelve.
Krisztina halála után a kastélyt legidősebb fia, Wenckheim (V.) József örökölte. Ő és családja 1944-ig élt a kastélyban, majd a II. világháború ideje alatt a család külföldre emigrált. Az épületben a II. világháború után mezőgazdasági és élelmiszeripari szakiskolát helyeztek el, amely egészen 2011-ig működött itt.
Sajnos bútorok, dísztárgyak és festmények szinte egyáltalán nem maradtak meg a kastélyból, azonban egy szempontból mégis szerencsésnek mondható. Az itt működő iskola vezetői megóvták a parkettákat, fából faragott falburkolatokat, így azok most elújítva régi pompájukban láthatóak. Ugyancsak eredeti a könyvtár kazettás mennyezete, sőt a régi könyveknek helyet adó polcrendszere is.
Érdemes eltölteni egy kis időt a hangulatos kávézóban és egy nagyot sétálni az ugyancsak megújult parkban is.
Kirándulástippek a környéken:
- Békéscsabán a Munkácsy Mihály Múzeum szintén nemrégiben újult meg
- A Frankó Tanya és Haluskaház a tótok életébe nyújt bepillantást, itt előzetes bejelentkezés után csoportoknak, nagyobb társaságoknak kóstolóra is lehetőség van
- Aki szeretne találkozni az eredeti TV-macival, annak irány Szarvas, ugyanis ott, a Tessedik Sámuel Múzeumban kapott helyet Szabó László bábtechnikus hagyatéka
Jakováli Haszan dzsámi, Pécs
Pécsett rendre-másra nyílnak az újdonságok, az egész város fantasztikusan megújult. A legfrissebb látványosság a csodásan rendbe tett Jakováli Haszan dzsámi, így még annak is akad újdonság, aki tavaly járt a városban, mint jómagam.
Az épületegyüttes különlegességét az adja, hogy ez Magyarország egyetlen olyan török építészeti emléke, ahol a dzsámi mellett karcsú minaret is magasodik.
Más helyeken, például Egerben és Érden önállóan magasodnak minaretek, illetve találunk dzsámikat, például Szigetváron és Esztergomban, de ott meg a minaret hiányzik.
Jakováli Haszan, az építtető, kanizsai pasa volt, őt magát nagyszülei kötötték Pécshez. Az 1630 körül épült dzsámi mellé Jakováli Haszan még egy iskolát és egy kolostort is épített, mindez a mevlevi kerengő dervisek itteni központja lett.
A törökök kivonulása után Jakováli Haszan dzsámija is a többi török emlék sorsára jutott, bár az átépítések időszakát viszonylag szerencsésen vészelte át. Köszönhető az annak, hogy 1702–1732 között Nesselrode Ferenc Vilmos pécsi püspök Nepomuki Szent Jánosról elnevezett közkórházat létesített az elpusztult kolostor helyén, és ennek kápolnájává alakíttatta át a dzsámit, így megóvva azt a pusztulástól.
A dzsámit először az 1960-as években restaurálták, amikor is a barokk beépítésektől megtisztított belső teret eredeti formáiba állították vissza. Másodjára a 2000-es évek végén újították fel, egy ideig imahelyként és kiállítótérként is szolgált. Néhány év zárvatartás után 2022-ben nyitott meg ismét, ezúttal csak kiállítóhelyként.
Feltétlenül érdemes végignézni az előcsarnokban a hatperces filmet, amely a kerengő dervisek történetét meséli el. A dzsámiban igazi remekmű maga az ajtó is, melyet reneszánsz kőfaragványokból alakították ki. A falakon és a kupolán gazdagon festett növényi díszítések láthatóak, melyek egy része eredeti. Ugyancsak az a második és harmadik szintű ablaksor, valamint a lépcsős mihrab, azaz az imafülke.
A látogatás végén jól esik megpihenni a belső kertben, ahonnan a legszebb szögből látszik a karcsú minaret.
Kirándulástippek a környéken:
- Pécsett szinte egy egész napnyi programot kínál a megújult Zsolnay-negyed
- Meghittek és csodaszépek az Ormánság festett mennyezetű kis templomai, különösen Kóroson és Drávaiványin
- Remek kirándulást lehet tenni az Óbányai-völgybe, az egyedi Ferde-vízeséshez
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
TOP 20 fotó a karácsonyi díszbe öltözött magyar falvakról,...
Földrajzi kvíz: ismered Magyarország határátkelőit?
A világ legaranyosabb madara született meg Debrecenben
Megváltozik: máshogy kell majd felszállni a buszokra Budapesten
Így köszöntötték a téli napfordulót Pilisszántón
