Komárom-Esztergom megye rejtett kincsei: 12 érdekes hely, amit látnod kell
Travellina
Két instagram-sztár látványosság
Szelim-barlang, Tatabánya
„Mintha nem is Magyarországon lennénk!” – írta egy közösségi médiafelületre kitett fotó alá egy olvasó, és valóban, a Tatabánya felett fellelhető barlang egy rendkívül különleges látványosság. Nem csoda, hogy idén tavasszal és nyáron, amikor mindenki itthon túrázgatott, hatalmas karriert futott be az instagramozók körében. A Szelim-barlang mindössze pár perces séta a Turul szobortól, így az autót az itt lévő parkolóban lehet hagyni.
Adja magát az ötlet, hogy a barlangot ősemberi hajléknak gondoljuk, az ásatások mégis csak az 1930-as években kezdődtek itt meg. A feltárások során a legmélyebb rétegekből előkerült csontmaradványok, valamint kőeszközök arra utalnak, hogy őseink már 70-80 ezer évvel korábban is ismerték és használták a barlangot.
A Turul-szobortól idevezető turistaúton érkezve először a barlang lefelé tátongó, mennyezeti nyílása előtt megyünk el, ebbe beletekintve már sejthető az alattunk lévő üreg nagysága. De igazán csak pár perc múlva, a lépcsőkön leérkezve és az alig ajtónyi méretű bejáraton bebújva taglózza le az embert a belső csarnok gigantikus mérete. Az egyetlen teremből álló, 45 méter hosszú és 18 méter magas csarnokból két hatalmas ablak tátong a város felé, illetve a mennyezeten két óriási “tetőablakból” árad be a fény. Régészeti jelentősége miatt fokozottan védett, miközben nagyon sokat látogatják – vigyázzunk rá!
Innen alig egy kilométer a Ranzinger-kilátó, amely egy 30 méter magas aknatoronyból lett átalakítva és egy bányász szerencsétlenségnek állít emléket. Jó időben innen is káprázatos kilátás nyílik a környékre. Mind a barlang, mind a kilátó egész évben nyitva, szabadon látogathatóak.
Bokodi tó
Bokod és Oroszlány közt két tó fekszik: a bokodi erőmű meleg vizű tava és a hideg vizű bokodi Öreg-tó. A Bokodi tó az 1961-ben indult Oroszlányi Hőerőmű Vállalat számára létesített mesterséges hűtőtó, amely az erőmű melletti rét elárasztásával, vagyis a rajta keresztülfolyó Által-ér felduzzasztásával keletkezett. Az erőmű folyamatos működése miatt a tó télen sohasem fagy be teljesen. A tó körül jelentős horgászparadicsom bontakozott ki az elmúlt időben, kedves kis horgásztanyákkal. Különösen naplementekor és napfelkeltekor érdemes itt fotózni. Nem könnyű „hozzáférni” a tóhoz, mivel teljesen körbeveszik a pici telkek, ahova csak engedéllyel illik belépni. Jó tudni, hogy az interneten fellelhető fotók túlnyomó része erősen filterezett, úgyhogy ne legyen csalódás, ha nem ugyanaz a látvány fogad minket!
Kép népszerű kirándulóhely
Rám-szakadék
A Dömös közelében fekvő Rám-szakadék a Visegrádi-hegység legvadregényesebb, leglátogatottabb kirándulóhelye, melyet évente mintegy 60 ezren keresnek fel. A túra hossza 8.8 kilométer, a szintkülönbség 270 méter (ugyanannyi le). A szakadék maga egy vulkáni eredetű, nagyjából észak-déli irányban futó szurdokvölgy.
A benne vezető ösvény szűk, meredek falak közt kanyarog, melyek magassága eléri a 35 métert, szélessége pedig több helyen 3 méternél is kisebb.
