Az Aktív Magyarország idén is meghirdette az Év Kilátója pályázatot, a több tucat esélyes közül az idén átadott, Tisza-tóban magasodó Bölömbika-kilátó lett a befutó. Ennek különlegessége, hogy csak vízi úton lehet megközelíteni, kikötés után pedig egyből egy lépcsősor vezet fel, ahonnan fel lehet fedezni az izgalmas panorámáját. Emellett is számtalan különlegesebbnél különlegesebb kilátót lehet felfedezni itthon – ezek közül szemezgettünk párat.
1. Dévényi Antal-kilátó, Piliscsaba
A Pilisben, a 447 méter magas Nagy-Kopasz csúcsán található ez a 11,5 méteres, különleges alakú épület. Lőke Ferenc építészt a népszerű, fából készült építő-logikai játék, a Jenga formavilága ihlette, amikor a kilátót tervezte – innen a 4,2 x 4,2 méter alapterületű hasáb, amelyet összesen 132 köbméternyi, egymásra rakott tömör fenyőgerendákból alakítottak ki. A “Jenga-kilátó” felső szintjéről 360 fokos körpanoráma nyílik a lenyűgöző környékre – Budai-hegységre és a Pilisre -, lent pedig padok, információs táblák és tűzrakóhely szolgálja a megfáradt vándorok pihenését. Nevét egyébként Dévényi Antal erdőmérnökről kapta, aki József főherceg pilisi erdőbirtokának főerdésze lett, és így kiemelkedő szerepet játszott abban, hogy a 19. század folyamán nagyrészt fátlanná vált Piliscsaba környéki hegyeket újrafásítsák.
A kilátó legegyszerűbben a piliscsabai vasútállomástól, a kék háromszög jelzést követve érhető el. A 2,3 kilométeres úton 220 méternyi relatív szintkülönbséget kell legyőzni, ami átlagosan 55 perc alatt teljesíthető. A kilátó közvetlen közelében a kék körjáratú, a kék kereszt és kicsit távolabb a sárga körjáratú turistaút garantálja a változatos barangolás környékbeli lehetőségeit – ajánlja a Pilis Parkerdő.
2. Kéz-kilátó, Hollókő
A Cserhát szívében, Felsőtold és Hollókő között található az ország egyik legkülönlegesebb kilátója, a Kéz-kilátó. Nem túl régi, 2020-ban épült, igazi felfedezésre váró csodahely. Az építmény teljes egészében akácfából készült és egy hatalmas kezet formál, sokan Isten tenyereként is emlegetik. Néhány lépcsőfokon felmászva egyből egy hatalmas, biztonságot adó tenyér kényelméből kémlelhető a Farkaskútvölgy és a Cserhát környékbeli dombjai.
Felsőtold irányából és Hollókő felől is a kék jelzést kell követni, egyébként az Országos Kéktúra egyik szakasza is érinti a kilátó környékét.
3. Bence-hegyi kilátó, Velence
A 210 méteres magaslaton 1965 novemberében emeltek kilátót, ennek szerkezete egykor olajfúró-torony volt. Egy csapásra népszerű lett, karbantartás hiányában azonban az acéltorony elöregedett, 1988-ra életveszélyessé vált, így le kellett bontani. Többszöri nekifutásra 2016 júliusában indultak meg az új kilátó építési munkálatai, ám egy kis csúszás miatt csak 2018. márciusában adták át a Sukoró melletti Bence-hegyen. Az építmény 20 méter magas, közel 200 lépcső vezet fel a tetejére, ahonnan páratlan kilátás nyílik a Velencei-tóra és annak környékére – ám nem ez a leghajmeresztőbb vele kapcsolatban. Sokkal inkább a formáján rökönyödhetnek meg azok, akik meglátják – mi tagadás, valóban nem mindennapi. A tervezők úgy írják le, mint egy természeti formákat idéző, a gyönyörű táj elemi erőit is megjelenítő, szélfútta fára, hajlott levélkehelyre, virágsziromra, fosszíliákra emlékeztető műalkotást, ami minden szögből mást mutat.
