Megnéztük, hogyan zöldebb az út Prágába: autóval, busszal, vonattal vagy repülővel?
A turizmus a világ szén-dioxid-kibocsátásának nagyjából nyolc százalékáért felelős. Persze ebben nem csak maga az utazás van benne, hanem a helyben megtett kirándulás, a megvásárolt ajándéktárgy, vagy a szállásszolgáltatók kibocsátásai is, egyszóval minden, ez idő alatt keletkezett károsanyag a turizmus ökológiai lábnyomához adódik.
Ennek a lábnyomnak a többségét a magas jövedelmű országokból érkező turisták produkálják. A lista élén az amerikai utazók állnak, viszont ahogy növekszik azoknak a száma, akik megengedhetnek maguknak kisebb-nagyobb utazásokat, úgy nő a turizmus környezeti lábnyoma is.
Érdemes tisztázni, hogy mi is az az ökológiai lábnyom. Ez egy olyan érték, mely az adott ország, térség vagy tevékenység környezetre ható igényeit teszi egységesen mérhetővé. Segítségével láthatjuk, kik és milyen tevékenységgel terhelik leginkább a környezetünket.
Ebben a cikkben azt járjuk körül, ha Budapestről a népszerű Prágába utazunk, akkor azt milyen közlekedési eszközzel érdemes megtenni, hogy a lehető legkisebb ökológiai lábnyomot hagyjuk magunk után.
Mivel a két város között lehetőség van autóval, vonattal, busszal, sőt még repülővel is közlekedni, pontos példát tudunk mutatni.
És hogy miért érdemes figyelni környezettudatos utazásra? Egy felmérés szerint 2005 és 2016 között a közlekedéssel összefüggő idegenforgalmi kibocsátás több mint 60 százalékkal nőtt, azaz fontos, hogy úgy utazzunk, hogy azzal a legkisebb mértékben terheljük környezetünket. Cikkünkben a fő szempont a szén-dioxid-kibocsátás mértéke lesz, mivel ezt lehet a legpontosabban megmérni.
Repülő
A légiközlekedés fejlődött a leggyorsabban és ezáltal itt növekedett a leginkább a különféle károsanyag-kibocsátás az utóbbi néhány évtizedben. Ez az ütem egyedül a koronavírus megjelenésével zuhant vissza drasztikusan, 2020-ban 73,3%-kal csökkent a repülőn utazók száma 2019-hez képest, de ez csak egy átmeneti időszak volt.
A Európai Unió hivatalos adatai szerint 2019-re a légi közlekedésből származó károsanyag-kibocsátás 146%-kal emelkedett az 1990-es értékhez képest. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) szerint ugyanebben az időszakban az utasok aránya az egész világot figyelve 300 százalékkal növekedett.
Hogy ezt némiképp számszerűsítsük, míg 2010-ben nagyjából 700 millió utas fordult meg csak az Európai Unió repterein, addigra ez a szám 2019-re bőven 1 milliárd fölé emelkedett, köszönhetően az olcsóbb és mindenki számára elérhető fapados repülőjegyeknek.
Nem véletlen, hogy egy nemrég megszületett döntés értelmében az uniós repülőtereknek 2050-ig el kell érniük, hogy 85 százalékban fenntartható repülési üzemanyagot használjanak, hiszen várhatóan a következő években sem fog jelentősen csökkenni az utazási kedv.
De nézzük a konkrét számokat.
Budapest és Prága között egy személyszállító repülőgép oda-vissza 256 kilogramm szén-dioxidot bocsát ki, egyetlen utasra vetítve.
Abban az esetben, ha két fő utazik a cseh fővárosba Budapestről, akkor már több, mint fél tonnányi károsanyaggal terhelik a környezetet. Ez már majdnem annyi, mint amennyi kibocsátás egy átlag etióp állampolgár után keletkezik egy teljes év alatt, ott ugyanis egy főre vetítve 560 kilogramm a szén-dioxid-kibocsátás mértéke.
Autó
Arányait tekintve a személygépjárművek bocsátják ki a legtöbb szén-dioxidot, mivel ezt használják rendszerint a legtöbben a mindennapi életük során is. Csak az európai közúti közlekedésből adódó teljes szén-dioxid-kibocsátás 60,7 százalékáért voltak felelősek a gépjárművek 2016-ban, míg ez az arány a repülők esetében 13,4 százalék volt. Igaz, a repülőket jóval kevesebben is használták.
Az elektromos autók elterjedésével persze némiképp csökkenthető a kibocsátás mértéke, azonban a hagyományos dízel és benzin üzemű autók teljes kiváltására még bőven várni kell. A zöld rendszámos autók akkumulátorai most még nem képesek nagyobb utazás megtételére, vagy csak jól betervezett megállókkal és a töltési idők kivárásával mehetünk nagyobb távolságokat.
