Bár a Kéktúra alapjai már a 30-as évek végétől léteztek, ám évtizedekig megmaradt a mindenféle turistaszövetségek, egyletek és fanatikus természetjárók érdeklődési horizontján belül, a szélesebb tömegek nem igazán foglalkoztak vele. Ezen változtatott a fanatikus természetjárók egyik legmegszállottabbika, Rockenbauer Pál és az ő, mára fogalommá nemesedett, Másfélmillió lépés Magyarországon című tévésorozata.
Kevesen tudják, hogy Rockenbauer profi tévésstábja, akikkel a Kéktúrát végigjárta, egy afrikai expedíció során kovácsolódott össze, legalábbis a neves természetfilmrendező, a többek között a Tizenkét hónap az erdőn című filmsorozatot is jegyző, Rácz Gábor szerint, aki Rockenbauer régi ismerőse és kollégája volt. Rockenbauert ugyanis dr. Rácz Antal (nem rokona a természetfilmes Rácz Gábornak) Kelet-Afrika szakértő és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője kivitte Tanzániába, ahol magyar szakértők vezetésével zajlott egy erdő és vadgazdálkodást megreformáló program és erről szeretett volna Rácz egy filmet készíttetni Rockenbauerrel. Ő azonban azt is kitalálta emellett, hogy megmássza egy tévésstábbal a Kilimandzsárót.
„Aki még hasonlóval sosem foglalkozott, annak fogalma sincs arról, hogy egy ilyen expedíció megszervezése mekkora terhet jelent, a felszerelés beszerzése, a csapat összeállítása, nem utolsó sorban a költségek megszerzése. Sikeresen minden összejött. Ezen az úton alakult ki a későbbi Rockenbauer sorozatok alapcsapata” – mondta el Rácz Gábor.
Visszakalandozva a témánkra, Rockenbauer filmjei keltették fel a közérdeklődést igazán a Kéktúra iránt és onnantól kezdték minél többen felkeresni egyes szakaszait, illetve próbálkoztak meg az egész túra teljesítésével.
Az alábbiakban bemutatjuk a túra számunkra kedves pár szakasztát, amit érdemes mindenképp végigjárni, ha van rá időnk, kedvünk és energiánk.
Írott-kő – Sárvár (OKT-01)
Kezdjük is egyből a mélyvízzel, ez nem könnyed délutáni séta lesz, hanem egy több napot felölelő túra. A mintegy 72 kilométeres útvonalat négy-öt részre szétszedhetjük és így nem kell az erdőben aludnunk, hiszen azért lakott településeket is keresztezni fogunk, viszont a szállásfoglalást tanácsos már jó előre elintézni, hogy ne érjenek meglepetések egy hosszú gyaloglás megkoronázásaként. A Kéktúra legelején vagyunk, az ország nyugati széléről indulunk, a festői panorámát nyújtó Írott-kő csúcsáról.
Különösen érdekes látványt jelenthetnek ezen az úton a Stájerházak (ezeket eredetileg a 18. századba Stájerországból betelepült erdészek építették), illetve a Hétvezér forrás, amit 1896-ban a Millennium alkalmából adtak át.
Mindenképp adjunk egy napot Kőszeg felfedezésére, a környék egyik legszebb városáról van ugyanis szó. Az erdős vidék tartogatta csodák mellett nézzük meg Szelestén a Festetics-kastélyt és a hozzá tartozó arborétumot, valamint Sárváron a Nádasdy-várat.
Tapolca – Badacsonytördemic (OKT-5)
A Balaton-felvidék talán legmenőbb szakaszán vezet végig a Kéktúra ezen része. A tavasbarlangjairól híres Tapolcáról indulunk, majd átvágunk a Szent György-hegyen és utána meg sem állunk a Szigligeti várig. Ezen a szakaszon semmiképp se hagyjuk ki a Szent György-hegy legendás bazaltorgonáit, illetve egy kis kitérő árán érdemes lehet felkeresnünk az Ify-kápolnát és megismerkednünk Ify Lajos nem mindennapi történetével.
Szigligeten okvetlenül menjünk rá a helyi borokra, nézzük meg a várat és ha az időjárás úgy adja (most egy darabig persze nem fogja), mártózzunk meg a magyar tengerben.