A kilátó legkönnyebben a Panoráma útról lehet megközelíteni, előtte fizetős parkoló – ennek díja 500 forint, akárcsak a kilátóba szóló belépő.
4. Xantus János Gömbkilátó, Balatonboglár
A vulkanikus eredetű Várdomb csúcsán, 165 méteres magasságban áll Balatonboglár legismertebb jelképe, látványossága a Gömbkilátó. A várhegy a 20. század elején még fátlan volt – ezért Kopaszdombnak is nevezték -, mígnem a két világháború között Gaal Gaston beültette fákkal, majd egy ugyancsak fából készült kilátót is építettek a területre. Ez az 1960-as évekig bírta – ekkor került a helyére a mai Gömbkilátó. Magát az alkotást Kádár István mérnök tervei alapján a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat készítette alumíniumból az 1950-es évek elején, néhány évvel később bemutatták brüsszeli világkiállításon is, később a Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) ideiglenes látványossága lett, mígnem mai helyére került. Az évtizedek folytán persze az állapota leromlott, így egy időre lezárták, 2012. nyarán nyílt meg ismét a látogatók előtt. Különlegessége a díszkivilágítása, ami még az északi partról is könnyen felfedezhető, valamint az a tény, hogy erős szélben akár több métert is lenghet, de a rugalmas szerkezet elnyeli a szél által keltett mozgási energiát, így nem kell attól tartani, hogy egyszer csak legurul a dombról.
A kilátó könnyen megközelíthető, 350 forintos belépő ellenében látogatható. A dombtetőn található büfé, bobpálya és egy kisebb kaland park, jó idő esetén akár egy egész napot is el lehet tölteni ott.
5. Írott-kő a Kőszegi-hegység és egyben Dunántúl legmagasabb, 882 méteres pontja. 1891-ben állították az első, fából készült kilátót a Kőszegi Turista Egyesület tagjai, ami 1909-ig fogadta az érkezőket, majd 1913-ban épült kő kilátó, melynek közepén a trianoni osztrák–magyar határ húzódik – ezt a torony közepén egy határkő is jelzi.
6. Ranzinger Vince kilátó, Tatabánya
A Tatabánya feletti Csúcs-hegyen álló 30 méteres, aknatoronyból kialakított kilátót 1980-ban adták át, akkor még csak Bányász-kilátónak nevezték. Úgy tartják, egy 1978-as szerencsétlenségben elhunyt bányászoknak állítottak emléket ezzel. A 2000-es évek elején esett át egy nagyobb ráncfelvarráson, szerkezeti és biztonsági megerősítésen, és átkeresztelték a néhai bányamérnök neve nyomán, Ranzinger Vince kilátóra. 30 méter magas, 156 lépcsőfok visz fel a tetejére, ahonnan belátható Tatabánya, az Öreg-tó és a partján álló vár, Vértesszőlős vagy éppen a Gerecse.
A Túrabázis ajánlása szerint Tatabánya központjából (az autóbusz állomásról és a mellette levő vasútállomásról) a Mozony utcán, majd az Álmos Vezér utcán keresztül vezető piros sáv jelzésú turistaúton kell felkaptatni a piros háromszög kiágazásig, majd ezen (Ranzinger Vince sétány) jutunk el összesen 2,7 kilométert megtéve a kilátótoronyhoz. Gépkocsival a Panoráma úton felmehetünk egészen a Turul emlékmű alatti parkolóhelyhez – innen rátérve a Piros sáv, majd piros háromszög jelzésű turistaútra, csak 1,2 kilométert kell sétálni a toronyig.
7. Guckler Károly-kilátó, Budapest
A Hármashatár-hegyen is magaslik egy különleges kilátó, ami egykor légvédelmi bunker volt, amelynek nyitott, kupolaszerű kilátóteraszáról rá lehet látni a városra. További érdekessége, hogy a kilátópontból az összes, Dunán átívelő híd látható, sőt tiszta időben feltűnik a Mátra és egészen a Tátra vonulatáig is el lehet látni. Nevét Guckler Károly erdőmesterről kapta, aki az 1800-as évek végén sokat tett a tűzifaellátás miatt kipusztított erdők megújításáért. A kilátóponton kívül egyébként a Guckler-szikla, valamint a Guckler-sétány (interaktív tanösvény) is őrzi a nevét – ez utóbbit a szakember a saját elképzelése szerint alakíttatott ki.
