Belföld 2022. január 08.

Bakancslista 2022-re: legjobb belföldi úti célok

Belföld 2022. január 08.

Miután az újévi fogadalmakat megtettük, eljött az ideje, hogy elkészítsük a 2022-es utazós bakancslistát is. Hoztunk 10 olyan belföldi úti célt, amit te is bátran felvehetsz a kihagyhatatlan tételek közé: várak és romok, izgalmas tanösvények, érdekfeszítő múzeumok és persze sok kaland vár rád ezeken a helyeken.

A koronavírusnak és az egyre gyarapodó hazai attrakcióknak hála egyre többen döntenek úgy, hogy felfedezik Magyarországot, és külföld helyett inkább belföldön utaznak. A Szallas.hu szerint szilveszterkor például Budapest, Eger, Gyula, valamint Szeged, Hajdúszoboszló, Siófok, Pécs, Hévíz, Sárvár és Győr szálláshelyeit kapkodták el legnagyobb számban országos bontásban. Régiós bontásban továbbra is Észak-Magyarország emelkedik ki: a térségben Eger, Miskolctapolca, Egerszalók, Miskolc és Szilvásvárad fogadta a legtöbb szilveszterezőt. Ezek a nevek ismerősen csenghetnek, hiszen Balatonfüreddel, Keszthellyel és még pár településnévvel kiegészülve rendre a leglátogatottabbak közé tartoznak hazánkban.

Tény és való, olyan helyekről beszélünk, ahova az év bármely szakában, ezredjére is érdemes visszamenni – mindig mutatnak valami újat, sosem csalódunk bennük. Azonban rajtuk kívül is vannak még felfedezésre váró, számtalan izgalmat tartogató környékek – ezekből gyűjtöttünk össze párat 2022-re galériánkban.

Tiszafüred

A Tisza-tó fővárosának is emlegetik – nem véletlenül, ugyanis számtalan épített emlékkel és természeti kinccsel várja a látogatókat. Az egyik legnagyobb érték kétségkívül a Tiszavalki-öbölben található madárrezervátum, amelyet felvettek a nemzetközileg elismert vízimadár-élőhelyek sorába, és része az UNESCO által adományozott “Világörökség része” megtisztelő címet elnyert Hortobágyi Nemzeti Parknak. Megközelíteni csak csónakkal lehet, így dupla élményt nyújt. Hasonló izgalmakat tartogat a tiszaörvényi Szabics Kikötőből induló, ugyancsak csónakkal elérhető, 1500 méter hosszú Tiszavirág Ártéri sétaút, ami nevéhez hűen a tiszavirág (kérész) életét, fejlődési fázisait és a Tisza-tó élővilágát mutatja be. Épített emlékek közül a Fazekasházat és a képen is látható, nemrég felújított hangulatos főteret emelnénk ki, persze ezek mellett is programok, látnivalók széles tárháza csalogat Tiszafüredre.

Székesfehérvár

Aki a templomok, kápolnák vagy alapvetően a kultúra és történelem rajongója, annak ideális választás az idei évre Székesfehérvár. Itt található ugyanis egyebek mellett a Püspöki palota épülete, előtte az Országalmával, Szent István Király Múzeum, ahol Magyarország második leggazdagabb régészeti gyűjteménye tekinthető meg, a Fekete Sas Patikamúzeum, ahol a gyógyszerkészítés korabeli eszközei láthatók, a Történelmi órajáték és Óramúzeum, a középkori romkert az Árpád-kori királysírokkal – és akkor még az örök szerelem szimbólumaként és a székesfehérvári Tádzs Mahalként emlegetett Bory-várról nem is beszéltünk. Emellett el lehet sétálni az Aranybulla-emlékműhöz, és jobb időben meg lehet csodálni a Rózsaligetet az ott található Csitáry-kúttal, amelyből magas vastartalmú ásványvíz, úgynevezett savanyúvíz folyik, és ahol évszaktól függő harangjáték szól óránként.