Tördemic felé pedig ne felejtsük el megnézni az Avasi templomromot. Ez az útszakasz, mármint a Kéktúra 5-ös szakasza összesen nincs 20 kilométer, szóval gyakorlottabb túrázók akár egyben is lenyomhatják, akik pedig kényelmesebben szeretnek haladni, vagy csak nem szokták még a távolságot, nyugodtan megszállhatnak valahol félúton.
Zirc – Bodajk (OKT-09)
Ismét egy hosszabb, majd 60 kilométeres útvonalon gyönyörködhetünk a Bakonyban, ám a vad rengeteg helyett a túra ezen szakaszán hegység egy másik jellegzetessége lesz jellemzőbb. Ezen a vonalon a szurdokok, barlangok, patakok és vízesések dominálnak. Utunkat a Bakony fővárosának is méltán nevezett Zircről kezdjük, ahol indulás előtt célszerű alaposan körülnézni, akár egy nulladik napot is eltölthetünk a településen és környéként, különös tekintettel a híres arborétumra, ami ősszel és tavasszal a legszebb. Miután Zircet kipipáltuk, irány Bakonynána ahol a hegység talán legszebb szurdokát, a Római-fürdő sziklaszorost tekinthetjük meg.
A Tési-fennsík barlangjai is megérnek egy misét, ahogyan utána a Burok-völgyi szurdok és a benne húzódó csodás, emberkéz által csaknem érintetlenül hagyott őserdő is.
Ezt követően nem sokára már Fehérvárcsurgó következik, ahol a Károlyi-kastélyt nem kellene kihagyni. Fehérvárcsurgó és Bodajk között pedig a Gaja-szurdok lesz igen csak szemet gyönyörködtető. Szerencséra a túra ugyan hosszú, de több lakott települést is érint elég jó tömegközlekedési hálózattal, szóval időnkénti megalvással, vagy ki-beszállással is abszolválható a túra.
Piliscsaba – Hűvösvölgy (OKT-13)
A budapestiek számára karnyújtásnyi távolságra található a túra újabb szakasza. Piliscsabáról indulunk, az összesen mintegy 20 kilométeres táv első fele szinte szakadatlan emelkedő, bár ebből csak egyetlen kilométer az, ami egy kicsit keményebb, a másik fele meg lényegében lejtmenet és abból se a meredek fajta (leszámítva egy 500 méteres szakaszt).
Fővárosi népek számára lényegében egy kellemes fél napról van szó a zöldben.
Mielőtt elhagyjuk Piliscsabát, okvetlenül keressük fel a Jenga-toronynak is nevezett Dévényi Antal-kilátót, ami remek panorámával jutalmaz meg minket ezért. Semmiképp se hagyjuk ki Nagykovácsiban a Nagy-Szénás tanösvényt, ami a környék egyedülálló növényvilágával ismertet meg minket. A Remete-hegy környékén nézzük meg a híres Remete-barlangot, majd az Ördögárok mentén haladhatunk szépen a főváros felé.
Nagy-nyugodó – Hollóháza (OKT-27)
Ha a Kéktúra elejével kezdtük, akkor fejezzük be a végével. Ez megint csak egy hosszabb, 44 kilométer környéki túra, amit célszerű több etape-ra szétszedni. A túra lényegében Sátoraljaújhely és Hollóháza között húzódik és az ország talán legvadregényesebb erdei részeit öleli fel. Lényegében a végeláthatatlan hegyi rengeteg és az apró egyutcás falvak váltogatják egymást az úton.
Kishuta környékén meg is pihenhetünk a Kőkapu kastélyszállóban, illetve felfedezhetjük a környéket járó kisvasutat is.
A túra egyik meghatározó pontja mindenképp a Füzéri várrom lesz, ami már messziről is fenséges látványt nyújt. Ezt követően pedig a Nagy-Milicen megtekinthetjük az országhatárt és utána folytathatjuk az utunkat Hollóháza felé, ahol megint csak célszerű legalább egy napot eltölteni, már csak a varázslatos környékből áradó atmoszféra kedvéért.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Új látványossága van Budapestnek: videón az életnagyságú...
Földrajzi kvíz: felismered a világ országait vaktérképről?
Fotókon a világ legnagyobb hólabirintusa, amiben nem érdemes...
A csel, amivel ingyen vihetsz fel plusz egy csomagot a repülőre
Gulyás 5800, csülök 6000 - Disznóságok és aranyárak a...
