Travellina
Esterházy-kastély, Tata
Bizonyára nem vagyok egyedül azzal, hogy bár többször megfordultam Tatán, fel se tűnt, hogy ott egy kastély van a vár szomszédságában. A megkopott, sárgára festett, üres épület a háború után kórházként működött, de 1996 óta, majd 25 éven át üresen, elhagyatottan állt.
2021 májusában már egy vakítóan fehér, pompásan felújított épület fogadta a látogatókat és most először bárki felkeresheti a gyönyörűen megújult Esterházy-kastélyt.
A kastély épületét először Esterházy Miklós gróf álmodta meg, és Fellner Jakab kapott megbízást a terv elkészítésére. Bár az eredeti, grandiózus elképzelés a gróf korai halála miatt nem valósult meg, a terv nem került teljesen a fiókba. A gróf fia, Esterházy Ferenc rugaszkodott ismét neki a projektnek, így 1751 és 1806 között elkészült az úri lakhely – igaz, az eredeti elképzelésnél szerényebben.
Az Esterházy-család egészen 1945-ig lakott a kastélyban. Az épület nemcsak családi fészek volt másfél évszázadon át, de neves történelmi események és uralkodói látogatások színhelyeként is szolgált.
Ezek közül a legnevesebb, hogy itt írta alá I. Ferenc császár és magyar király a napóleoni háborút lezáró schönbrunni békeszerződést.
A család lakhelye az emeletes főépület volt. Az aranyozott és festett faburkolattal ellátott díszebédlőt és a nagy szalonokat a főlépcsőtől keletre, a magánlakosztályokat nyugatra helyezték el. A kastély földszintjén volt a grófi lakosztály, míg az emeleten a grófnéi szobák. Az emeleten található a legszebb terem, a fényűző díszebédlő, melynek restaurált faburkolata az Esterházy-ősök képmásait foglalja magában. Ezek a festmények is visszakerültek eredeti helyükre, csodálatosan mutatnak az aranyszínű keretekben.
A 19. század végén, 20. század elején alakították ki a fürdőszobákat. Először a kád és a mosdó került ide, méghozzá 1897-ben, amikor Ferenc József és II. Vilmos német császár a hadgyakorlatra érkeztek. Valamivel később, 1915-ben kapta meg a két fürdőszoba a hollandi csempés és a ruskicai márvány burkolatot, amelyek ma is eredeti pompájukban láthatók.
Nagyon jó ötlet, hogy a szobákról, termekről készült régi fotókat bemutatják az udvaron és megtaláljuk őket a kastélyban is, így mindenhol összevethetjük, hogy nézett ki eredetileg az a helyiség, ahol épp járunk.
Van két tippem is a látogatáshoz: egyrészt érdemes előre letölteni a weblapról az applikációt, mellyel önállóan is végigjárhatjuk a tárlatot. Másrészt ne maradjon ki a kávéház sem, itt ugyanis finom Esterházy-szelet is kapható!
L’Huillier-Coburg-kastély, Edelény
Az 1716-30 között épült együttest a lotharingiai Jean-François L’Huillier építtette a Bódva-folyó által körülölelt kis szigetre. Hogy kerül egy francia nemes pont Edelénybe? Katonai karrierje során Jean-François L’Huillier számos csatában részt vett a törökök ellen, és az edelényi birtokot, valamint a magyar bárói rangot katonai szolgálataiért kapta.
A kastély legcsodálatosabb dísze az emeleti hét szobát díszítő rokokó faliképek, melyeket Lieb Ferenc festett meg – ez a sorozat a legteljesebben fennmaradt világi falkép-együtteseink közé tartozik.
Az 1830-as évektől kezdve nem volt nemesi lakója a kastélynak, az épületet irodaként, börtönként, idősek otthonaként és számos más funkcióra használták. Nem csoda, hogy állapota rohamosan leromlott, csak 2001-ben került végre gondos kezekbe.
A kastélylátogatáshoz mindenekelőtt egy kis hídon kell átsétálnunk a szigetre, hogy aztán a parkon keresztül közelíthessük meg a fenséges épületet. Az egykor csodás kertet az 50-es években beáldozták sportpályákra, de ma már ismét visszakapta a természet és számos védett madárnak nyújt otthont. Évről évre visszatér a tornyon fészkelő gólyapár is, Ludmilla és István, akik jó ízléssel választottak otthont.