A sziklamederben állandóan csörgedezik a víz, amely hóolvadáskor és nagyobb esők idején patakká duzzadhat (emiatt időnként nem is járható). A Pilisi Parkerdő 2005-ben fejlesztést hajtott végre, amely során a nehezen járható szakaszokon rozsdamentes anyagból készült létrák és kapaszkodó korlátok, a pihenőhelyeken új asztalok és padok, valamint tájékoztató táblák lettek kihelyezve. Biztonsági okok miatt a Rám-szakadékot Dömös irányából egyirányúsították.
A szakadékban a zöld sáv jelzést követve érjük el a Rám-szakadék felső pihenőhelyét. Ide csatlakozik a sárga jelzés, amelyen balra fordulva Dobogókőre, míg jobbra fordulva, az Árpádvárat megkerülve, a Lukács-árokba érkezünk. Ebből kiérve az erdészeti műútra jutunk, amelyen visszagyalogolhatunk Dömösre. Parkolni a dömösi Községházánál, illetve a katolikus templom mögött működő fizetős parkolókban lehet.
Malomtó, Tardos
Tardos, ez a Gerecse ölelésében fekvő település remek túrák kiindulópontja. A lakott részhez egész közel van a Malomtó, amely mellett hatalmas parkolóban lehet hagyni az autót. Aki csak pihenni érkezik, egyszerűen csak körbesétálhatja a tavat, vagy nyugodtan ehet egy jó kis sült kolbászt a büfében. De a növények, állatfajok iránt komolyabban érdeklődő kirándulóknak van egy nyolc állomásos, másfél kilométer hosszú tanösvény is. Ha pedig komolyabb túrára vágyik valaki, akkor arra is van lehetőség, például át is lehet sétálni a Kis-Gerecse kőfejtő felé.
Két kedvenc látnivaló Esztergomban
Esztergomi bazilika
Esztergom büszkesége a bazilika, hivatalos nevén a Nagyboldogasszony– és Szent Adalbert-főszékesegyház. Ez nemcsak az ország legjelentősebb temploma, de méreteiben is a legnagyobb: kereken 100 méter magas. Magassága mellett jó néhány más rekorddal is büszkélkedhet, például rögtön akkor szembesülünk eggyel, ha belépünk a templomba: a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett oltárképével találjuk szemben magunkat. A bazilika legszebb része a Bakócz-kápolna, a magyarországi reneszánsz legértékesebb megmaradt alkotása, amely csodával határos módon túlélte a török megszállást. Az altemplom hagyományosan az esztergomi érsekek temetkezési helye, itt található Mindszenty József bíboros sírja is.
Az Esztergomi bazilika emeletén működik a Főszékesegyházi Kincstár, amely a maga nemében a leggazdagabb az országban és világviszonylatban is kiemelkedő ötvös és textil gyűjteménnyel rendelkezik. A kincstár legértékesebb darabja, egyben az ország legnagyobb ékszerkincse Mátyás király kálváriája, egy talpas aranykereszt. Tiszta aranyból készült, és több mint száz keleti gyönggyel, drágakövekkel, szobrászzománccal díszítették. A gyűjtemény ezen túl a 11. századtól a napjainkig felhalmozott műkincseket és drágaságokat mutat be, továbbá a szertartásokhoz használt liturgikus tárgyakat.
Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi
Az esztergomi török uralom 130 éves ideje alatt, az 1600-as évek első felében épült a dzsámi, amelyhez ma Magyarországon nincs hasonló. Különlegességét nem csak az adja, hogy ez volt az Oszmán Birodalomban az Isztambultól legtávolabb eső mecset északnyugati irányban. A kialakítása sem a szokásos: a korabeli utca fölé épült, az aljában kialakított kapukon zajlott a városi forgalom. Az épület alaprajza egyáltalán nem hasonlít a legismertebb magyarországi dzsámikéhoz, ráadásul kupolája se volt, ennek köszönhető, hogy sokáig csak néhány szakértő sejtette erről az épületről, hogy eredetileg török dzsámi lehetett. Csak alig pár éve derült ki egyértelműen az igazság, és egy alapos kutatási, helyreállítási folyamat után 2007-ben múzeumként ismét látogatható a dzsámi. Falai közt gyakran nyílnak időszaki kiállítások.
