A történelem rugalmas a flamand kisvárosban, Leuvenben, amely jelenleg a BANG!, azaz az ősrobbanásnak szentelt fesztiválnak ad otthont és a mulatozás kiterjed az egész városra. Az idők legbűvösebb ködében – vagy szigorúan véve az idő megjelenése előtt – a zavaros kvantumerők görcsös lökése eredményezte a galaxis születését. Körülbelül 13,8 milliárd évvel később, 1931-ben egy vidám, szemüveges belga előállt egy koncepcióval, ami magyarázattal szolgálhatott a jelenségre. Albert Einstein eleinte elutasította az ötletét, majd később mégis elfogadta. A szóban forgó belga Georges Lemaître volt – katolikus pap, az ősrobbanás elméletének atyja, és Leuvenben lakott.
A majdnem főváros
A város neve e kozmikus hírnév, valamint annak dacára, hogy Európa egyik legjobb egyetemének ad otthont, viszonylag ismeretlen. A települést talán leginkább a Stella Artois sörgyártó cégről jegyzik – a cég főhadiszállása a város szélén található –, így meglepő lehet, ha az ember macskaköveken zötyögő biciklikkel és a csokoládéboltok fölötti reneszánsz homlokzatokkal találkozik, amikor a városba érkezik. Ötvenezer diák tartózkodik itt az egyetemi szemeszterek alatt, ami a város egyes részeinek egy sálba burkolt, gofriillatú, hollandul beszélő Oxbridge hangulatát adja.
Vannak olyan helybéliek akik úgy vélik, hogy valójában Leuvennek kellett volna lennie az ország fővárosának és mindezt arra alapozzák, hogy Leuven és Brüsszel egykor mindkettő a Brabanti Hercegséghez tartozott – és a Német-Római Császárság része volt – akkoriban pedig Leuven volt a nagyob település, de a 13. században a hercegek úgy döntöttek, hogy az út mentén lejjebb, Brüsszelbe telepednek át.
Leuven azonban kiheverte a partvonalra állítást, és mind a középkori szövetkereskedelem, mind az egyetem 1425-ös megnyitása révén felvirágzott – amúgy maga Lemaître is az itteni egyetemen tanult és később itt is tanított.
A leuveni városháza is gyönyörű, szionte már nevetségesen díszesnek is mondható. A csipkés kőművesmunkák és mesebeli tornyok gótikus forgatagában 235 szobor bámul ki a homlokzatról (tavalyig, amikor a mára szégyenbélyegnek minősülő uralkodó, II. Lipót szobrát eltávolították, összesen 236 volt). Az épület mindkét világháborút szinte sértetlenül vészelte át. A helyiek ezt annak tudják be, hogy angyalok őrzik.
A macskaköves sikátorok, keskeny hidak és vörös téglából épült nyeregtetők szűk hálója olyan, mintha egy régi németalföldi mester festményébe lépnénk be.
A látogatók számára a városháza és a szomszédos, 15. századi Szent Péter-templom – amely a háborúkban nem volt olyan szerencsés, mint a városháza, de ma is lélegzetelállítóan néz ki – jelzi a kicsiny város szívét. Ezt a kicsinyt érdemes annyira szó szerint érteni, hogy egy biciklis ember a központból alig pár perc alatt képes kitekerni a külvárost szegélyező rétekig.
A helyiek bicikliken dübörögnek a főiskolásokkal szegélyezett utcákon. A sisakok ritkaságszámba mennek, ahogy a magasházak is. Még a menő kávézókban is – és van belőlük bőven – kisvárosi, házi süteményes hangulat uralkodik. Így bár az Eurostar Brussels Midi terminálja kevesebb mint 30 perc alatt elérhető vasúton, a metropolisz érzése mégis kellemesen távolinak tűnik.
