A világban és most már Európában is látványosan terjedő járvány alapjaiban rázza meg a globális idegenforgalmi szakágat, eddig biztonságos, bejártatott úti célok váltak egyik pillanatról a másikra kockázatossá, sőt adott esetben kifejezetten veszélyessé is. Felmerül a kérdés, hogy miképpen viszonyuljunk ehhez a helyzethez, illetve, hogy mit várhatunk a biztosítóktól ha lemondani kényszerülünk a már lefoglalt utazásainkat akár önmagában a járványveszély, vagy az ahhoz kapcsolódó határzárak miatt.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) kiadott egy kisokost a témában, hogy nagy vonalakban át tudjuk látni, hogy mire és milyen minőségben vonatkoznak a biztosítások a koronavírussal kapcsolatosan.
Persze azt is hozzá kell tenni és ez nagyon fontos, hogy amiket az alábbiakban olvashattok, azok általános tájékoztatónak minősülnek, simán előfordulhat, hogy az általatok megkötött szerződésben más van.
Minden konkrét esetben a vonatkozó szerződésben foglaltak érvényesek és nem egy neten található kisokos, még akkor sem, ha azt a MABISZ adta ki.
Alapvetően a biztosítások személy központúak és rendszerint azért találták ki őket, hogy ha az utazóval bármilyen váratlan, de azért valahol a kalap mélyén mégis ott lapuló szerencsétlenség történne (baleset, betegség, bűntény), ne maradjon egyedül egy idegen országban az első blikkre is megoldhatatlanra hízott problémáival.
Igen ám, de emellett nem árt tudni, hogy a biztosítói szolgáltatás csak a szerződésben kikötött egyéb veszélyekre vonatkozik, tehát, ha közben a világgal történik valami (háború, járvány, természeti katasztrófa, nukleáris holokauszt, zombiapokalipszis, stb.) arra rendszerint (bár léteznek ettől eltérő csomagok) nem fizet a biztosító semmit.
Na, de hogy néz ez ki a mostani koronavírus járvány esetében? A legtöbb biztosítási szerződésben szerepel, hogy nem érvényesek a feltételek abban az esetben, ha valaki olyan országba utazik, amelyik szerepel a Külgazdasági- és Külügyminisztérium által „utazásra nem javasolt” térségek között. Ezt a listát járványveszélytől függetlenül is érdemes átböngészni, mielőtt az utazás mellett döntünk, tulajdonképpen a szigorúan vett „nem javasolt” kategóriába a koronavírus miatt egyelőre csak Kína Hupej tartományát vették fel, az összes többi járvány sújtotta terület a második, tehát a fokozott biztonsági kockázatot rejtő országok és térségek csoportjába került be. Ez jelenleg a biztosítóknál azt jelenti, hogy az utóbbira bizonyos körülmények közepette fizetnek.
Mit tegyünk, ha már ott vagyunk, ahol nem kéne?
Mi van akkor, ha már tart az utazásunk, amikor nem javasolttá minősítik az általunk meglátogatott országot? Ebben az esetben minden biztosító teljesíti a szerződésekben vállalt kötelezettségeit.
Nem fizet azonban a biztosító akkor, ha karanténba kerülünk, viszont nincs semmi bajunk. Ez azt jelenti, hogy a vesztegzár miatt megnövekedett költségeinket (szálloda, élelem, esetlegesen a karantén végén drágább hazautazás) nem téríti meg a biztosító, viszont ha megfertőződünk koronavírussal, akkor a kezelésünk költségeit állja, hiszen betegségre voltunk biztosítva és nem vesztegzárra.
Ezt tedd, ha bajba kerültél
Fontos ilyenkor, hogy legyen kéznél a biztosító elérhetősége, hiszen ha a karantén időtartama túllépi a biztosítás keretét, ugyanúgy bajba kerülhetünk. Érdemes érdeklődni, hogy milyen feltételekkel tudunk hosszabbítást kérni. Arra kell figyelni, hogy itt nincs egységes protokoll, szolgáltatója válogatja, hogy kinél és miképpen élhetünk ezzel a lehetőséggel.
Az utasbiztosítás az utazás megkezdésének első napjáig problémamentesen lemondható. Tehát, ha kötöttünk ilyet, mondjuk egy jövő heti velencei útra és nagyon jogosan úgy érezzük, hogy nem most kellene odautaznunk, akkor a biztosító visszatéríti nekünk az erre kifizetett teljes összeget.
Nem fizeti azonban a biztosító az utazás lemondásával járó költségeket, amennyiben ennek oka a határzár, vagy az, hogy az úti célunkat karantén alá vonták, ahogyan arra se fizet, ha a már lefoglalt utazásra azért nem indulunk el, mert félünk a koronavírustól.
Ezeknek az az oka, hogy az útlemondási, vagy stornó biztosításnak igen specifikus kritériumai vannak (ezek rendszerint a mi, vagy egy közeli hozzátartozónk megbetegedésével, neadjisten halálával kapcsolatosak) és a járványveszély nem tartozik ezek közé.
Ennek vonzata, hogy az útlemondási biztosítás összegét sem lehet visszaigényelni, hiszen a biztosító szempontjából két forgatókönyv van: vagy bekövetkezik egy olyan eset, ami elindítja a biztosítást, vagy megvalósul szépen az utazás.
Persze hozzá kell tenni – de ez is a konkrét szolgáltatótól függ – a mostani helyzetre tekintettel előfordulhat, hogy méltányosságból visszafizetik a biztosítás ellenértékét. Erről mindenképpen egyeztessünk a céggel, amelyikkel leszerződtünk.
Ezekért nem felelős a biztosító
Akkor sem fizet a biztosító, ha törlik azt a repülőjáratot, amelyikkel utaztunk volna, ugyanis ez nem a biztosító, hanem az adott légitársaság dolga.
Persze ez tárasaságtól és helyzettől is függ, általánosságban azért elmondható, hogy vis maior esetekben (mint például egy járványveszély miatti csoportos járattörlés, repülőtér bezárás, stb.) a légitársaságoknak elvileg nem kell visszafizetniük a jegyek árát, de a fentiekhez hasonlóan, méltányosságból tehetnek kivételt.
Amennyiben szervezett utazáson vennénk részt, de a koronavírus miatt nem valósul meg az út, azért nem a biztosító, hanem az utazás szervezője viseli a felelősséget és törvény is kötelezi a befizetett összegek haladéktalan visszafizetésére.
Persze azt is hozzá kell tenni, hogy ez csak arra az esetre érvényes, ha olyan ország(ok)at érintett volna az út, amelyek szerepelnek az „utazásra nem javasolt” térségek listáján.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
TOP 20 fotó a karácsonyi díszbe öltözött magyar falvakról,...
Földrajzi kvíz: ismered Magyarország határátkelőit?
A világ legaranyosabb madara született meg Debrecenben
Megváltozik: máshogy kell majd felszállni a buszokra Budapesten
Így köszöntötték a téli napfordulót Pilisszántón
