Magyarországi fürdők a boldog békeidőkben – Utazás a történelemben II. rész
˝Nem akarom a fürdő leírásával untatni a t. olvasót, mert bizonyosan olvasott már fürdőleírásokat és rájött magától is arra, hogy leírásban a világ minden fürdője egyforma. Ózondús levegő, szép, tiszta lakások, árnyékos sétahelyek, remek koszt, nevetségesen olcsó árak, fölséges kiszolgálat, üdítő ásvány- és gyógyvizek, gyönyörű kiránduló helyek, lawn tennis, tombola stb. Egy-egy ilyen fürdői leírás valóban hasonlít ama lóhoz, mely a lóbetegségekről szóló tudományos könyv lapján vagyon lefestve, mindazon betegségek jelzésével, melyek az összes lovakon valaha előfordultak, de egyetlen lóban sohasem – csakhogy a fürdőleírásoknál az előnyök vannak így berakva az összes fürdőkből egybe” – írta Mikszáth Kálmán a Két választás Magyarországon című regényében és olyan nagyon nem is járt messze a valóságtól, pláne, ha a magyarországi fürdőket vesszük figyelembe.
Persze az öreg palócról tudni kell azt is, hogy nem rajongott a fürdőkért, mivel az orvosa büntetésének tartotta, amit azért kapott, mert megint túlzásba vitte az evést, meg a pöfékelést. Ugyan a fürdőzéshez kapcsolódó gyógyvízivással soha nem tudott megbarátkozni, főleg az azt megelőző reggeli sorban állás miatt, de a fürdőket körül lengő társasági életet azért hamar megkedvelte.
Ez természetes is volt, hiszen a korszak legnépszerűbb fürdőiben a társadalmi elit is gyakran megfordult, így kitűnő helyszínekként szolgáltak ezek a kapcsolatépítésre, vagy csak a nagy társasági adomázgatásra, amit Mikszáth különösen kedvelt. Emiatt is volt a fürdők kedvelt olvasmánya a kurlista, ami az intézményt meglátogató vendégek névsorát közölte.
Ebben lehetett csemegézni, hogy melyik királyi főherceg, gróf, vagy báró érkezett meg épp a fürdőbe és lehetett keresni a kegyeit, vagy botrányra és pletykára éhesen várni az időszakos fürdőlapok megjelenéseit.
Merthogy ilyenek is voltak, ezeket általában az épp szabadságukat gyógykezeléssel töltő újságírók szerkesztették és a jelesebb társasági események épp úgy helyt kaptak a hasábjaikon, mint a szerelmi botrányok és az ezeket menetrendszerűen követő párbajok.
Nézzük is, hogy hova jártak a boldog békeidőkben Magyarországon fürdőzni azok a népek, akik megengedhették maguknak!
Balatonfüred
A füredi savanyúvíz gyógyító hatása már a 17. században ismert volt, nem csoda, hogy egy idő után özönleni kezdtek oda a népek, akik enyhülést kerestek mindenféle bajaikra. Ennek következtében aztán a település a Balatonfelvidék legfelkapottabb üdülőhelyévé vált már a reformkor idejére, számos akkori híresség is megfordult itt, többek között Kisfaludy Sándor, Széchenyi István, Jókai Mór és a későbbi aradi vértanúnk, Kiss Ernő is. Jókai villát vásárolt itt, ami a kiegyezés utáni dualista Magyarország egyik fontos társasági helyszínévé vált.
Tulajdonképpen aki a 19. századi Magyarországon számított, az megfordult Balatonfüreden, ám ennek ellenére a fürdőváros mégsem vált nemzetközi viszonylatban jelentőssé, ugyan elő-előfordultak külföldi vendégek, de inkább csak nyomokban és
ha összehasonlítjuk a Monarchia ismertebb csehországi fürdőivel, Karlsbaddal és Marienbaddal, látni fogjuk, hogy ezek vendégeinek mintegy stabil egyharmada jött más országokból, míg ez Balatonfüredre távolról sem igaz.