Az Európai Unióban a 2017-ben újonnan regisztrált autók átlagosan 0,4 grammnyi szén-dioxidot bocsátottak ki kilométerenként, de az ennél régebbi autóknál ez jelentősen magasabb. Budapest belvárosa és Prága között a legrövidebb útvonal 1050 kilométer oda-vissza. Ezt figyelembe véve egy 2015-ben gyártott autóval, 6 literes átlagfogyasztás mellet
az autós utazás szén-dioxid-kibocsátása 140 kilogramm.
Ez egy fő esetén jelentősen több, mint ha repülővel utazna. Viszont két fő esetén már jóval alacsonyabb a légiközlekedéshez képest, fejenként 46 kilogrammtól kímélhetjük meg a környezetet.
Busz
Az autóbuszok és távolsági buszok az Európai Unió teljes szén-dioxid-kibocsátásának 6 százalékáért felelősek, ami az autókhoz viszonyított arányt tekintve meglehetősen alacsonynak mondható. Különösképp, ha azt is figyelembe vesszük, hogy számos városban és annak agglomerációjában közlekedik busz, ami kiváltja a gépjárművek használatát.
A buszok is folyamatosan fejlődnek, így az átlagfogyasztásuk ma már 25 liter dízelt is képes elérni 100 kilométeren. Ráadásul a Prága és Budapest között közlekedő busztársaság, a Flixbus néhány járművének tetejére szolár szőnyegeket tett, amik könnyűek és ultra vékonyak, hogy ne növeljék a jármű légellenállását. Már a próbaidőszak során kiderült, hogy 100 kilométeren átlagosan 1,7 liter dízel üzemanyagot takarít meg az a busz, ami ilyen szolár szőnyeget kap.
Mivel jelenleg nincs minden busz ezzel az eszközzel felszerelkezve, a kalkuláció során a 25 literes átlagfogyasztást vesszük alapul. Az 1051 kilométer megtételével 1,2 tonna szén-dioxid-kibocsátás keletkezik.
A legkisebb busz 49 ülőhelyes, azaz teli busz esetén az egy főre jutó károsanyag-kibocsátás 24,5 kilogramm oda-vissza útra.
Ez már szemmel láthatóan jóval kevesebb, mint a repülős utazás. Még akkor is jelentősen kevesebb a kibocsátás mennyisége, ha a busz csak félig van tele.
Vonat
Vonatból sokféle típus létezik. Régi, új, dízeles és elektromos, valamint legújabban már hidrogén-meghajtásúak is készülnek. Népszerűségét mutatja, hogy egyre több európai társaság kezd el különböző vonalakat felújítani, hogy az eddiginél sokkal gyorsabban és kényelmesebben lehessen eljutni a nagyvárosok között.
Ráadásul az éjszakai vonatozás is a reneszánszát éli, így a szállásárakat megspórolva lényegesen olcsóbban járhatunk be egy európai körutat.
Budapest és Prága között a MÁV és a RegioJet is működtet járatokat, ahogy azt egy korábbi utazási ajánlónkban is megírtuk.
A MÁV által készített tanulmány szerint, melyet öt éves átlagból számítottak ki, utaskilométerenként 45 gramm szén-dioxid keletkezik, ami szerint a 1224 kilométeres oda-visszaút alatt 55 kilogramm szén-dioxid-kibocsátás keletkezik utasonként. Ez azonban lényegesen kevesebb lehet a prágai vonalon, mivel a MÁV által közzétett adatokban a dízel vonatok kibocsátását is beleszámították, az általunk kiválasztott vonal viszont villamosítva van.
Ha viszont az Európai Környezetvédelmi Ügynökség számításait vesszük alapul, ami 14 grammal számol utaskilométerenként, akkor kiderült, hogy
a Budapest-Prága vonalon az oda vissza út alatt 17,1 kilogramm szén-dioxid keletkezik.
Ez pedig lényegesen alacsonyabb bármelyik korábbi alternatívához képest.
Sokat tehetünk a környezetért
A felsorolt négy alternatívából kiderül, hogy bőven tehetünk azért, hogy környezetünket ne terheljük jelentős mértékben. Már az is sokat számít, ha megfelelő közlekedési alternatívát választunk.
A repülős és a vonatos út között tizenötszörös különbség van a szén-dioxid-kibocsátást tekintve.
Ha egy autóban négy ember indul el Budapestről Prágába, még akkor is hatszor több károsanyag kerül a levegőbe. Ráadásul a vonatokon nem csak kényelmesebb az utazás, de számos plusz szolgáltatásnak köszönhetően gyorsabban is elrepül az idő.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Új látványossága van Budapestnek: videón az életnagyságú...
Földrajzi kvíz: felismered a világ országait vaktérképről?
Fotókon a világ legnagyobb hólabirintusa, amiben nem érdemes...
A csel, amivel ingyen vihetsz fel plusz egy csomagot a repülőre
Gulyás 5800, csülök 6000 - Disznóságok és aranyárak a...