Két érdekes kastély
Serédi-kastély, Tardos
A kastélylexikon alapján indultam el Tardosra, de se a községben, se annak határában nem láttam semmilyen kastélyra emlékeztető épületet. Egy járókelő igazított útba, hogy az erdő mélyén, jó egyórás gyaloglással érhető csak el az épület. A kirándulás már csak azért is érdekes, mert a közeli sziklafal az egyik legjobb mászóiskola Magyarországon.
Az erdő mélyén megbúvó romantikus épület Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek egykori kastélya, amely 1935-ben épült érseki pihenőhelynek és nyaralónak. A háború során harcok ugyan nem voltak itt, de hol az oroszok, hol a németek lakták a kastélyt és alaposan lepusztították. A könyvtár berendezése és könyvanyaga eltűnt, a kápolna oltárát évekkel később Héregről hozták vissza. 1945 után a fővárosi tanács tulajdonába került az épület, és gyermeküdülő üzemelt benne. A rendszerváltás után visszakapta az egyház, jelenleg az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium kezelésében áll. A volt kiszolgáló személyzet épülete harmincfős szálláshellyé alakult át, ahol két nagy teremben, emeletes ágyakon tudják fogadni a diákokat, kirándulókat.
Esterházy-kastély, Majk
A majki birtok először 1727-ben került az Esterházy-családhoz, és néhány év múlva ők telepítették ide a némasági fogadalmat tett kamalduli barátokat. A frissen elkészült kamalduli kolostor azonban nem volt hosszú életű, 1782-ben már felszámolták, elsősorban a szerzetesek fegyelmezetlensége miatt. A birtokból posztómanufaktúra lett, majd 1828-ban visszakerült az Esterházy-családhoz. Ők téli laknak rendezték be, nyáron ugyanis a csákvári kastélyukban laktak.
Az Esterházy családból az egyik fiú a háború, másik a háború utáni paralízisjárvány áldozata lett, a családfő, Esterházy Móric gróf, és egyetlen lánya, Mónika Bécsbe távozott. A grófné és testvére azonban maradt: Esterházy Móricné, született gróf Károlyi Margit és Emma testvére egészen 1973-ig lakták a 13-as cellaépületet, kétkezi munkájukkal keresve meg a megélhetésükhöz szükséges pénzt.
A háború után a kastély tábori kórházként, munkásszállóként, lakóépületként funkcionált, majd alkotóház és úttörőtábor is volt. 1962-ben kezdtek hozzá a rekonstrukcióhoz, amely a mai napig is tart. Jelenleg nem látogathatóak a cellák, a kert, de a kastély már igen. A termeket – legalábbis a legjelentősebbeket – csak vezetett séta keretében lehet megnézni, az idegenvezetések óránként indulnak.
Két nagyszerű tansövény Tatán
Fényes tanösvény
A megye, sőt megkockáztatom, az ország egyik legparádésabb tansövénye a Fényes tanösvény, egy 18 állomásos ökoturisztikai útvonal pallókon, festői hidakon, a láperdő vízből kikandikáló égerfái közt. Az útvonal mindössze 1350 méter, de nagyon hangulatos, változatos, el lehet időzni bármeddig. A tavon igencsak lengedező kötélhíd és csónakok is vannak, gyerekeknek ez is jó mulatság, mint ahogy a kilátó megmászása is az útvonal egyik szakaszán.
Tata mindig is a vizek városa volt, de a láprétek és láperdők karsztforrásai 1973-ra a bányászat miatt kiapadtak. Annak leállta után, a kétezres években ismét megindultak és a Fényes-fürdő területén lévő már-már kiszáradt lápok újra vízzel telítődtek meg. Visszatért az élet a különleges hangulatú erdőbe és 2015-ben kiépítették ezt az egyedülálló cölöpsétányt, hogy ezt biztonságosan, kényelmesen mi is élvezhessük.
