A kísérleti régészet talán a régészeti szakterületnek a kívülállók számára is legizgalmasabb része. Itt ugyanis nem egy gödörben görnyednek sokan és aprólékos munkával dolgoznak ki rég elfelejtett dolgokat az anyaföldből, hanem régészeti, illetve történeti elméleteket tesztelnek. Kicsit olyan, mintha a nagy sikerű Állítólag sorozat egy valódi munkahely lenne. A kísérleti régész ugyanis nem csinál mást, mint megpróbálja kitalálni, hogy a feltárások során talált régi használati tárgyakat, fegyvereket, bármiféle egyéb eszközöket milyen módon használta a kor embere. Ezt pedig úgy tudja elérni, hogy elkészíti magának azok pontos másolatát, majd megpróbálja azokat eredeti rendeltetésük szerint alkalmazni.
Vegyünk erre egy konkrét példát. Létezik egy olyan állítás, hogy a honfoglaló magyarok íjaival 7-800 méterre is el lehetett lőni. Erre válaszként meg jöhet a kételkedő cöccögés, meg a „mi az hogy, még messzebbre is” jellegű bajuszpödrés. Ekkor jön a kísérleti régész és a korábbi feltárásokról származó tárgyi emlékek alapján készít, vagy egy szakemberrel csináltat magának egy honfoglalás korabeli magyar íjat, kifeszíti, elröppenti a nyilat, aztán megnézi, hogy meddig repült el.
A kísérleti régészet talán legtöbbek által ismert példája Thor Heyerdahl Kon-Tiki expedíciója volt, amikor a norvég utazó azzal próbálta igazolni, hogy az ókori népek is képesek voltak hosszú tengeri utakat megtenni, hogy egy kézzel készített fatutajon nekivágva a Csendes-Óceánnak Dél-Amerikából és egy 8 000 kilométeres utat megtéve eljutott Frania-Polinéziába. Európában több ilyen kísérleti régészeti terep is található, van ahol a vaskori földműveléssel kísérleteznek, máshol pedig egy középkori kastélyt építenek középkori technikával immáron évtizedek óta.
Az ókori farm Butserben (Anglia)
A butseri farmot 1970-ben alapították és leginkább azért itt, mert a környéken találták meg egy bronz és vaskori tanya maradványait. A kísérleti terep mellett rendelkeznek egy, a nyilvánosság számára is megközelíthető bemutató helyszínnel is, ezt 1976-ban nyitották meg és elsősorban az oktatás és az ismeretterjesztés a feladata. Erre azért volt szükség, mert a nyílt napokon megjelenő érdeklődők száma olyan magas volt, hogy egy idő után a kísérleti régészeknek se idejük, se helyük nem maradt a kísérletezésre.
1991-ben a projekt átköltözött Bascomb Copse-ba, mintegy 5 km-re az eredeti helyszíntől. A farmon felhúzott épületek között találunk rekonstruált kelta kerekházakat és egy római kori villát is.
Campus Galli (Németország)
A karoling-kori kolostorváros a dél-németországi Meßkirch kisvárostól mintegy négy kilométerre északra, egy erdős területen épül. Az épületek a Szent Galleni terv alapján készültek, amely az egyetlen fennmaradt jelentős építészeti rajz a középkorból. A kolostorváros építését a kísérleti régészet céljainak megfelelően a Nagy Károly korabeli anyagokkal és módszerekkel igyekeznek a lehető legnagyobb mértékben megvalósítani, ezzel is gyarapítva a karoling kori építészetről és mérnöki munkáról szerzett tudományos ismereteinket. A legfontosabb nyersanyagokat, mint például a fát és a követ, a környékről teremtik elő, vágják, illetve bányásszák ki.
A helyszínen állandóan 20-30 munkatárs tartózkodik, a középkori szokásoknak megfelelően kivételt képeznek azonban a téli hónapok, így november 11-től (Szent Márton napja) április 2-ig (Nagy Károly születésnapja) a munkálatok szünetelnek.
Az építkezés teljes időtartama negyven évre tehető.
Az önkéntes munkások nemcsak az építkezésben segítenek, hanem jelmezes tolmácsként is tevékenykednek. A projektet Bert Geurten aacheni újságíró indította el 1 millió euróból, amelyet városi, állami és európai uniós forrásokból biztosítottak.
