Hazai kastélyok, kúriák és majorságok, amik újra teljes pompájukban ragyognak
Travellina
A kastélyok szerelmeseinek igazán jól zárult 2023, ugyanis az év vége felé számos kastély és más, egykor főúri vagy nemesi intézmény felújítása fejeződött be. Az alábbiakban öt olyan helyszínt mutatunk be, melyek több évtizedes elhanyagoltság után végre ismét teljes pompájukban várják a látogatókat.
Benczúr-kúria, Benczúrfalva
Egy festői nógrádi településen, Szécsény-Benczúrfalván ismét életre kelt Benczúr Gyula egykori otthona, a Benczúr-kúria. A festő Mikszáth Kálmánhoz fűződő barátságának köszönhetően vett házat az akkori Dolányban, amit később az ő tiszteletére neveztek át Benczúrfalvának.
A festő régi jó barátja volt a nagyszerű írónak, így a Horpácson élő Mikszáth már kapacitálta egy ideje, hogy vegyen házat a környéken. Sőt, időnként ki is nézett házakat neki, és 1910-ben végre nyélbe ütöttek egy vételt.
A festő beleszeretett a dombtetőn álló, csodás panorámával bíró kúriába, és az egyszerű épületből gyönyörű otthont varázsolt.
A festő és családja 1912-től töltötte itt a nyarakat, sőt, néhány híres művét is itt alkotta. A kúria közvetlen közelében levő magtárban rendezte be műtermét, és itt született például az Európa elrablása vagy a Krisztus az olajfák hegyén.
A háború után a szokásos kastélysors jutott ennek az épületnek is: államosították és minden volt, csak az nem, ami az eredeti funkciója lett volna… volt téesziroda, mozi, iskola, kultúrház, sőt raktár is. 2016-ban kezdtek hozzá a felújításához, mivel bekerült a kastélyprogramba – amolyan kuriózumként, hiszen ez nem egy főnemesi család egykori otthona, hanem egy művész nyári rezidenciája. Mindenesetre nagyon szépen helyrehozták az épületet, ahol most Benczúr Gyula életét, munkáit ismerhetjük meg. A hivatalos átadásra 2023 decemberében került sor, a nagyközönség felé várhatóan 2024 elején nyit meg a tárlat.
Andrássy-kastély, Tiszadob
Az ország talán legszebb parkjával büszkélkedő Andrássy-kastély is új tárlattal várja a látogatókat.
Ha még soha nem járt itt az ember, de a kerek és erőteljes négyzetes tornyokkal ékesített kastély mégis ismerősnek tűnik, az azért lehetséges, mert számos híres erdélyi kastély – elsősorban a vajdahunyadi vár – elemeit egyesíti. Ez volt ugyanis a kérése Andrássy Gyula grófnak, egykori magyar miniszterelnöknek, a Monarchia külügyminiszterének Meinig Artúrhoz, a kastély tervezőjéhez.
Érdekessége az épületnek, hogy a 4 évszaknak megfelelően 4 bejárata, 12 hónapnak megfelelően 12 tornya, az 52 hétnek megfelelően 52 szobája, és a 365 napnak megfelelően 365 ablakszeme van.
Kertje művészi gonddal tervezett és gondozott angol- és francia park volt, benne híresen szép rózsalugasokkal. Az egykori park legértékesebb eleme, a tiszafa-koszorúba fogott bukszus-labirintus (hímzéses parter), ma is bebarangolható. És hogy miért hímzéses parter? A labirintus eredetileg különböző színű növényekkel volt beültetve, illetve ösvényei közé színes kavicsokat szórtak – így az ablakból úgy nézett ki, mint egy hímzés, de ezt ma már csak egy kép ábrázolja. Bár akkoriban több hasonlót is létrehoztak, jelenleg a tiszadobi a legnagyobb és legépebben fennmaradt hímzéses parter az országban.