Maga a kastélylátogatás egy filmvetítéssel indul és semmiképp nem szabad kihagyni. A film kosztümös szereplőkkel azt a kort mutatja be, amikor elkészültek a kastély féltett kincsei, a pompás falfestmények. A filmet látva még inkább lenyűgöző, amikor meglátjuk ezeket élőben a termekben és más ismerősként figyelhetjük meg a kis részleteket. A festmények már csak azért is érdekesek, mert nem bibliai jeleneteket vagy egyéb elvont dolgokat ábrázolnak, hanem teljesen hétköznapi jeleneteket, például vadászatot, mezőgazdasági munkákat.
A gyönyörűen kifestett kisebb szobák mellett egészen más stílust képvisel a díszterem, ahol kályha sincs, ami máshol télen a kellemesnek csak jóindulattal mondható 15 fokot biztosította. Ezért ez a nagyobb terem csak nyáron volt használatban, manapság viszont remekül megfelel rendezvények lebonyolítására.
A történelmi kastélylátogatás mellett várnak még a látogatókra különleges gyűjtemények. A főépületben kapott helyett a térképgyűjtemény, a Nyolcak avantgárd festőcsoport alkotásaiból egy tárlat, Csernus Tibor művei és egykori műtermének berendezése, valamint válogatás a 30-as és 40-es évek filmplakátjaiból. Érdemes átsétálni a kastély melléképületébe is (ahol a jegyiroda is található). Itt ugyanis további kuriózumok várnak a látogatókra: „Népszuper” címmel egy kiállítás a 2. világháborút követő korszak tárgyaiból, valamint 530 (!) mobiltelefon.
Nádasdy-kastély, Nádasdladány
Ha gyerekként elképzelt az ember egy kastélyt, ahol királyfik és királykisasszonyok laknak, akkor minden bizonnyal valami ilyesmi volt a fejünkben, mint a csipkés tornyaival hívogató nádasdladányi Nádasdy-kastély.
Nemcsak a stílusa romantikus a kastélynak, de a története is. A birtokot 1872-ben Nádasdy Ferenc örökölte meg az apjától és ő álmodta meg a kastélyt feleségével, Zichy Ilonával. A fiatalok valódi szerelmi házasságot kötöttek és annyira szerették egymást, hogy a kastély tervezésekor közös hálószobát is terveztettek maguknak, ami akkoriban merész újításnak számított.
A boldogság sajnos nem volt hosszú életű, mert Ilonát a negyedik gyermekük születését követően, 24 évesen elragadta a kolerajárvány. A 31 évesen özvegyen maradt gróf a kastély berendezése során mindig elvesztett feleségére gondolt, és úgy rendezte be a szobákat, mintha ő is ott élne.
Ezért is hívják a nádasdladányi kastélyt a „szerelem kastélyának”, mert falai egy örök szerelemnek állítanak emléket.
Ferenc gróf többet nem házasodott meg, gyermekeinek, a kultúrának és a közügyeknek szentelte életét.
A második világháború után a Nádasdy-család elmenekült, és ahogy ez lenni szokott, a gazdátlan kastélyt kifosztották. Állami tulajdonba került, és számos vállalat, gyár működött itt, de beköltözött a történelmi falak közé óvoda, posta, rendőrség és számos egyéb szervezet is. Sajnos egyik sem bizonyult jó gazdának, a kastély állapota rohamosan romlott. Csak 1993-ban került a figyelem központjába, de még utána is majd másfél évtizedig csak a legsürgősebb állagmegóvásokat végezték el, mire végre megkezdődött a valódi rehabilitációja.
Ma már csodálatosan felújítva várja ez a kastély is a látogatókat, ahol különösen két terem érdemel figyelmet. Az egyik a faragott faburkolattal, hatalmas márványkandallóval ékesített Ősök csarnoka, ahol a család leghíresebb tagjainak egész alakos képmásait állították ki.
A másik ékessége az épületnek a könyvtárterem, melynek szintén faragott a falburkolata, kazettás mennyezete és a fa melegségét gyönyörűen megmunkált kovácsoltvas csillárok, mellvédek egészítik ki.
Ebben a kastélyban is kialakítottak egy kávézót, de itt van még egy plusz meglepetés. Az italokkal akár a szalonban is leülhetünk, sőt, a télikertbe is átsétálhatunk – ezt a kastélyt ugyanis úgy rendezték be, hogy a látogatók úgy érezzék, vendégségbe jöttek a grófi családhoz.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
TOP 20 fotó a karácsonyi díszbe öltözött magyar falvakról,...
Földrajzi kvíz: ismered Magyarország határátkelőit?
A világ legaranyosabb madara született meg Debrecenben
Megváltozik: máshogy kell majd felszállni a buszokra Budapesten
Így köszöntötték a téli napfordulót Pilisszántón