Guédelon vára (Franciaország)
1979-ben Michel Guyot francia vállalkozó megvásárolta a Château de Saint-Fargeau romjait, és a helyszínen összegyűjtött nyereségből elkezdte helyreállítani. 1995 végén Guyot munkatársai tanulmányozták a középkori alapokat a jelenlegi, téglából épült romok alatt, az eredeti kastély feltételezett alaprajzával együtt. Némi mérlegelés után Guyot újjáépítette a meglévő várat, de elkezdte összegyűjteni a forrásokat és a szakértőket – valamint tárgyalásokat kezdett a francia kormánnyal – egy új vár építésének érdekében. 1997-ben öt hónap alatt Guyot 400 000 eurót gyűjtött össze az Európai Uniótól, a helyi önkormányzattól és a francia kormánytól, valamint különböző kereskedelmi aktoroktól.
A Guédelon-kastély helyszínéül egy egykori homokkőbányát választottak, mivel viszonylag magasan fekszik és bővelkedik helyi természeti erőforrásokban, amelyek szállítása a középkorban költséges lett volna.
A vár helyét egy erdős területen jelölték ki, Párizstól két órányira délre, Treigny közelében. Az ünnepélyes alapkőletétel 1997. június 20-án történt meg, az építkezésre pedig 1997. július 25-én adta meg az engedélyt Treigny önkormányzata.
A föld feltörése 1997 közepétől 1998 elejéig tartott, majd a helyszínt megtisztították, és felállították az első műhelyeket. 1998-ra a vár kerületét egy méter magasra építették, ezt követően Guédelon megnyílt a nagyközönség előtt. 2010 júniusára a nagy torony 15 méter magasra emelkedett. 2014-re a vár évente mintegy 300 000 látogatót vonzott és évente mintegy hárommillió eurós bevételt ért el. 2023-ra tervezik a munkálatok befejezését.
Sagnlandet Lejre (Dánia)
A Sagnlandet Lejre (Legendák földje) korábban Történelmi-Régészeti Kutatási és Kommunikációs Központ (Historisk-arkæologisk Forsøgscenter) néven volt ismert. Hans-Ole Hansen etnológus alapította 1964-ben azzal a céllal, hogy kísérletekkel új ismereteket hívjon elő a múltról. A mintegy 160 hektáron elterülő kísérleti régészeti terep korábbi túl tudományos elnevezését 2009-ben cserélték le Sagnlandet Lejre-re. A helyszín egy vaskori falu és áldozati mocsár (i. e. 200-tól i. sz. 200-ig), egy viking kori piactér (i. sz. 900), egy kőkori táborhely (i. e. 5000), egy 18. századi tanya és különböző síremlékek rekonstrukcióit tartalmazza.
A különféle műhelyek (fazekasműhely, szövőműhely, kovácsműhely) a történelem előtti kézművességet reprodukálják.
A kertekben, legelőkön és szántóföldeken mindenhol az adott kor módszereivel zajlik a munka.
Lejre kutatói újraalkották a régi mesterségeket és részletesen feltárták az élelmiszertermelés ősi módszereit is. A világ minden tájáról számos régész érkezik ide, hogy kísérleteket végezzen, és a legkülönbözőbb témákkal és leletekkel foglalkozzon. Lejre támogatta Errett Callahan (1937-2019) kísérleti munkáját is, aki a világ egyik legelismertebb kovakőpattintója volt. Évente mintegy 55 000 turista és iskolás látogat el a Legendák földjére. Minden nyáron több család is egy hetet tölt a nyaralásából a vaskori faluban, a tanyaházakban és a kőkori kempingben. Korhű jelmezekbe öltöznek, és szerepet vállalnak a rekonstruált területek benépesítésében, miközben megpróbálnak a múlt technikáival élni.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
TOP 20 fotó a karácsonyi díszbe öltözött magyar falvakról,...
Földrajzi kvíz: ismered Magyarország határátkelőit?
A világ legaranyosabb madara született meg Debrecenben
Megváltozik: máshogy kell majd felszállni a buszokra Budapesten
Így köszöntötték a téli napfordulót Pilisszántón