Mi lehetett ennek az oka? Egyrészt az, hogy a füredi fürdő nem tudta hozni azt a színvonalat, amit a nevesebb csehországi és ausztriai fürdők képviseltek. Erről Széchenyi például így írt:
„Szinte semmiben sem létezik Füreden azon csín, azon falusi csend, azon kényelem, azon minden fesznélküliség és még is mindenek fölött Hiedelem, mely más, kivált külföldi fürdő- és borvíz-helyeket oly magához vonzó bájerővel ruház fel, hogy mind a már sokat élvezett, mind a még sokat élvezni akaró […] nagy számban tódul beléjük.”
Ennek következtében sokszor a magyarok is inkább valamelyik külföldi fürdőbe mentek magukat kezeltetni és mellőzték Balatonfüredet. Ez persze nem jelenti azt, hogy Balatonfüred színvonaltalan lett volna, egyszerűen csak azt, hogy nem lógott ki a hasonló csehországi és ausztriai intézmények középmezőnyéből. Ennek megfelelően, aki pl. a királyi család tagjaival akart egy helyen üdülni, az is külföldi helyszíneket keresett magának. Jó példa, hogy míg Ischl Ferenc József kedvenc fürdője volt és szinte minden nyáron megfordult ott, addig Balatonfüreden mindössze kétszer (1852-ben és 1857-ben) járt.
Herkulesfürdő
A Bánsági Krassó-Szörény megyében található Herkulesfürdő, nevéből kifolyólag már a rómaiak idején is fürdő volt, amiről aztán a 9.-10. század környékén megfeledkeztek a népek és csak az 1700-as években fedezték fel újra, mint csodálatos gyógyítóerővel rendelkező forrást. Ehhez kellett egy köszvénnyel küzdő császári-királyi tábornok, aki kijárta III. Károly magyar királynál, hogy hadd tárja fel az itt talált római romokat és építhesse újra a fürdőt. A munkálatok el is kezdődtek, csak aztán közbejött az 1737-es török háború, melynek következtében a fürdő elpusztult. Legközelebb I. Ferenc király idejében, az uralkodó személyes közreműködésével kezdték újra a munkát, és az 1830-as években már állt és használható állapotban is volt a fürdő egy része.
Innentől kezdve az 1918-as összeomlásig szinte folyamatosan bővítették, a századfordulón már Ferenc József császár és király is Európa legszebb gyógyfürdőjeként emlegette és a látogatói számában alaposan lepipálta Balatonfüredet is.
A határhoz közeli helye okán itt szép számmal fordultak elő külföldiek is, elsősorban regáti románok, köztük például I. Károly román király felesége, Erzsébet királyné is. Itt írta a k.u.k. hadsereg egy eredetileg osztrák, majd felesége révén szépen elmagyarosodó karnagya, bizonyos Pazeller Jakab a Herkulesfürdői emlék című keringőjét, ami a korszak népszerű dala volt, olyannyira, hogy közkedveltségében vetekedett Strauss Kék Duna-keringőjével. Pazeller-t egyébként többen az Akácos út szerzőjének is tartják, bár erről a mai napig parázs viták dúlnak, de az biztos, hogy a dalt ő hangszerelte először nagyzenekarra.
Balatonfüredtől eltérően Herkulesfürdőnek igen mostoha sors jutott később, a rendszerváltást követően a romániai vadkapitalizmus hevében sikerült teljesen lerohasztani és mára inkább az egykori nagyságának ütött-kopott, lakatlan kísérteteként létezik az egykori fényűző fürdőváros.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Új látványossága van Budapestnek: videón az életnagyságú...
Földrajzi kvíz: felismered a világ országait vaktérképről?
Fotókon a világ legnagyobb hólabirintusa, amiben nem érdemes...
A csel, amivel ingyen vihetsz fel plusz egy csomagot a repülőre
Gulyás 5800, csülök 6000 - Disznóságok és aranyárak a...