Szombathely

Magyarország egyik legrégibb városa, a nyugat királynőjének is nevezik. Fő nevezetessége a Kámoni Arborétum, melynek kiépítését az 1860-as években Saághy Mihály kezdte. Az utódok folytatták a hagyományt, ám a virágzó park kétharmada a II. világháború ideje alatt kipusztult. Az Erdészeti Tudományos Intézet 1950 körül kezdte újra gondozásba venni, munkájuknak hála a magyarországi leggazdagabb fás szárú gyűjteményévé válhatott. Az arborétum egyik leglátványosabb része májusban a Gyöngyös-patak környéke, hiszen a patak körül ez időtájban virágoznak a Rododendronok. Az arborétumnak rendkívül gazdag cserje- és fenyőgyűjteménye van, és számtalan különleges növény közt adhatjuk át magunkat a természetnek. Közkedvelt kirándulóhely a Csónakázó-tó, ami egy kikövezett sétányon járható körbe, közepén gyalogos hidakkal megközelíthető egy sziget, a tavon pedig vízi járművek, csónakok, vízibiciklik, bérlésére is lehetőség van. A város építészeti, kulturális emlékekben sem szűkölködik, álljon itt említésképp a Történelmi Témapark, a Savaria vagy a Smidt Múzeum.

Siklós

Az ország egyik legdélibb városa Siklós, ami a fürdőjén túl a váráról ismert: a Villányi-hegység déli lábainál, egy kisebb magaslaton található az építmény, melynek első falait még a 13. században, 1260 körül rakták le. Jelenleg múzeumot, kínzókamrát lehet megtekinteni a falai közt. Azért egyéb izgalmakat is tartogat a környék, ugyanis a hódoltságkori török építészet egyik máig fennmaradt magyarországi emléke, a16. század közepéről származó Malkocs bég dzsámija és a 15. századi gótikus ferences kolostor is itt tekinthető meg, benne kerámiai alkotóházzal. A közelben Máriagyűd legyűgöző templomaival, no meg a Villányi borvidék megszámlálhatatlan nívós pincészete is csalogatja a látogatókat.

Pápa

A város számtalan templomáról, az Esterházy-kastélyról (ma interaktív Helytörténeti Múzeum) és református kollégiumáról híres. De milyen látnivalókkal kecsegtet még a Bakony hegység és a Kisalföld találkozásánál fekvő település? Itt van például a Hagyományok Hegye, egy 8,3 hektáros területen elterülő történelmi, néprajzi és természetismereti központ színes programkínálattal. A classicahotel.hu szerint Esterházy Tamás gróf 1932-ben építtette Pápa első, csodálatos strandfürdőjét a város lakosságának – a fürdőzésnek azóta is nagy hagyománya van, jelenleg a kastély parkjában, a Várkertben 3500 m2-en működő termál-, gyógyfürdő és strand kínál kellemes kikapcsolódást minden korosztály számára. Ha ez még nem lenne elég, ott a Kékfestő Múzeum, a Millenniumi Emlékpark vagy az Országzászló-emlékmű.

Makó

A Maros jobb partján fekvő város főként a hungarikumnak számító makói hagymáról ismert, meg persze a különleges termálvizéről, melyet 1956-ban juttattak felszínre a fúrások. A víz jótékony hatásait a Hagymatikumban lehet kiélvezni – a nem mindennapi épület Makovecz Imre utolsó és egyben legnagyobb alapterületű munkája, ami elé épült a képen látható zenepavilon. További aktív kikapcsolódást nyújt a makói lombkoronasétány: Magyarország második ilyen létesítményeként az ártéri környezet és élővilág bemutatására szolgál. Egy gondolat erejéig vissza a hagymákhoz: Makón nemcsak a Hagymatikum fürdő, hanem Hagymaház és Hagymavirág szökőkút is található. Múzeumok közül a József Attila Múzeumot emelnénk ki, ami állandó és időszaki kiállításokkal, szabadtéri néprajzi kiállítással, kút-múzeummal várja az érdeklődőket.

