Minden III. Károly koronázásáról: szakít II. Erzsébet hagyományaival az új király
Május hatodikán Angliában hivatalosan is királlyá koronázzák III. Károlyt, aki valamiben máris rekordernek számít: a hetvenhárom évével ő a legidősebben trónra lépő uralkodó az Egyesült Királyságban. A brit fővárosban, Londonban tartandó koronázás minden bizonnyal az év legnagyobb eseménye lesz a szigetországon belül és kívül egyaránt. Ez persze érhető is, hiszen
az utolsó ilyen ceremónia pontosan hét évtizeddel ezelőtt, 1953. június 2-án zajlott a Westminster apátságban: ekkor lett hivatalosan is II. Erzsébet a királynő.
De vajon mi az, amiben a mostani esemény követi a hetven évvel ezelőtti forgatókönyvet és mi az, amiben szakít majd a hagyományokkal? Kik lesznek ott a királyi családból, amikor III. Károly a trónra lép? Hány emberre számítanak London utcáin és miért lesz két koronázás a nagy napon? Minden részletnek utánajártunk!
Hosszú várakozás a trónig
2022. szeptember 8 – II. Erzsébet halálának napja egy olyan dátum, ami örökre megváltoztatta a britek életét. Ezen a napon nem csupán elvesztették a leghosszabb ideig trónon lévő uralkodójukat, hanem az új királyukat is köszöntötték: III. Károly ugyanis abban a pillanatban hivatalosan király lett, amint elhunyt az édesanyja. Ennek ellenére a koronázás, a formális felszentelés több mint ezer éves hagyomány, amit szinte minden brit uralkodó átélt. Azért csak szinte, mert például Károly nagyapjának a testvére, Eduárd még azelőtt lemondott a trónról 1936-ban, hogy megkoronázták volna. Tehát aközött, hogy valaki uralkodóvá válik és hogy meg is koronázzák jellemzően hónapok telnek el:
II. Erzsébetnek majdnem tizenhat hónapot kellett várnia a nagy napig, Károlynak ez a várakozási idő valamivel rövidebb, nagyjából nyolc hónap.
Ez azonban nem az egyetlen jelentős különbség a két ceremónia között.
Nem ez az első korona Károly fején
Az egyik alapvető különbség a két esemény között az, hogy Károlynak már van tapasztalata a koronázási ceremóniában, hiszen őt mindössze húsz éves korában épp a saját édesanyja koronázta meg, amikor nekiadományozta a walesi herceg címet. Bár formálisan ezt az eseményt invesztitúrának hívják, a végén mégiscsak korona került a trónörökös fejére, amit ráadásul félmilliárd ember követett a tévéképernyőkön keresztül világszerte. A szakértők szerint nem csupán ez az esemény, de Károly egész élete bizonyos értelemben előnyt jelent számára:
hetven éven át volt trónörökös, ebből fakadóan pedig mindent pontosan tud a koronázási ceremónia szabályairól, nem úgy, mint II. Erzsébet annak idején.
Érdemes megjegyezni, hogy II. Erzsébet mindössze huszonhét éves volt, amikor megkoronázták. Ráadásul
a királynő koronázása volt az első olyan esemény az uralkodó család életében, amit élőben közvetítettek a tévében
– épp ezért az ott történő apróbb bakikra és kellemetlenségekre most különösen figyelnek majd. Ilyen például a korona kérdése. A koronázáskor használt Szent Eduárdkoronaugyanis kényelmetlen és nagyon nehéz: több, mint két kilót nyom. Ezen egyébként maga II. Erzsébet is viccelődött később, hozzátéve, hogy borzasztó kellemetlen volt viselni a koronázás alatt, így nem csoda, hogy III. Károly kedvéért át is alakították az ékszert.
A hintó marad, az útvonal változik
Nem minden kényelmetlenségről mond le azonban Károly: a hírek szerint a király és Kamilla ugyanúgy, mint egykor a királynő, a királyi aranyhintón fognak végigmasírozni London utcáin.
A négy tonnás és közel kilenc méter hosszúságú hintót a hetven évvel ezelőtti ceremóniához hasonlóan most is nyolc ló húzza majd
– de rövidebb útvonalon, mint II. Erzsébet koronázásakor. Ahogy néhai királynő, úgy Károly is a Buckingham-palotából indul majd a Westminsteri apátságba, ahol maga a ceremónia zajlik majd. 1953-ban a becslések szerint legalább három millió ember özönlött ki London utcáira, hogy nyomon kövesse a királynőt és nagyjából ugyanennyi emberre számítanak idén is.
