Ezeket sose csináld Magyarországon - furcsa utazási tippek külföldiektől
Európa egyik legrégebbi országa, a Balaton, a termálfürdők, gulyásleves és isteni borok otthona – Magyarországra nem elég egy hétvége.
És nem mintha eddig nem lettünk volna tisztában ezzel, de kíváncsiak lettünk, milyen véleményt formálnak rólunk és hazánkról a külföldi turisták.
Most átbogarásztunk néhány utazós blogot, vlogot és portált is, íme az eredmények.
Mit érdemes megtekinteni Magyarországon a külföldiek szerint?
A stressz, munka és szürke hétköznapok talán könnyen elfeledtetik velünk, milyen különleges helyen is élünk. Egy-egy élménybeszámolót olvasva aztán nem nehéz belátni a feledékenységünket.
Reggelente a Mexikói úttól a Deák Ferenc térre metrózva valószínűleg kevesek esnek ámulatba attól, hogy az UNESCO Világörökségi helyszínén zötyögnek. Az M1-esen lévő turisták viszont jóval hálásabbak lehetnek nálunk. A National Geographic például megjegyzi, hogy vétek kihagyni Európa legrégebbi földalatti vasútvonalát a magyarországi látnivalók közül.
A magyarországi látnivalók listáját egyébként – kis túlzással – a végtelenségig lehetne folytatni.
Az országunkat gyakran emlegetik a helynek, ahova semmiképp ne látogassunk el a fürdőruhánk nélkül, a külföldi utazós blogokon pedig bérelt helye van Budapestnek, Aggteleknek, Tihanynak, Siófoknak, Egernek, Pécsnek, Sopronnak és rengeteg más helyi látnivalónak.
Szentendre szintén gyakran szerepel a sokat emlegetett magyar helyszínek listáján.
A szerbek például Sentandrejának nevezik a várost, egy szerb utazós vlogban pedig „Magyarország szerb központjaként” aposztrofálják a települést. Boris Teodosijević arról beszélt a YouTube-csatornáján, hogy egykor nagyrészt szerbek lakták a várost, így Szentendre ma is számos szerb műemlékkel, templommal, múzeummal – és természetesen kocsmával – büszkélkedhet.
A városban sok évszázaddal korábban egyébként valóban nagy számban éltek többek között szerb, dalmáciai horvát, bosnyák és görög telepesek.
A balkáni népcsoportok még a török elől menekültek Szentendrére, a nemzetiségek száma mostanra viszont elég alacsony a városban.
A vloggernek emellett abban is igaza van, hogy a szerb építőművészet és kultúra öröksége is visszaköszön Szentendre mediterrán stílusú utcáin. A településen tekinthető meg például a Belgrád Szerb ortodox székesegyház, a Blagovestenszka görögkeleti templom és a Szerb Egyházi Múzeum is.
Ezeket a helyszíneket rendre megemlítik más utazós oldalak is, a város így tényleg megér egy délutánt. A nézelődés után pedig akár egy adag csevapcsicsával, sopszka salátával és ajvárral is megkoronázhatjuk a napot.
Az „ezeket sose csináld Magyarországon” listák
Magyarország az a hely, ahol illik köszönni, ha belépsz egy boltba, és szigorúan tilos visszautasítani a pálinkát – legalábbis a külföldiek szerint.
A sose- listák vezetője egyébként természetesen a szabály, miszerint a magyarok nem koccintják össze a sörös poharakat.
Egy legenda úgy tartja, hogy Haynau és az osztrák tisztek sörrel koccintottak a tizenhárom aradi vértanú kivégzése után, a szóbeszéd szerint a magyarok így megfogadták, hogy 150 évig nem koccintanak sörrel. Bár legendáról van szó, a sörrel koccintás embargója a magyar kultúra, folklór részévé vált, sok külföldi így igyekszik tiszteletben tartani ezt a látogatások során.
A vlogok, blogok és portálok gyakran ejtenek szót arról is, hogy a magyarok nagyon nem szeretik, ha összekeverik a magyarországi és a romániai főváros nevét. Rengeteg utazós oldal szorgalmazza emiatt, hogy a turisták a szia, köszönöm és viszlát kifejezések mellett, a Budapest szót is véssék jó mélyen az agyukba.
