Nem könnyű annak a dolga, aki megpróbálja kitalálni, hogy milyen időjárásra lehet számítani az elkövetkezendő hetekben, pláne, ha azt egy háromnapos periódusra kell meghatároznia. A legősibb megoldás erre természetesen a klasszikus sámánmódszer, miszerint teletömjük magunkat varázsgombával és elmélázunk a jövendőn, különös tekintettel ebben az esetben az időjárás változásaira. Valószínűleg ez a leginkább szórakoztató és egyben a legkevésbé célravezető módszer, ami hordozhat magában bizonyos veszélyeket és kockázatokat is, érdemes ezzel inkább nem kísérleteznünk.
Mit mond a nép?
Az ennél néhány fokkal megbízhatóbb, de korántsem tökéletes módszer a népi megfigyelésekre hagyatkozni. Ezeknek már lehet némi közük a realitásokhoz, bár nem úgy és nem annyi, mint ahogyan azt eleink annak idején elképzelték. Lássuk is mik ezek:
A karácsonnyal kapcsolatos időjóslások már szeptemberben elkezdődnek, ha Mihály napján (szeptember 29) még itt a fecske, karácsonyig legelhet a kecske.
Ez nem hangzik túl biztatón, hiszen, ha legel a kecske, akkor a földet nem borítja hótakaró, viszont a fecskék vagy leléptek időben, vagy ezt a dolgot bukták az öregek, ugyanis december elejével elég határozottan ránk rúgta az ajtót a tél.
A következő számunkra érdekes nap a karácsonyi havazást illetően október 21-e, Orsolya napja. Azt mondták a régiek, hogy ha akkor szép az idő, az karácsonyig megmarad. Hát idén aznap elég szép, napos idő volt, szóval, ha az eggyel előbbit nem is számítjuk, ez már mindenképp pontot ér, tehát időjárás kontra népi megfigyelők 1:0.
A Márton napi jóslat eltölthet minket némi bizakodással, eszerint azt mondják a régiek, hogy „Ha Márton napján a lúd jégen jár, karácsonykor sárban botorkál”. És hát november 11-én nem fagyott sehol, úgyhogy akár még lehet is fehér a karácsonyunk. Persze érdekes technikai kérdés, hogy ha történetesen a lúd eme jeles nap hajnalán még a fagyasztóban tartózkodott, akkor mi a helyzet? Ezt valószínűleg nem most fogjuk megfejteni, de 24-én tuti választ kapunk rá.
Egy héttel Márton után jön Erzsébet, aki állítólag megmutatja a decembert, ha esik aznap az eső, akkor enyhe lesz a tél, ha pedig havazik, akkor lesz hó karácsonykor is.
Hát sajnos még a novemberi átlaghoz képest is melegebb idő volt Erzsébetkor, így nagyon úgy néz ki, hogy birokra kell kelnie a nem fagyott lábú lúddal, hogy eldőljön, kinek van igaza.
Talán a legismertebb és egyben utolsó karácsonyi előrejelzés november 25-höz, Katalin napjához köthető, ugye, ha Katalin kopog, Karácsony locsog. Mivel Katalin alatt is kitartott az idei szokatlanul enyhe november, ezért lehet, hogy mégsem kell megküzdenie Erzsébetnek a libával, mert egyelőre a népi bölcselet alapján a fehér karácsony áll nyerésre, feltéve, ha Mihály napjára már lekoccolt az összes fecske, amit mi sem megerősíteni sem cáfolni nem tudunk.
Magyarán kétesélyes az ügy és elmondhatjuk, hogy a jelenlegi téllel kapcsolatban nem jutottunk közelebb a megoldáshoz a népi fronton. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy úgy általánosságban is mennyit változott az időjárás azóta, hogy ezeket az elképzeléseket feljegyezték. Akárhogy legyen, nem megbízható ez a módszer sem, lássuk inkább, mit mondanak a profik.
Mit mond a szakma?
Magyarország esetében egyelőre nagy a bizonytalankodás, az Időképen durván átlagolva az egész országra kivetítve olyan 20 százalék esélyt adnak a szentestei havazásnak, de természetesen vannak olyan területek, ahol ennél jelentősen nagyobb az előfordulási lehetősége a hótakarónak. Ez leginkább hazánk észak-keleti csücskére vonatkozik, ami leginkább az elvárt, illetve a szokásos viszonyoknak felel meg. Hagyományosan ugyanis a december végi hideg epicentruma a környékünkön Ukrajna, Lengyelország és Belorusszia területén található. Innen jön a hó meg a cúg hozzánk is, a románokhoz is, meg a szlovákokhoz is.
Ebből, jó eséllyel, az északkelet-magyarországi régió kapni is fog, de hogy lesz-e fehér karácsony Sopronban, arra maximum a fogadóirodákat lehetne jelenleg kinyitni, más értelme ennek egyelőre nincsen.
A környéken a németeknél pl. kifejezetten „Zöld Karácsonyra” készülnek, náluk novemberben tarolt a tél és az időjárási viszonyok egy meglehetősen enyhe decembert ígérnek nekik. Nagyjából ebben a pillanatban ugyanez a helyzet mindenhol máshol. Még a télben hagyományosan erősebb területeken is, mint Krakkó, Varsó, vagy Kijev sem látnak komoly havazásra esélyt az előrejelzések, a legtöbb, amit mutatnak, hogy felhős lesz az ég, és ha egy kis mázlink van, akkor akár hó is eshet azokból a felhőkből, nem csak eső. Persze teljesen más a helyzet azokon a vidékeken, ahol komolyan vehető hegyek is vannak, mondjuk az Alpokban tuti, hogy fehér lesz a karácsony, de gondolom ezzel nem árultunk el olyan heuréka szintű újdonságot.
Mindent figyelembe véve, a sámán kint fénykardozik a pusztában, rá ebben a kérdésben nem lehet számítani, a népi megfigyelések összevetve az idei időjárással nem egyértelműek (mégiscsak szükség lesz arra a liba kontra Erzsébet bunyóra), a meteorológusok pedig egyelőre nem sok jóval kecsegtetnek minket, már ami a karácsonyi havazást illeti. De jelenleg még nincs okunk elcsüggedni, az elkövetkezendő hetekben még bármi történhet és ha valamit megtanultunk az időjárással kapcsolatban az az, hogy a legváratlanabb pillanatokban is képes szeszélyesre fordulni, úgyhogy a magunk részéről egyelőre még nem írnánk le a szentestei hóember építés lehetőségét.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
TOP 20 fotó a karácsonyi díszbe öltözött magyar falvakról,...
Földrajzi kvíz: ismered Magyarország határátkelőit?
A világ legaranyosabb madara született meg Debrecenben
Megváltozik: máshogy kell majd felszállni a buszokra Budapesten
Így köszöntötték a téli napfordulót Pilisszántón