Réti-tavak tanösvény
Tata egész területén korábban hatalmas nádasok, mocsarak húzódtak végig, mígnem Esterházy József felkérésre 1747-ben Mikovényi Sámuel tervei alapján azt lecsapolták. Ekkora alakultak ki a Réti-tavak is. A tórendszer kilenc körtöltéses halastóból állt, melyek összterülete 65 hektár. Az időközben kiszáradt 8-as számú halastavat 2015-ben hatalmas rehabilitációs munkák során állították helyre. Az újjáéledt tó alkalmassá vált számos védett és fokozottan védett növény- és állatfaj megtelepedésére. Még le se vonultak a munkagépek, amikor a megújult tómeder sekély vizeinél megjelentek az első ritka fészkelők: a kis lilék, bíbicek. A helyreállítás részeként a tavon egy 2600 méter hosszú tanösvényt alakítottak ki, melynek 17 információs tábláján nemcsak a tó növény- és állatvilágáról, hanem az egykori tatai mocsarakról is olvashatunk. Az ösvény kezdetén egy 10 méter magas kilátó áll, ahonnan pompás rálátás nyílik az egész területre.
Két kevésbé ismert múzeum
Veterán autók Tatabányán
Tatabánya elsősorban a Turul-emlékműről ismert, de nekem egy másik látnivaló lopta be magát a szívembe. Egy szervizút alig jelölt házában (Kossuth Lajos u. 10.) bukkantam rá egy imádnivaló magángyűjteményre, Marczis Béla veterán autóira. Nem valami pompás épületet kell keresni, az ajtó olyan, mintha csak egy lakásé lenne, szerény felirattal. A nyitva tartás meglehetősen limitált, szerdán 10-14, szombaton és vasárnap 10-17 óra között látogathatjuk a gyűjteményt.
Marczis Béla 200 autójából és 25 motorjából csak 20 fér el a kopottas kiállítóteremben. Ezek a 60-70 éves, gyönyörű járgányok megérdemelnének valami szebb, szellősebb teret, hogy jobban körbejárhatóak, megcsodálhatóak legyenek.
Több veterán autó szerepelt már filmforgatásokon, a gyűjtemény egyik kincse pedig Latabár Kálmán autója.
Minden autóról megtudhatjuk, mikor és hol készült, mennyi ideig volt forgalomban. A legrégebbi kocsi egy 1935-ben gyártott Fiat 1500, favázas szerkezettel. Sajnos nem lehet fotózni, úgyhogy ezt mindenkinek magának kell megnézni!:-)
Bányászati Múzeum, Oroszlány
A megyében nagy kedvencem lett az Oroszlányi Bányászati Múzeum. Az egykori irodákban régi fotókon és dísztárgyakon elevenednek meg a bányászélet hétköznapjai: a bányászzenekar, a sportolók, a bányászcsapatok emlékei, felidézve egy eltűnőben lévő szakma és egy sajátos közösség egyedi világát. Mivel a múzeum minden alkalmazottja vájár volt korábban, egyszerűen nem tudunk olyan kérdést feltenni az egykori üzemmel vagy az itt zajló munkával kapcsolatban, amelyre ne tudnának válaszolni.
Én még ilyen lelkes és kedves “teremőrökkel” az életemben nem találkoztam – már csak miattuk is érdemes elmenni! A múzeum március 1-től október 30-ig, szerdától vasárnapig 10 és 18 óra között van nyitva.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
TOP 20 fotó a karácsonyi díszbe öltözött magyar falvakról,...
Földrajzi kvíz: ismered Magyarország határátkelőit?
A világ legaranyosabb madara született meg Debrecenben
Megváltozik: máshogy kell majd felszállni a buszokra Budapesten
Így köszöntötték a téli napfordulót Pilisszántón
