Ljubljana az egyik legzöldebb és legélhetőbb város Európában, nem csoda, hogy az Európai Unió Zöld fővárosa volt 2016-ban. A belvárosban erősen korlátozták az autóforgalmat, így a Ljubljanica folyó árnyas partjait szinte teljes egészében a gyalogosok és kerékpárosok zavartalanul élvezhetik. Jó időben a folyóparton egymást érik a teraszok – az egész nyár gyakorlatilag egy vége nem érő, vidám utcafesztivál.
A kötelező látnivalók
Ljubljanában könnyű dolga van a turistáknak, a fő nevezetességek ugyanis egy viszonylag szűk területen, a Ljubljanica folyó által határolt kanyarulatban találhatóak. Itt terül el a kávézókkal tarkított, mindig nyüzsgő Presernov trg, pompás barokk és szecessziós épületek tárháza. Északi végében a rózsaszín ferences templommal áll, ami mögött megbújik a 70 ezer kötetes könyvtáráról híres kolostor. A város központjának számító Presernov trg a középkori óváros szívében fekszik, gyakran ad helyet koncerteknek, fesztiváloknak és olyan népszerű találkahely, mint nálunk a Nyugatinál vagy a Moszkva téren „az óra alatt”.
A közelben Ljubljana talán legtöbbet fotózott nevezetessége, a Hármas híd vezet az óvárosba. Amikor 1842-ben megépült az eredeti szimpla híd, még nem volt benne semmi különleges, de 1929 és 1932 közt két gyalogoshidat adtak hozzá, valamint feldíszítették kőfaragásokkal, lámpákkal – ma már igazi Instagram-sztár.
Az óváros fölé magasodó dombon a régi vár áll, a város egyik jelképe, ahova siklóval és elektromos kisvasúttal is feljuthatunk, de a sportosabb nyugodtan felkapaszkodhatnak gyalog is a meredek utcákon. Remek a kilátás, és a múzeumában 3D-s filmet nézhetünk meg a városról.
Akárcsak Budapesten, a várban szabadon bóklászhatunk, belépőt csak a múzeumokba, a kilátótoronyba, valamint a freskókkal gazdagon borított Szent György-kápolnába kell fizetni. Gyerekeknek különösen ajánlott a várban levő Bábmúzeum (Lutkovni Muzej) , ahol a marionettektől a bábszínházig a bábok teljes fejlődését bemutatják.
Különleges látnivalók, programok
Ennyit a kötelező körökről, s most le is tehetjük az útikönyvet – jöjjenek az igazi csemegék.
Az 1990-es években létrejött szórakozónegyed, a Metelkova igazi összművészeti központ. A ma már kortárs művészeti bemutatóteremként és koncerthelyszínként szolgáló épületek egykor a jugoszláv hadsereg barakkjai voltak, majd félig-meddig illegálisan művészek vették birtokba. Később valamelyest konszolidálódott a helyzet, és hivatalosan is galériák, műhelyek, bárok, klubok nyíltak az épületekben – azóta a terület hivatalos neve Metelkova Autonóm Kulturális Város. Bár ma már a turisták is meg-megjelennek itt, a Metelkova továbbra is fontos szerepet játszik Ljubljana kulturális, intellektuális életében.
Napközben végig lehet böngészni a házfalakon sorakozó graffitiket, ücsöröghetünk a kávéházakban, este viszont bulizás kapja a főszerepet a számtalan bárban. Míg az 1990-as években a területen illegalitásban és a hatóságok által folyamatos vegzálásban működtek a művészek és vendéglátóhelyek, ma már a városvezetőség is elismeri, hogy a Metelkova pozitív hatással van Ljubljana kultúrájára, turizmusára. 2005-ben egyenesen nemzeti kulturális örökségnek deklarálták, és mint ilyet, pénzügyileg is támogatják.
Egy bájos múzeum, nemcsak a vonatok szerelmeseinek: a Vasúti Múzeumban régi gőzmozdonyokat, vagonokat állítottak ki, berendeztek egy komplett állomásmesteri irodát, külön szobában telefonok, telexgépek, rádiók, régi vasúti egyenruhák és felszerelések. Igazi időutazás egy nem is olyan távoli korba, amit úgy hívtak, Monarchia.
Az óváros egyik eldugott kincse a Lakatosok utcája, azaz a Ključavničarska ulica. Ebben a rendkívül keskeny, hangulatos sikátorban nézzünk a lábunk alá, ugyanis az utcácska teljes hosszában, középen egy vájat van a macskakövek közt. A vájatban pedig nem kevesebb, mint 700 bronzfejet faragtak ki. Mindegyik fej más arckifejezést mutat, de mind nagyon kifejező és mókás. A szürreális alkotás Jakov Brdar szlovén művész munkája, akinek alkotásai a város más részeiben is felfedezhetőek.
