Amikor külföldre utazunk, általában ritkán lépünk ki a nagyvárosi forgatag, a bakancslistás látványosságok, a tengerparti fetrengés és a természetjárás négyszögéből. Pedig értelme éppenséggel volna, hiszen a legtöbb külföldi ország jóval többet tartogathat a számunkra, mint a víz-hegy-metropolisz triumvirátusa. Ráadásul minden egyes kolosszális látványosságra esik több tucatnyi rejtett kincs, ami csak arra vár, hogy felfedezzük. Ilyen kincsek lehetnek egyes európai kisvárosok is, olyan települések, amiket a nagy történelmi változások viszonylagos érintetlenségben hagytak meg. Nézzünk is meg ezek közül párat!
Zell am See (Ausztria)
Zell am See egyszerűen Európa egyik legszebb kisvárosa. A türkizkék Zell-tó és a hatalmas Schmittenhöhe hegy között fekvő osztrák városka híres a szabadidős tevékenységeiről: télen a síelés és a snowboardozás, nyáron az úszás, a kerékpározás, valamint a túrázás jelentik a népszerűbb kikapcsolódási formákat arrafelé.
Ráadásul minden évszakban a Pinzgauer Lokalbahn (ez afféle környékbeli helyi érdekű vasút) régi gőzmozdonyokkal vontatott vonataival utazhatunk a fenséges alpesi tájakon keresztül.
Ha élünk ezen utóbbi lehetőséggel, úgy a festői Krimml-vízesés is könnyen elérhető közelségbe kerül.
Rothenburg ob der Tauber (Németország)
Rothenburg ob der Tauber még a rá jellemző középkori bájjal rendelkező dél-németországi régióból is kiemelkedik.
A város minden romantikus bajor követelményt kipipál, tornyokkal, kőboltozatokkal, óratornyokkal, kocsmákkal és fakeretes épületekkel. (Többek között, ez volt az ihletője a “Pinokkió” falujának és a Harry Potter forgatási helyszíneként is ismerős lehet).
A macskaköves sikátorok csomójában való bolyongás után sétáljunk végig a több mint két kilométeren át húzódó, kőből épült mellvéden, hogy vethessünk egy pillantást a festői szépségű városra és annak bukolikus környezetére.
Seydisfjordur (Izland)
Kelet-Izland legtávolabbi részén található Seydisfjordur aprócska faluja gyakorlatilag egy jó értelemben vett hatásvadász fjord legvégén rejtőzik.
Kikötője minden héten fogadja az Izlandot Dániával és a Feröer-szigetekkel összekötő kompot.
Bár a város lakossága 700 fő alatt van, mégis élénk művészeti színtérrel büszkélkedhet, és a kelleténél több vendégházzal, sörfőzdével, valamint étteremmel (köztük azzal, amit rendszeresen Izland legjobb sushi-éttermének nyilvánítanak). A város szélén egy ösvény vezet a Tvísöngurhoz, egy betonból készült hangszoborcsoporthoz (a hangszobor egy egyedülálló akusztikai tulajdonságokkal rendelkező építmény), amelyet fenséges táj vesz körül.
Cadaqués (Spanyolország)
Cadaqués a spanyolországi Costa Brava partján, a francia határ közelében fekszik, fehérre meszelt épületek és kőből épült sikátorok hálózata, amelyek a csónakokkal tarkított kikötőig vezetnek. Csodáljuk meg a képeslapra illő várost a számos túraútvonal egyikéről, heveredjünk el a kicsi, napsütötte strandokon, és béreljünk egy barcát (csónakot), hogy egy napra belevessük magunkat a közeli, titokzatos, kobaltkék öblök felfedezésébe.
Sozopol (Bulgária)
Ez a karcsú félszigeten fekvő ősi város macskaköves utcák és szép, vörös tetős házak labirintusa, amelyek a türkizkék tengerre néznek. Ha ehhez hozzáadjuk a kiváló homokos strandokat, a hajókkal szegélyezett festői halászkikötőt, az ízletes balkáni és mediterrán konyhát, valamint a nagyszerű kulturális életet (a nyár végi Apollonia Művészeti Fesztivál bolgár és nemzetközi előadók egész sorát vonultatja fel), akkor egy olyan tengerparti várost kapunk, amely tökéletesen alkalmas a nem túl kapkodós felfedezésre.
Otepää (Észtország)
Az erdőkkel, tavakkal, dombokkal és völgyekkel körülvett észtországi kisváros híres a vászonra kívánkozó természeti szépségéről. Otepää már régóta célpontja azoknak, akik nyáron túrázni, úszni és táborozni szeretnének.
Télen a város a síelők, snowboardosok és más hóimádó sportrajongók főhadiszállása – talán még olimpiai érmeseket is találhatunk az itt edzők között.
Érdemes a nagyjából 15 perces autóútra lévő Sangaste-be ellátogatni, ahol egy a Windsori palota mintájára épült, vörös téglás, gótikus stílusú kastélyt találunk.
Óbidos (Portugália)
A “királynőnek való” kifejezés pontosan illik Óbidosra. Ezt a gyönyörű kis gyöngyszemet évszázadokon át a portugál királynék nászajándékként kapták.
A fallal körülvett hegyi város még mindig ugyanazzal a kisugárzással rendelkezik, ami Izabella királynét is megragadta a 13. században (rá is vette férjét, hogy ajándékozza neki).
Bármerre megyünk, meredek kőutcák kanyarognak a fehérre meszelt, terrakotta tetős házak között, amelyekről fürtökben csüng a napfényt kedvelő bougainvillea. Mindezek felett a csodálatosan jól megőrzött Castelo de Óbidos, vagyis az óbidosi vár őrködik.
Pyrgi (Görögország)
Pyrgi hírnevét a hihetetlen xysta – fekete-fehér geometrikus minták – adják, amelyek az épületeket, boltíveket, erkélyeket és harangtornyokat borítják.
A gyönyörű Híoszon található Pyrgi egyike az égei-tengeri sziget két tucat mastikahoriájának: ezek a falvak a masztix termesztésével foglalkoznak, amelyet a történelem során likőrök, italok, élelmiszerek és gyógyászati szerek készítésére használtak.
A bonyolult díszítőmotívumok azonban csak Pyrgiben találhatók meg, és a szigetet a középkorban uraló genovaiak hatásárt tükrözik – ezek lényegében középkori itáliai graffitik.
Telč (Csehország)
A Cseh Köztársaságban sok olyan aprócska városka található, amelyek úgy néznek ki, mintha egy népmeséből pattantak volna ki.
Az egyik, amelyet nem szabad kihagyni, Telč, az UNESCO Világörökség részét képező város, Morvaország és Csehország határának közelében.
Telčnek gyönyörű történelmi központja olyan, mintha egy hollywoodi díszlettervező fantáziadús alkotása lenne. A háromszög alakú főtéren egy reneszánsz kastély áll, és a környékét cukorkaszínű kőházak díszítik, amelyeket kifinomult boltívek szüntelen sora köt össze.