Fesztivál és kiállítások
Leuven és Lemaître kapcsolatát a BANG!, a Big Bang City fesztivál keretében ünneplik január végéig. A nagyszabású kiállítások mellett számos egyedi eseményt is rendeznek, a koncertektől kezdve az ideiglenes művészeti installációkig. Természetesen több kiállításra is ellátogathat az ember a városban, ilyen például az M Leuven művészeti galériában található, korszakokon átívelő művészeti válogatás, ami az emberiség eredetére összpontosít; vagy az, amelyik az Egyetemi Könyvtárban található és To The Edge of Time a neve. Ez a tudományra és a kozmológiára helyezi a hangsúlyt.
Sok más mellett Lemaître lenyűgöző nézetei is szerepelnek arról, hogy miért összeegyeztethetők a felfedezései a Biblia teremtéskoncepciójával
(„ha a relativitáselmélet szükséges lett volna az üdvösséghez” – írta – „akkor azt Szent Pálnak vagy Mózesnek fedték volna fel”).
A fesztiváltól eltekintve Leuven önmagában is lenyűgöző úti cél. Az Egyetemi Könyvtár jó példa erre.
Felmászhatunk például a hét méter magas harangtoronyba, és a háztetőkön és tornyokon át gyönyörkodhetünk a sík flamand vidékben.
A hatalmas könyvtár, a fa díszítésű olvasóteremmel, lényegében egy háborús emlékmű. Az első világháborúban a német hadsereg felgyújtotta – 300 000 könyvet, köztük több száz felbecsülhetetlen értékű korai kódexet is elpusztítva –, de az amerikai finanszírozásnak köszönhetően teljes egészében újjáépítették. Kívül egy hatalmas kardos Szűz Mária-szobor áll, amelynek lába egy német sast zúz szét.
A múlt kísértete
Öt perc kerékpározással arrébb a történelem egy még felkavaróbb szelete található.
Az Unesco-listán szereplő Groot Begijnhof egy középkori beginaudvar, azaz özvegyek és vallásos nők kolostorszerű közössége volt, ma pedig macskaköves sikátorok, keskeny hidak és vörös téglából épült oromfalak szűk szövevénye, ami ma már kedvünkre bebarangolható. Egy csendes reggelen olyan, mintha egy másik világba lépnénk át, de még aznap este visszatérnénk, hogy megvacsorázzunk mondjuk a Faculty Club előkelő csendjében, amely korábban a beginaudvar gyengélkedője volt, de ma már csupa divatos világítás, finom padlizsános ételek és mámorító borok jellemzik.
A Groot Begijnhof rezidenciái ma már professzoroknak és nemzetközi diákoknak adnak otthont. A város egyetemistái közül azonban sokan minden este egy egészen más nevezetességhez, az Oude Markthoz vonzódnak.
Ez egy teraszokkal teli tér, amelyet Európa leghosszabb bárjaként tartanak számon.
Lenyűgöző látványt nyújt, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a Stella Artois-ernyők fölé magasodó épületek többségét a háborús pusztítás óta újjáépítették.
A téren 1914-es dátummal ellátott táblák díszelegnek. Az italok azonban kétségtelenül jobbak máshol: próbáljuk ki a Malz kézműves söröző csapjait, a Baracca pizzéria itallapját vagy a város szélén található, nemrég újra megnyitott Park Apátság sörfőzdéjét, amelynek kolostori keretei között a BANG! fesztiválra külön sört készítettek. Egy apátság, amely galaktikus sört készít, jól összefoglalja Leuvent, amely valahol a mélyen tradicionális és a tágan nyitott világ között helyezkedik el.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
TOP 20 fotó a karácsonyi díszbe öltözött magyar falvakról,...
Földrajzi kvíz: ismered Magyarország határátkelőit?
A világ legaranyosabb madara született meg Debrecenben
Megváltozik: máshogy kell majd felszállni a buszokra Budapesten
Így köszöntötték a téli napfordulót Pilisszántón