Sárospatak

Az ötszáz forintos bankjegy hátulján is szereplő sárospataki vár vagy más néven Rákóczi-vár a magyarországi késő reneszánsz építészet legértékesebb alkotása, a város legjelentősebb műemléke. Napjainkban a várban működik a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma, és megtekinthető I. Rákóczi György ágyúöntő műhelye, valamint a Honfoglalás kori Régészeti Park is. Közelben a Trinitárius kolostor és Sárospatak legkorábbi temploma, valamint a rotunda (körtemplom) romjai. Természeti látványosságok közül a legjelentősebb a településtől északra fekvő Megyer-hegy egykori malomkő bányája helyén kialakult Tengerszem.

Tata

A város egyediségét az adja, hogy a közepén terül el az Öreg-tó, partján a tatai vár és megannyi látványosság – köztük az Esterházy-kastély, a Hősök tere az egykori zsinagógával és az I. világháborús emlékművel. A közelben a Tanoda tér és egy részeti szempontból jelentős barlang, a Tatai porhanyóbánya ürege található, nem sokkal messzebb, a Kálvária-domb tetején pedig a 37 méter magas Fellner Jakab-kilátó (másnéven Söréttorony). A domb tövében fekszik a Szabadtéri Geológiai Múzeum, valamivel távolabb pedig az Angolkertet lehet megcsodálni a Cseke-tóval, a műromokkal és a Kiskastéllyal. Tata egyébként az „Élővizek városa”, így a területén lévő tavakat érdemes körbejárni, és írásos emlékek már a 13. és a 14. században említik a vízimalmokat – melyek manapság is fontos elemei a város képének -, így azokat is ajánlott meglátogatni. Nem utolsó sorban Fényes-fürdőtől indul a 18 állomásos, 1,5 kilométer hosszú ökoturisztikai útvonal, melyen a fürdő területének természeti kincseivel ismerkedhetünk.

Kőszeg

Magyarország műemlékekben egyik leggazdagabb városa, ahol a magyar, a német és a horvát kultúra keveredik, így kuriózumokban nincs hiány. Leglátványosabb része a belváros közepén lévő Jurisics tér, szemben a Hősök kapuja, jobbra a Mária-szobor, a Polgármesteri Hivatal épülete, valamint a Városkút látható. Itt áll még a Levéltár és a híres Arany Egyszarvú Patikamúzeum, nem sokkal messzebb pedig a Jurisics-vár, ami a történelem során biztosította Kőszeg és környékének védelmét. Számtalan múzeum közül lehet válogatni a már említett patika-, valamint postamúzeumtól a város céhes múltját és szakmáit felvonultató tárlatig, tehát a paletta széles és színes. Mi még a Chernel kertet emelnénk ki, ahol ahol a Kárpát-medence legveszélyeztetettebb növényfajainak példányai között kóborolhatunk, valamint a Felső vár emlékét őrző Óház-kilátót, ahonnan látható látod Kőszeg, Szombathely és Ausztria egy része is.

Sopron

Magyarország egyik legrégebbi városa, „A leghűségesebb város”, műemlékekben a második leggazdagabb település, és nem utolsó sorban a VOLT Fesztivál otthona. A lenti képen is látható 58 méter magas Tűztorony a város jelképe, persze emellett is számtalan épített emléket lehet felfedezni a Fabricius-háztól a Fehér Angyal Patikamúzeumig, a Kecske-templomtól a Római eredetű városfalakig. Számunkra a város különlegessége azonban abban áll, hogy a gyönyörű kilátókból tekinthetjük körbe a még csodásabb tájat. Ott van például a Sörház-dombon épült kilátótorony, ami egy kellemes sétával könnyen elérhető és remek kilátást nyújt az egész városra, a Soproni-hegység erdőkkel borított lejtőire. Tehetünk egy túrát a Soproni-hegységben és megmászhatjuk a Hubertusz kilátó avagy Ó-Hubertus kilátót, esetleg a Károly-kilátóról bámulhatjuk a várost, a hegységet, jó időben a Fertőn túl Pozsony, keletre a Ság, nyugati irányban pedig a Schneeberg is látható. A legtöbben azonban a Taródi-vár (Bolondvár) miatt látogatnak el Sopronba. A lovagi középkort idéző építményt Taródi István álmodta és valósította meg a Lövérekben.