Nyáron azonban Fahri Tunc természetfotós a megszokott látvány helyett fiókák és felnőtt madarak tetemeit látta a kiszáradt tó berepedezett fenekén.
“Mintegy ötezer fiatal flamingó volt. És mind elpusztultak, mert nincs víz. Hihetetlenül szörnyű látvány volt, kitörölhetetlen az emlékeim közül” – mondta Tunc, aki a Doga Dernegi török környezetvédelmi csoport helyi vezetője is.
Az 1664 négyzetkilométeres tó Törökország második legnagyobb tava, egész évben sok különböző madárfaj otthona.
A szakértők szerint a Tuz-tó egyrészt a klímaváltozás miatti aszály áldozata, mely súlyosan érintette a régiót, másrészt az elmúlt évtizedek káros mezőgazdasági gyakorlatának eredménye, mely kimerítette a földalatti vízraktárakat.
Több más tó hasonlóképpen száradt ki, vagy csökkent aggasztó méretűre Törökországban a kevés csapadék és a fenntarthatatlan öntözési gyakorlat miatt. Klímaszakértők figyelmeztetése szerint a mediterrán flóraterületet különösen fenyegeti a súlyos aszályok és az elsivatagosodás veszélye.
A törökországi Ege Egyetem műholdas felvételek alapján készített tanulmánya szerint a Tuz-tó vízszintje 2000 elején kezdett csökkenni, majd idén teljesen eltűnt a víz az intenzívebbé vált párolgás és a túl kevés eső miatt.
Az Anatólia középső területén lévő Konya-medence, ahol a Tuz-tó is megtalálható, egykor Törökország éléskamrája volt. A régió gazdálkodói a magas profittal kecsegtető, de vízigényes növények, például a kukorica, a cukorrépa és a lucerna termesztésébe fogtak, ami kiszárította a földalatti vízkészleteket. Több ezer engedély nélküli kutat fúrtak a területen, a tavat tápláló folyók pedig vagy kiszáradtak, vagy elterelték őket.
A talajvíz túlzott kihasználása miatt a régióban egyre gyakrabban alakultak ki víznyelők, amelyek tovább súlyosbították a vízhiányt.
(MTI)