A koronázás után azonban Károly, ekkor már a királyi család befolyásos tagjaival együtt, egy rövidített útvonalon tér majd vissza a palotába. Ez egyébként érthető is, hiszen
II. Erzsébet közel nyolc kilométeren keresztül zötykölődött a kényelmetlen hintóban, amire úgy tűnik III. Károly – a korára való tekintettel – nem hajlandó.
Az információk szerint ő egy rövidebb, csak a legfontosabb londoni nevezetességeket érintő úton halad majd, mint például az Oxford Circus vagy a Marble Arch.
Kisebb ceremónia, kevesebb vendég, két koronázás egyszerre
II. Erzsébet koronázásának a jellegéből fakadóan óriásinak kellett lennie, hiszen egyáltalán nem volt mindegy, hogy a megtépázott brit uralkodó család milyen képet fest magáról a milliók előtt, akik követik az eseményeket. Épp ezért 1953-ban minden grandiózus volt: ez időben és a vendégek számában is megmutatkozik. Csak önmagában a ceremónia három órán keresztül zajlott és nyolcezer embernek kellett szó szerint bepréselnie magát a Westminster apátságba – a nagy nap előtt öt hónapon át munkálkodtak azon, hogy több ülőhelyet tudjanak biztosítani a vendégeknek. A mostani hírek szerint
Károly ceremóniája jóval rövidebb, nagyjából egy-másfél órás lesz majd és az apátság eredeti kapacitását használják majd ki, tehát 2200 vendég nézheti majd élőben az eseményt.
Az információk szerint egyébként az uralkodó által elmondott esküben is lesz változás. Míg II. Erzsébet az anglikán egyház fejeként arra esküdött fel, hogy megvédi azt,
III. Károly a koronázása során kész elismerni az összes vallást és szolgálni azokat.
A király egyébként ugyanazon a trónon foglal majd helyet, ahol az édesanyja is és amit 1296 óta használnak az uralkodók a koronázáskor.
Az egyik legnagyobb különbség 1953 júniusa és 2023 májusa között pedig az, hogy ezen a napon nem egy, hanem egyszerre két koronázás is lesz a Westminster apátságban.
A nagy napon ugyanis nem csupán Károly fejére kerül korona, de a feleségére, Kamilláéra is, akinek már a titulusa sem mindennapi.
Ő ugyanis a Queen Consort címet viseli, ami királynői rangú hitvest jelent, vagyis királynét. Semmiképpen sem királynőt – hiszen nem örökölte a címet, hanem a házasságával szerezte. És hogy őt miért koronázzák meg, amikor a királynő férje, Fülöp herceg nem kapott koronát? Mint oly sok mindenre a királyi család körül erre is egyszerűen az a válasz, hogy ezt kívánják meg a hagyományok – sokak szerint azért, mert ha a férfi házastárs felvenné a király titulust elvonná a figyelmet az uralkodóról. Így hát Fülöp maradt Edinburgh hercege, Kamillát pedig megkoronázzák és hivatalosan is királyné lesz.
Ahol a legnagyobb tömeg várható – a Buckingham-palota
A brit királyi család életében a központi helyszín egyértelműen a Buckingham-palota, ami egyébként a mindenkori uralkodó otthona is egyben. Emiatt nyilvánvaló, hogy minden nagyobb eseményen, ami a családot érinti, az épület és környéke központi szerepet játszik. Elég csak például Diana halálára gondolni, amikor alig pár óra leforgása alatt milliónyi virágcsokrot helyeztek a bejárat elé – és ugyanez a jelenet lejátszódott tavaly is, II. Erzsébet halálakor is. A palota természetesen a koronázási ceremónia során is megkerülhetetlen helyszínnek számít:
ide tér vissza a király vagy a királynő a családjával a Westminster apátságból és itt mutatkozik először megkoronázott uralkodóként.
A becslések szerint sok százezer ember várt 1953-ban a környéken, hogy először megpillanthassák II. Erzsébetet és Fülöp herceget – valamint két gyermeküket, Károly herceget és Anna hercegnőt.
Az idei évben is minden bizonnyal ez lesz az egyik legnépszerűbb esemény, de az, hogy kik lépnek majd ki a balkonra, egyelőre nem lehet pontosan tudni. A királynő tavalyi ünnepségsorozata során már csak a királyi család úgynevezett dolgozó tagjainak jutott az a megtiszteltetés, hogy integethettek a népnek. Ez azt jelenti, hogy
Harry herceg és Meghan, valamint András herceg nem vettek részt az eseményen – és a nemrég megjelent botránykönyv után meglepő lenne, ha Károly ezen változtatna.