A földszinti termeket úgy rendezték be, mintha a grófi család csak tegnap hagyta volna el az épületet. Bár most is számos eredeti, valamint korabeli bútor és műtárgy kapott itt helyet, annak idején még gazdagabb volt a berendezés. Az archív felvételek és a leírások azt bizonyítják, hogy a termek falait műkincsek – festmények, fegyverek, gobelinek, stb. – borították. Csodálatos az eredeti állapotban fennmaradt romantikus, fal mentén kúszó, fafaragásos, háromkarú falépcső, olvasásra hívogató a szintén eredeti szekrényekkel berendezett könyvtár és elragadó az ebédlő, különösen annak szecessziós berendezése és színes ablakai. Ezeket Rippl-Rónai József tervezte és az egész berendezés ablakostól 1910-ben a család budapesti otthonából került ide.
Szántódpusztai Majorság
A Szántódpusztai majorság korábban a tihanyi apátsághoz tartozott, de már jó pár éve elhanyagolt volt. 2023 végére „Az élő major” néven született újjá az épületegyüttes, és a 19. századi majorsági élet mindennapjai mutatja be.
A puszta egyik legrégebbi épületében a 19. században a kertész és családja élt. Jelenleg itt kapott helyet a jegypénztár és a szép kézműves termékeket árusító ajándékbolt.
Az urasági lakóházat a hajdani cselédség kastélyként emlegette, ezért a mai napig rajta maradt a Kiskastély becenév.
Az épületben Szántódpuszta történetét, valamint az itt élő cselédség életét bemutató kiállításokat találunk. A Ménescsárda a Kiskastéllyal szemben áll, nevét a majorságba telepített ménes inspirálta. Az 1980-as években a pusztapörköltjéről híres étterem kedvelt helye volt a Balaton mellett nyaraló hazai és külföldi turistáknak. Jelenleg hétvégenként itt termelői piacot és kézműves vásárokat tartanak.
A majorság egy ízig-vérig családi kirándulóhely, ahol az állatsimogató mellett játszótér is várja a kicsiket.
Festetics-major, Fenékpuszta
Egy másik majorság is újjászületett a Balaton mellett, méghozzá Fenékpusztán, Keszthely közelében.
Festetics I. György Fenékpusztára telepítette a család szentai ménesét 1797-ben. A gróf által alapított Georgikonon (ami Európa első mezőgazdasági felsőfokú intézete volt) pedig 1807-től ménesmesteri és lovászképzés folyt.
Fia, Festetics László (1785-1846) hozta a fenéki ménesbe az első arab lovat, majd Festetics II. Tasziló (1850-1933) a családi ménest 1883-tól tisztán angoltelivér-tenyészetté alakította. Aranysárga-kék színekben futó, angol telivérekből álló versenyistállója az Osztrák–Magyar Monarchia és Európa versenypályáin a legjelentősebb díjakat nyerték el. Leghíresebb lova egy sárga kanca, Patience volt, aki 1904-ben és 1905-ben kilenc futamából kilencet nyert, ezzel Kincsem mögött a második az örökranglistán. Még fényesebb karrierjét csak az akadályozta meg, hogy hároméves korában sérülést szerzett.
II. Tasziló fia, Festetics III. György folytatta elődei munkáját a magyar lótenyésztés és versenyzés sikereinek érdekében. Az itt kialakuló pezsgő lovas élet, a lovasversenyek és bemutatók fellendítették az idegenforgalmat és nagyon jó hatással voltak Keszthely társadalmi életére.
Az épületek 1945-ig szinte változatlan formában fennmaradtak és üzemszinten működtek. A 2. világháború frontvonalának áthaladása után a birtokon lévő állatállomány vagy eltűnt vagy elpusztult. A majorság egyre elhanyagoltabbá vált – első nevéhez méltóan Fenék újra puszta lett.
A 2023. végén megnyílt kiállítás mindazoknak érdekes lehet, akik érdeklődnek a lovassportok iránt, vagy akik szeretnék megérteni, milyen kapcsolatban állnak a sportok a diplomáciával vagy épp a közgazdasággal. A lótenyésztést, lovassportot taglaló ilyen mélységű tudásanyag a hazai múzeumokban párját ritkítja.