A 30 And A Wake Up nevű YouTube-csatornán emellett megjegyzik, hogy a turisták inkább ne fárasszák a Hungary-hungry viccekkel a helyieket. Ezt innen is köszönjük.
A felsorolások közt olykor akadnak igazán furcsa utazási tippek is.
Az angol nyelvű Lonely Planet például azt ajánlja a turistáknak, hogy ne mosolyogjanak túl sokat Magyarországon. A portál szerint a magyarok nem tartoznak a legmosolygósabb emberek közé, a helyi kultúrában pedig kevésbé elterjedt idegenekre mosolyogni, mint például az Egyesült Államokban.
Mint hozzáteszik, ha valaki széles mosollyal járkál köztünk, elég egyértelművé teszi a magyarok számára, hogy a delikvens csupán egy turista Magyarországon.
Amire a magyarok nagyon büszkék – a külföldiek szerint
A különböző látnivalók és tippek mellett gyakran esik szó arról is, hogy milyenek is vagyunk mi itt, a Kárpát-medencében. Rengeteg felsorolásban szerepel például, hogy a pálinka és finom borok mellett odavagyunk egy piros porért (paprika), és valóban rengeteg szép nővel lehet összefutni az utcákon.
A magyarok többsége ezek mellett két dologra még biztosan büszke, és úgy tűnik, hogy nem igen rejtjük véka alá a külföldi utazók előtt az önérzetességünket. Többek között erre következtethetünk a CNN cikkéből is.
Némi önkritikát gyakorolva beláthatjuk, hogy a magyar tudósok, alkotók és sportolók tisztelete a helyi kultúra részévé vált. Az amerikai hírcsatorna pedig viccesen meg is jegyzi, hogy rengeteg magyar származású személy kapott Nobel-díjat, és nem is számít óriási túlzásnak, hogy szinte mindent a magyarok találtak fel.
De mint a cikkben írják, Szent-Györgyi Albert és Kertész Imre mellett a sportolóinkra és olimpiai eredményeinkre is rendkívül büszkék vagyunk. A wonderfulwanderings.com például azt írja, a magyarokat büszkeséggel tölti el, hogy „minden olimpia során nyernek aranyérmeket”.
Az állítás elsőre kicsit óvatlannak tűnhet, de őszintén, a játékok előtt szokott bármelyikünk is kételkedni abban, hogy lesz aranyérmesünk?
Ami furcsa lehet Magyarországon
Már megszokhattuk, hogy bármilyen határon túli úti célt is választunk Magyarországról, szükséges pénzt váltanunk. A külföldiek viszont gyakran találják furcsának, hogy uniós államként nem euróval fizetünk.
Aztán ott az árfolyam különbség is.
Egy külföldi étteremben hirtelen olyan kevésnek tűnhet 10-20 euró borravaló, átszámolva viszont bárki beláthatja, hogy – hátizsákos turistaként – fájdalmasan nagylelkű jattról van szó. A határon túlról ide utazóknál ez szintén megvan, csak számukra első blikkre rengetegnek tűnik egy-két nulla is a magyar fizetőeszközökön.
A különböző oldalak így gyakran megemlítik, hogy mennyi borravalót érdemes nálunk adni és hol ajánlott pénzt váltani.
Az utazók emellett gyakran elcsodálkoznak a magyar nyelv egyediségén is, többek között például azon, hogy míg angolul Hungarynek vagy németül Ungarnnak nevezik az országot, a magyarok Magyarországként hivatkoznak az államukra.
De hát mi vagyunk az ország, amelynek hét szomszédja van, ezen államok nyelvei viszont egyáltalán nem hasonlítanak a miénkhez.
Az utazós oldalakon így rengetegszer elmondják azt is, hogy a külföldiek nem igazán értik majd meg a magyarokat, ugyanakkor hozzá teszik azt is, nincs miért aggódni, a sztereotípiával ellentétben a helyiek többsége ki tudja segíteni angolul az eltévedt utazókat.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
TOP 20 fotó a karácsonyi díszbe öltözött magyar falvakról,...
Földrajzi kvíz: ismered Magyarország határátkelőit?
A világ legaranyosabb madara született meg Debrecenben
Megváltozik: máshogy kell majd felszállni a buszokra Budapesten
Így köszöntötték a téli napfordulót Pilisszántón
