Először is tisztázzuk, mit jelent a holdújév. Ennek időpontja – hasonlóan, mint nálunk a húsvét – évről évre változik egy bonyolult, évszázadokra visszatekintő számítás alapján. Ami viszont biztos, hogy a kínai holdújév első napja mindig január 21. és február 21. közé esik.
Ilyenkor összegyűlnek a családok és megajándékozzák egymás, valamint számos jókívánságot mondanak egymásnak, hiszen ez a nap nem csupán egy új naptári év kezdetét jelenti, hanem a találkozás és az újjászületés időszaka is.
A holdújév jelenti a tél végét és egyben a tavasz kezdetét, ezért szokták ezt a napot gyakran tavaszünnepnek is nevezni.
Az eseményre már hetekkel korábban elkezdenek készülődni és milliók indulnak útnak, hogy a családjaikkal együtt lehessenek. A szokásokat pedig mindenféle babonák és hiedelmek szövik át. A holdújévet nem csak Kínában, hanem Kelet-Ázsia más országaiban is ünneplik.
A Nyúl éve
Bár a kínaiak által használt naptár már Krisztus előtt 1400–1500-ban létezhetett, az állatjegyek rendszere a kínai asztrológiában csak jóval később alakult ki. Az egyik legenda szerint Buddha meghívta az állatokat egy versenyre és amilyen sorrendben érkeztek be a célba, úgy alakult ki a most ismert 12 állat éve.
Úgy tartják, hogy aki a különböző állatok jegyében születik, az viseli az adott állatra jellemző tulajdonságokat.
Az évek során a patkány, ökör, tigris, nyúl, sárkány, kígyó, ló, kecske, majom, kakas, kutya és disznó éve váltakozik.
Január 22-én a Nyúl évébe lépünk, így szinte mindent elleptek Kínában a nyulat ábrázoló díszítések. Aki ebben a csillagjegyben születik, úgy vélik, rendkívül művelt, udvarias és visszafogott lesz.
Nézd meg, hol jelennek meg a legkülönfélébb formában és helyeken a nyulak, amikkel a tavasz kezdetét várják:
Így díszítik a hagyományok szerint az utcákat az ünnepség idejére
Szinte valamennyi utca piros színbe öltözik az ünnepség ideje alatt Kínában, ami egy hiedelemnek köszönhető. Úgy tartják, hogy a piros szín a bőség, a szerencse és a gazdagság színe.
Bármerre járunk ebben az időszakban Kínában, mindenhol piros zászlókat, falragaszokat, képeket, lampionokat láthatunk.
De a lampionok fontos szerepet játszanak az ünnepek végén is, ekkor tartják ugyanis a lampionünnepséget. A sok kis lampion igazi ünnepi hangulatot teremt, amit egyben az újraegyesülés szimbólumának is tartanak. Korábban az is szokás volt, hogy az égő lámpásokkal este körbejárták a falut.
Persze ma már kevesen vannak azok, akik otthon készítik el a lámpásukat, jellemzően inkább utcai árusoknál vagy boltokban veszik meg az előre elkészített lampiont.
Nézd meg a képeken, hogyan díszítik ki holdújév idején az utcákat és hogyan várják a tavasz első napját:
Babonákkal teli ünnepnapok
Szinte hihetetlen, mennyiféle babona köthető a kínai holdújévhez. Már jóval az ünnepek előtt különböző rituálékat hajtanak vége a hagyományos díszítés mellett. Ilyen, amikor az ajtókra a démonokat távol tartó jeleket festenek vagy ezeket ábrázoló képeket akasztanak ki. De az év vége előtt új ruhákat is vásárolnak, elmennek fodrászhoz és kitakarítják, vagy adott esetben ki is festik az otthonukat.
A családok az újév előestéjén összegyűlnek és együtt várják az újévet. Több millióan ülnek ilyenkor a tévékészülékek elé, vagy játszanak különböző, hagyományos kínai játékokkal.
Éjfél előtt nem sokkal elképesztő mennyiségű petárdát kezdenek durrogtatni, amivel a rossz szellemeket szeretnék távol tartani. Éjfélig minden ajtót, ablakot bezártak, sőt még a kutakat is befedték, hogy az elszabaduló démonokat és az ártó hatásokat távol tartsák.
Éjfélkor viszont minden ajtót és ablakot kinyitnak, hogy a búcsúzó év távozni tudjon.
Ma már persze a petárdákat felváltotta a sokkal nagyobb és színesebb tűzijáték, így sokszor elképesztő fényárban úsznak a városok.
Az év első napján nem szabad semmilyen negatív jelentésű szót kimondani, mert félő, hogy azok aztán végig kísérik az újévet. De ugyanígy nem szabad sírni sem, hiszen ez azt jelentené, hogy egész évben sírni fog az illető.
Nem maradhat el az ajándékozás sem: szokás szerint piros borítékokat vagy tasakokat (hóngbao-t) adnak egymásnak, amibe papírpénzt tesznek. A boríték piros színe is fontos, hiszen ez szimbolizálja a szerencsét és távol tartja a gonosz szellemeket. Ami benne rejlik, azt viszont az ajándékozó előtt kifejezetten illetlenség megnézni.
Ráadásul arra is figyelni kell, hogy az ajándékba adott pénznek mindenképp páros számjegyűnek kell lenni, a páratlan szám ugyanis szerencsétlenséget hoz. Ugyanilyen borítékokat szoktak adni az esküvőkön is, ahol viszont kifejezetten fontos, hogy páratlan számú összeg lapuljon a tasakban, hogy az ifjú párt se lehessen soha szétválasztani.
Különleges ételek az asztalon
Ilyenkor van a legbőségesebb és leggazdagabb étkezés, amire sokan egész évben várnak. Ez a fajta lakoma olyannyira fontos, hogy a szegény családoknál ez volt az egyetlen alkalom az év során, amikor húst ettek.
A babonák miatt viszont itt sem mindegy, hogy mi kerül az ünnepi menübe. Minden ételnek megvan a maga szimbóluma.
A földimogyoró például az egészséget és a hosszú életet jelképezi, ezért azt szinte minden esetben megtaláljuk.
Az ételek sosem lehetnek fehérek, mivel az Kínában a gyász színe. Emiatt például sosem fogyasztanak az újév napján friss tofut.
Gyakran kerül egész csirke az asztalra, aminek fontos, hogy a feje és a lábai is meglegyenek, ugyanis ez szimolizálja a teljességet.
Új év első napján szokás az úgynevezett ‘jai’ vegetáriánus ételt fogyasztani, amely 18 hozzávalóból készül és mindegyiknek megvan a maga jelentése. A lótuszmag a sikeres utódlás, a fekete mohahínár a jólét miatt, tengeri moszat a meggazdagodás, míg a bambuszrügy az egészség miatt kerül az ételbe.
Jövőre jön a sárkány éve
Összességében tehát bátran kijelenthetjük, hogy a tavaszünnep rendkívül színes a szimbólumokban, babonákban és szokásokban. Szinte minden cselekedetnek jelentése van ebben a 15 napban.
Jövőre a sárkány éve következik a sorrend szerint, amikor ismét sok millióan kelnek útnak, hogy családjaikkal együtt búcsúzzanak a téltől és köszönthessék a tavaszt. A holdújév kezdete jövőre 2024. február 10-ére esik majd.