A kilátópont közvetlen környezetében erdei iskola, turistaszállás, rendezvényterem és étterem is található. A kilátópontot az országos kék jelzés is érinti, ami Hűvösvölgyből és a külső Bécsi útról vezet fel ide. Gyalogosan a legegyszerűbben a Fenyőgyöngyétől, a 65-ös és 65A jelzésű autóbuszok megállójától, illetve végállomásától, a hármashatár-hegyi autóutat kísérő sétányon érhető el, amelyen a már említett kék jelzéseket követhetjük – javasolja a Pilis Parkerdő.
8. Csere-hegyi kilátó, Alsóörs
A Csere-hegyi kilátó a Balaton-felvidéken, Alsóörs és Balatonalmádi között található, látni lehet róla a Balatont, a környező hegyeket, Alsóörsöt, Balatonalmádit, Felsőörsöt – tiszta időben akár a Somogyi-dombság, Veszprém és Szentkirályszabadja is kémlelhető. Az eredeti kilátó 1935-ben épült permi vörös homokkőből, a reneszánsz és a gótika jegyeit viselte magán. Az idő, a turisták áradata és vandalizmus miatt azonban megromlott az állapota, ezért a kilencvenes évek végén bezárták. Csak a kétezres évek elején indultak munkálatok, ekkor gondnoki házat építettek hozzá, az oda vezető utat is felújították, valamit Kiállító épületet is építettek a kilátóhoz, mely jelenleg a helyi művészeknek szolgál galériaként.
Alsóörsről az Endrődi Sándor utca felől, a kék turistajelzést, Balatonalmádiból a Szabadságkilátó utcáról a kék turistajelzést, a Tábor utcáról a sárga turistajelzést, a Galagonya utcáról a sárga kereszt turistajelzést, Felsőörsről az Almádi útról, a sárga háromszög turistajelzést követve lehet megközelíteni.
Tipp: a közeli Somlyó-hegyi kilátót is érdemes felkeresni.
9. A Szent-Korona kilátó a Bükk déli lábánál fekvő Kisgyőrnél található, gyalogosan, kerékpárral és autóval is könnyen megközelíthető. A község neve összeforrt a faszobrokkal és faragásokkal – nem hiába hívják a „fafaragók Mekkájának”. Ezt tükrözi a lenyűgöző műalkotás, ami a nemzeti összetartozás jelképe.
10. Gizella királyné kilátó, Veszprém
A királynék városában is akad egy-két szép kilátó, ám az egyik legjelentősebb a Gulya-dombi parkerdőben található Gizella királyné kilátó. Nemcsak azért érdemel említést, mert névadója I. István király hitvese, az első magyar királyné, hanem azért is, mert úgynevezett parabolikus hiperboloid alakja emlékeztet a sakkjátékból ismert királynő bábujára. Innen csodás panoráma tárul elénk, beláthatjuk a Benedek-hegyet, a várt, a Szent István völgyhidat, a Papod-hegyet és egy másik gyöngyszem, a Csatár-hegyi kilátó is a látóterünkbe kerül – ez utóbbi sajnos végleg bezárt. A Gizella környékén egyébként tanösvény, sportpályák, játszóterek, futó-, szánkó-, lovagló-, kerékpáros-, torna-, kutyafuttató pályák találhatók, így igazán aktív kikapcsolódásban lehet részen annak, aki oda látogat.
A parkerdőbe és az állatkertbe gépkocsival vagy autóbusszal érkezők a Parkerdő déli oldalán kialakított parkolót használhatják. A kerékpárosok számára még egy földút is rendelkezésre áll, amely a körgyűrűről ágazik le a Laczkó-forráshoz. Gyalogosan a Betekints-völgyben vezető út felől lehet a parkerdő területére eljutni – ajánlja a Veszprém Info.