Különleges épületek Budapesten, amik mellett naponta elsétálunk
A fővárosban járva vagy hétvégi program után kutatva jusson eszünkbe, mennyi izgalmas épületet fedezhetünk fel az utcákon, melyek mesélnek a múltunkról vagy a történelemről. Most bemutatunk közülük ötöt, melyeket a belvárosban kóborolva közelebbről is szemügyre vehetünk.
1. Thonet-ház
A Thonet-ház Budapest V. kerülete szívében a Váci utca 11/A és az Aranykéz utca 3. szám között húzódó 19. század végi műemléképület, amelyet Budapest első modern kereskedőházaként tartunk számon. Korábban egy 1867-ben emelt, kétemeletes romantikus épület volt, építtetői Szentkirályi Móric, Albert és Kálmán, tervezője pedig a Gerster és Frey voltak, mígnem mai házat 1888–1890 között a nemzetközi sikereket elért Michael Thonet, a kecses hajlított bútorok atyjának fiai építtették – Lechner Ödön, Pártos Gyula és Klein H. János tervei alapján. Ez egy négyemeletes (félemelet+három szint), padlással épült, két belsőudvaros korai szecessziós üzletház, zártsorú beépítésben, három kettős ablakos tengellyel, homlokzata pirogránit díszítésű Zsolnay-burkolólapokkal, első és második emeletén kovácsoltvas erkélyrácsokkal, eredeti faportálokkal, a homlokzatot tagoló oszlopokon nyugvó baldachinok alatt férfi- és nőalakot ábrázoló szobrokkal. Bejárati előterét többszörösen átépítették, udvari szárnya földszintjén acélvázas raktárat létesítettek. Az épületet sokan Lechner Ödön életművének egyik legkülönlegesebb darabjának tartják, éppen ezért érdemes megcsodálni a Váci utca ékszerdobozát, ha az ember arra téved.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba
2. Anker-palota
Naponta elmegyünk a a Deák Ferenc tér szomszédságában lévő, eklektikus stílusban épült palota mellett, pedig meghatározó látványossága Budapest belvárosának. 1907-ben a bécsi székhelyű Anker Élet- és Járadékbiztosító Rt. pályázatot írt ki a pesti székház megépítésére – a pályázók között volt Lechner Ödön, Walter Sobotka, illetve Alpár Ignác, akinek a terve lett a győztes. 1908-ban kezdték el építeni Várnai Lajos építész vezetésével, 1910-ben fejezték be. A mai Anker köz eredetileg az épülethez tartozó nyitott bazársorként működött (Anker-udvar). Noha ráférne egy tatarozás, néha álljunk meg és csodáljuk egy kicsit a mindennapi rohanás közepette.
3. Mai Manó ház
A Magyar Fotográfusok Háza – avagy a Mai Manó Ház – 1894-ben épült Mai Manó fotográfus megrendelésére. A Nagymező utca 20. szám alatt található épület célja, hogy helyet biztosítson a hazai, nemzetközi, történelmi és kortárs fotókiállításoknak. 1931-ben a fényképész fiától megvásárolta Rozsnyai Sándor zeneszerző és felesége Rozsnyai (született Senger Mici), művésznevén „Miss Arizona”, ők építették az addig üres udvarba a három szintes Arizona mulatót. Ez 1944-ig működött, amikor is a tulajdonosokat elhurcolták. A háború után az épület a legkülönfélébb célokat szolgálta, iskola, bemutatóterem volt, majd a Magyar Autóklub budapesti szervezete használta 30 éven át. A Magyar Fotográfiai Alapítvány 1996-tól kezdve tudta kivásárolni a bérleti jogokat a bent lakó bérlőktől. A félemeleti Mai Manó Galéria 1995-ben, a Magyar Fotográfusok Háza az I. és II. emeleten 1999. március 18-án nyílt meg, egy könyvesbolt is található benne.
MTVA/Bizományosi: Róka László
4. Wichmann-kocsma
Január elején járta be a magyar sajtót a hír, hogy eltűnhet a legendás Wichmann-kocsma épülete, ám aztán kiderült: az utolsó pillanatban megmenekülhet. De mit is tudunk az épületről pontosan? A VII. kerület Kazinczy utca 55. szám alatt található kocsmát 1987-ben nyitotta meg Wichmann Tamás (1948-2020) kilencszeres világbajnok kenus. Először Szent Jupát volt a neve, a kenusok fiktív védőszentje után, később változott Wichmann-kocsmára. A hely nem csupán azért különleges, mert sok generáció fiatal és időskorát aranyozta be, hanem azért is, mert a ház falán lévő emléktábla tanúsága alapján: „E helyen állt Schneider József kártyafestő műhelye. Itt készült a magyar kártya 1836-ban, amely Tell Vilmos szabadságharcának felidézésével a játékos kedvű honpolgárok nemzeti öntudatát élesztgetve, azóta is kézről kézre jár. Állíttatta a magyar kártyások nevében a Pató Pál Párt és a Magyar Talon Alapítvány a millecentenárium évében.”
MTI Fotó: Czimbal Gyula
5. Török Bankház
Egyike volt azoknak a fővárosi pénzintézeteknek, amelyek egy korabeli szerencsejáték, az osztálylottó (osztálysorsjáték) szervezésével lett ismertek – jelmondata a “Török szerencséje örök” volt. A vállalkozást 1897-ben alapították, 1906 május 8-án alakult át részvénytársasággá, és a második világháborút követően szűnt meg, ezt követően jelentős átépítések történtek: a földszinten üzlethelyiséget és -portált, az emeleti irodákból lakásokat alakítottak ki, a lakók mellett pedig egy időre beköltözött a Műszerügyi Intézet (MTA Méréstechnikai és Műszerügyi Intézete).
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Új látványossága van Budapestnek: videón az életnagyságú...
Földrajzi kvíz: felismered a világ országait vaktérképről?
Fotókon a világ legnagyobb hólabirintusa, amiben nem érdemes...
A csel, amivel ingyen vihetsz fel plusz egy csomagot a repülőre
Gulyás 5800, csülök 6000 - Disznóságok és aranyárak a...