Ki a természetbe!
A város zöld szíve a Tivoli park, amelynek központi sétányán (Jakopič Promenade) egész évben időszakos fotókiállítások vannak. Míg sok nagyvárosban hosszasan kell buszozni egy kis zöldterületért, a Tivoli park a belvárostól alig tízperces sétával elérhető. Hétvégenként a fél város itt frizbizik, bicajozik, piknikezik.
Különleges ljubljanai nevezetesség a 33 kilométeres sétaösvény, a POT (a zöld gyűrű). Ez a kavicsos út Ljubljana külterületén második világháborús emlékek között vezet. Az ösvényt annak a szögesdrótnak a helyén alakították ki, melyet az olasz hadsereg emelt, hogy elszeparálja a szlovén Felszabadítási Front városban levő tagjait a környékbeli partizánoktól. Az egykori bunkerek helyén ma száznál több emlékoszlop áll. Az 1985-ben átadott út népszerű a helyi kocogók körében (telente egyes szakaszain sífutópályát is létesítenek), de mi is beállhatunk közéjük. Minden évben a május 9-hez legközelebb eső szombaton tömegek sétálnak végig az „ösvényen”, megemlékezve a város 1945. május 9-i felszabadításáról. Bármikor bárhol becsatlakozhatunk vagy kiszállhatunk, de ezen a napon legtöbben végigsétálják a teljes útvonalat.
Gasztronómia, piacok
2012 óta rendezik meg nagy sikerű Open Kitchen (Nyílt Konyha) rendezvénysorozatot Ljubljana óvárosában. A régi városnegyed szívében, a Pogačarjev trg téren március közepétől októberig minden pénteken neves éttermek, séfek kínálják fogásaikat. Nemcsak megkóstolhatjuk ikonikus ételeiket, de el is leshetjük, hogyan készítik el azokat, hiszen a rendezvény célja épp ez: találkozni, beszélgetni a séfekkel. Nincs belépő, csak a kóstolásért kell fizetni.
Szombatonként termelői piacot tartanak a környékbeli háztáji gazdaságok, kézműves termelők áruival. De ha piacozni akarunk, arra hétköznaponként is mód van a Jože Plečnik tervezte központi piacon. A kétszintes csarnoképület földszintjén halpiac és halétterem van, míg az emeleten kínálják portékájukat az őstermelők.
Ha valahol, itt megismerhetjük a szlovén konyha tradicionális fogásait is. Ne hagyjuk ki a félszáraz krajni kolbászt (kranjska klobasa), ami durvára darált sertéshúsból és sertésszalonnából készül. Ugyancsak népszerű helyi fogás a bárányhúsos, főtt tojásos, karfiolos, céklás Vodnik saláta, ami a legrégibb, 1799-es szlovén szakácskönyvben is szerepelt már.
Klasszikus szlovén előétel a füstölt marhanyelv almával és tormával, de a leves – például a híres savanyú leves – is gyakori első fogás, akárcsak nálunk. Édesszájúaknak a mi bejglinkre emlékeztető diós tekercs (potica) ajánlott, ez utóbbit a szlovének nemcsak karácsonykor, de egész évben előszeretettel fogyasztják.
Egész nyáron egymást érik a fesztiválok: dzsessz, rock, klasszikus zene, azaz minden műfaj szerepel a palettán. Egyszerűen nem lehet rosszkor érkezni, a sétálónegyedben mindig akad egy színpad valami érdekes programmal. Ljubljana egyszerre hagyományőrző és modern, nyugodt és nyüzsgő, de talán ami a legjobban jellemzi: tele van energiával. Utazzunk oda, töltekezzünk fel mi is!
Praktikus információk, érdekességek
- A város jelképe a sárkány. Sétáink során érdemes figyelni, mennyi helyen bukkan elő: hidakon, épületek díszítéseként, de még falfirkákon is.
- Nem kell műanyag palackokat vásárolni utazásunk során sem: a csapadékos és helyi patakokban gazdag Szlovéniában mindenütt elérhető a jó minőségű ivóvíz.
- Hacsak lehet, érdemes autóval utazni, ugyanis azzal öt óra alatt elérhető Ljubljana. Vonattal és nemzetközi buszjárattal körülbelül nyolcórás útra kell számítani. A sztrádára ott is kötelező a matrica megvétele, az egyhetes körülbelül 5.000 forint. Fontos tudni, hogy az egész országban minden személygépkocsi részére kötelező a nappali fényszóró.
- Szlovénia nem nagy ország – a fővárosból egynapos kirándulásokkal elérhető sok nevezetesség, mint például a Bledi-tó vagy a Postojna cseppkőbarlang.