A koronavírus-pánikot leginkább a vendéglátás és a turizmus sínyli meg – ez utóbbihoz szorosan kapcsolódik a légitársaságok körül kialakult helyzet is. Sokan nem mernek belevágni egy utazásba, lemondják vagy átteszik a lefoglalt jegyüket, vagy éppen a törölt járatok miatt vannak fennakadások. A Wizz Air vezérigazgatója szerint a legnagyobb baj nem maga a betegség, hanem az elhatalmasodott hisztéria és a nem összehangolt döntések.
Máskor is volt már ilyen
Váradi József az Indexnek adott interjújában visszaemlékezett a 2015-ös nagy influenzajárványra, amikor csak Magyarországon több mint ötezer ember vesztette életét. A korábbi történések bár fájdalmasan érintették az iparágat, hat hónap alatt lecsengtek, ráadásul Kínában és Dél-Koreában már elindult a javuló tendencia, kontroll alatt tartják a vírust – ezen tapasztalatok és tények alapján bizakodva tekint a jövőbe.
“Azt várom, hogy április végére Európában és Észak-Amerikában is eljut erre a pontra, és nyárra már nagyjából normalizálódik a helyzet. Ez nem biztos, hogy minden régióra és minden légitársaságra ugyanúgy igaz lesz, de rendeszerszinten normalizálódni fog a piac” – fogalmazott.
A Wizz Air vezérigazgatója azt is hozzátette, hogy a probléma gócpontja az az összehangolatlan intézkedésekben rejlik. Mivel minden ország egyénileg hozza meg a különböző döntéseit ugyanarra a problémára és európai szinten nem koordinált a döntéshozatal, ez pánikot kelt a fogyasztókban, ami azt eredményezte, hogy márciusban 20-25 százalékban visszaesett a piac, áprilisra pedig még erősebb csökkenést várnak. Az előzetes becslések, találgatások szerint a kereslet júniusban elérheti el ismét a normál szintet.
Nincs leépítés, egyre több gépet vesznek
A vezérigazgató versenytársaival ellentétben még ebben a kaotikus helyzetben is a fejlesztés, fejlődés mellett áll. Másfél milliárd euró tartalékkal mentek neki a válságnak, így a számítások szerint ha nem repülnek egy utat sem, akkor is nagyjából három évig tudnák finanszírozni magukat, míg sok más légitársaság csupán egy-két hónapig. Ők a csőd szélére kerülhetnek vagy hitelekből próbálhatnak kilábalni a helyzetből. Emellett próbálnak előnyt is kovácsolni a helyetből: behoznak új gépeket és keresik a piaci réseket, ahol fejlődni, gyarapodni lehet.
Aláhúzta: a Wizz Air dolgozóinak sem kell aggódniuk:
“Nyilván ahogy csökken a kereslet, úgy csökkentjük a kapacitásainkat, ehhez csökkentjük az emberi erőforrást is. De nem lesz leépítés, nem is tervezünk ilyesmit” – mondta Váradi az Indexnek.
A probléma kezelését a szabadságok elosztásával, illetve fizetés nélküli szabadsággal szeretnék eszközölni, vagy azzal, hogy a pilóták és az utaskísérők kevesebbet fognak repülni első félévben, mint a másodikban – az egy évben repült idő alapvetően is szabályozva van, ezt át lehet rendezni.
Mi a helyzet az utasokkal?
A koronavírus megjelenése óta a Wizz Airnél összesen nyolc olyan eset volt, amikor fertőzött személyt szállítottak, ebből egy magyar vonatkozású, egy Milánó-Debrecen járat, sem utasok, sem dolgozók nem fertőződtek meg.
Követik a protokollt, ilyen esetekben a légiutas-kísérőik kéthetes karanténba vonulnak és teljesen kivizsgálják őket. A kabinban lévő levegő egyébként a HEPA-szűrőknek köszönhetően olyan tiszta a gépen, mint egy intenzív osztály műtőjében, ráadásul a személyzetnek és az utasoknak semmilyen esetben sem kell fizikailag érintkezniük.
“A gép minden érinthető pontját fertőtlenítjük minden este. Pozitív esetnél kivonjuk a repülőt és teljesen fertőtlenítjük, aminél olyan szintű nagytakarításra kell gondolni, amit háztartásokban ötévente szoktak csinálni vagy még akkor sem. Majdnem biztos vagyok benne, hogy ha valaki felszáll egy Wizz Air repülőre, ott jobb higiéniai körülményeket talál, mint egy kórházban.”
Váradi azt is hozzátette, hogy a cégnél nincs koronavírus-hisztéria, minden munkavállaló racionálisan kezeli a kialakult helyzetet, emellett az átlagéletkor 28 év, ami alapvetően nem az a korosztály, ami az elsődleges áldozata a koronavírusnak.
Járat törlése, utak lemondása
A járattörlést leginkább az befolyásolja, hogy egyáltalán repülhetünk-e valahova, hiszen ha egy országba nem engednek be külföldieket vagy egyből karanténba helyezik őket, akkor a repülés el van lehetetlenítve. De emiatt senkinek a pénze sem vész kárba, ugyanis a légitársaság kárpótolja őket: vagy visszafizetik az összeget, vagy jóváírják a befizett összeg 120 százalékát kreditként, amit levásárolhat az illető. Az eddigi esetek azt mutatják, hogy az utasok 40 százaléka kreditben kéri vissza a pénzt, 20 pedig átfoglalja. Ha valaki pedig saját akaratából dönt úgy, hogy inkább nem utazik, akár szabadon átfoglalhatja a jegyét. Az interjúban arra is kitértek, hogy elképzelhető, hogy a jövőben csökkenni fognak az árak.