Festetics-kastély, Keszthely
A Festetics-kastélyt is érdemes felkeresni, még azoknak is, akik már korábban jártak itt – új termek nyíltak ugyanis, valamint megújult a gyönyörű tükörterem, ahol pompás főúri ebédlőt alakítottak ki.
A keszthelyi kastélyban a Festeticsek éltek, akik közül sokan fontos szerepet játszottak Magyarország politikai, gazdasági, tudományos és kulturális életében.
A kastély építését Festetics Kristóf kezdte el 1745–1750 között, de ezt később számos bővítés, átépítés követte. A kastély (mind az épület, mind pedig a berendezés) a legtöbb magyar kastélytól eltérően részben épen maradt a második világháború alatt. A Festetics család távozása, 1944 szeptembere után a gyűjtemény egy része a német és magyar katonák, valamint a helyi lakosság fosztogatásának esett áldozatul, viszont a ma is a kiállításon látható eredeti berendezési tárgyak megmenekültek. Ezek részben itt, az eredeti helyükön vészelték át a háborús időket, miután a Keszthelyt megszálló szovjet csapatok parancsnoka felismerte a műkincsek kivételes jelentőségét, és a Festetics család alkalmazottainak közbenjárására befalaztatta a könyvtárat és a mellette lévő néhány helyiséget. A tárgyak másik részét még a fosztogatások előtt elvitték a kastélyból egy hévízi, a Festetics család tulajdonában lévő fürdőépületbe.
A mintegy húsz helyiséget magába foglaló enteriőrkiállítás 1976 óta változatlan, de 2013 óta jelentősen gazdagodott a berendezése az Iparművészeti Múzeumtól visszakapott eredeti bútorokkal és további korhű darabok beszerzésével vagy kölcsönzésével. Időközben a korábbi irodák helyén további hat teremben Festetics Arcképcsarnokot rendeztek be. A jelenlegi felújítás keretében ez a hat terem is az enteriőrkiállítás szerves része lett.
Látogathatóvá vált Maria Haugwitz, az utolsó hercegasszony hálószobája és ugyancsak rekonstruálták a kisherceg egykori szobáját, ahol Festetics IV. György gyermekként lakott. Megnézhetjük a szobalány lakószobáját, az egykori tálalóhelyiséget és az ezeket összekötő pompás előszobát.
A leggrandiózusabb új tárlat azonban a tükörteremben született, ahol a falak, a mennyezet és a stukkók javításán túl több éven át tartó műtárgybeszerzéssel az ország leggazdagabb díszebédlőjét állították össze.
A kiállítás nemcsak azért jelentős, mert kiegészült egy eddig hiányzó funkcióval a keszthelyi főúri tárlat, de azért is, mert Magyarországon sehol máshol nem valósult meg hasonló ebédlő bemutatása műtárgyakkal gazdagon megterített asztallal.
Az asztal ékességei az eredeti, 200 éves, Festetics-címeres aranyozott ezüst tányérok és fedeles serlegek. A kristálypoharakból hétféle áll az asztalon: vizespohár, pezsgőskehely, vörösboros pohár, fehérboros pohár, valamint háromféle tálka. A 12 személyes, 192 darabból álló neorokokó stílusú ezüst evőeszközkészlet a bécsi udvari szállító Josef Carl Klinkosch ezüstműves műhelyében készült. A készletet kis szószos kiöntők és késbakok egészítik ki. Az asztalon nemcsak az étkészletet csodálhatjuk meg, de a hozzájuk illő legfinomabb párizsi empire és későempire aranyozott bronz asztaldíszeket, kínálókat, kandelábereket.
Fontos hangsúlyozni micsoda páratlan gyűjteményről van szó: egyetlen darab sem utánzat, hanem a legfinomabb valódi antik műtárgy itt minden!
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Új látványossága van Budapestnek: videón az életnagyságú...
Földrajzi kvíz: felismered a világ országait vaktérképről?
Fotókon a világ legnagyobb hólabirintusa, amiben nem érdemes...
A csel, amivel ingyen vihetsz fel plusz egy csomagot a repülőre
Gulyás 5800, csülök 6000 - Disznóságok és aranyárak a...
