erre-arra blog
Kékkút
Kékkút, az egyik hófehér falu a 72 fős, egy utcácskányi település, mintegy három kilométerre fekszik a Balatontól. Teljesen mindegy, hogy Kékkút egyetlen utcácskájába (Fő utca a neve) nyugati, vagy keleti irányból érkezel, mindkét faluhatárnál látványosság, épített örökség fogad.
Ha keleti irányból érkezel Kékkútra, balkéz felől egy nagyjából 4 méter magas és 2 méter széles fehérre festett építményt keress. Mini építmény fák takarásából ki-kitűnve, senki nem is gondolná, hogy bizony ez az építmény működő kút is egyben, ráadásul ingyenesen töltheted fel itt a palackodat – hogy mivel? A hazánkban és külföldön is méltán népszerű Kékkúti Theodora ásványvízzel.
A festői területen, csodaszép épített környezetben elhelyezkedő terület régészeti leletek szerint már a Bizánci Birodalom történetének legbefolyásosabb császárnéja idején is létező, Itáliából Aquincumba vezető útszakasz egy része volt. Mendemondák szerint a kékkúti ásványvíz azért lett Theodora kékkúti ásványvíz, mert a császárné kedvenc italának számított.
Mitől egyedi az 1997-ben Nemzeti Parkká nyilvánított területen fakadó, kiemelt védettséget élvező forrásvíz? A magyarországi palackozott ásványvizek közül a Kékkúti tartalmazza a legtöbb kalciumot, literenként 280 mg-ot, ami az ajánlott napi bevitel közel 30 százaléka. Érdekesség még, hogy a pancsoló fiúcskák a boltokban kapható ásványvizes palackokon is feltűnnek, az 1907-es évszámmal együtt.
Kékkútnak egy-egy bejárata és kijárata van, a Fő utca útja.
Kékkút keleti bejáratánál a Theodora ásványvizes kutat, a nyugati kijáratánál egy több mint 300 éves, műemléki védelem alatt álló, Kékkút lakosai által épített, hófehérre meszelt Szent Dömötör templomot láthatod meg.
A keresztényüldözés során vértanúhalált halt Szent Dömötör valaha halandó (is) katonatiszt volt, kivégzése előtt a monda szerint gyűrűjéhez, palástjához, sőt, sírjához is számos beteg gyógyulása kapcsolódott.
Ezért (és másért) szentté avatták. Elmondások alapján Szent Dömötör megtalálható a Szent Korona bizánci részének egy zománcképén, a magyar néphagyomány pedig a juhászok védőszentjének is nevezi. A kékkúti Szent Dömötör katolikus templom előtt is található egy jellegzetes tájképi kút (már nem működik, viszont természetesen fehér), megmutatjuk, mint ahogy az útfordulóban található, szemet gyönyörködtető Jézus keresztre feszítése kőszobrot (stílusosan fehérből). A templomtól 30-50 méternyire találkozhatsz egy fehér figurás kőkereszttel, és egy fehér háborús emlékoszloppal is.
Kékkút keleti és nyugati „kapuja” közötti területen a Káli-medence legrégebbi népi műemlék épületével találkozhatsz, majd de galériánkban megmutatunk Kékkút egyetlen utcácskájának házaiból, házrészleteiből is párat.
Az 1700-as évek második felében élő Egyed családnak fogalma sem volt arról, hogy 1799-ben épített házuk meddig fog „élni”, mi mindent fog átvészelni. Legyen az akár egy 1848-as forradalom, vagy az I. és II. világháború időszaka. Azt pedig végképp nem gondolták, hogy a XXI. században autók haladnak majd el a házuk mellett lovas kocsi helyett.
Milyen helyiségeket terveztek a házukba? Volt konyhájuk, nekik füstös konyha, azaz kémény nélküli főző-, sütő- és fűtőhelyiség, amelyből a füst csak az ajtón vagy a falba vágott kisméretű nyíláson tudott kijutni. Volt még szobájuk (az egész család együtt aludt ott), és volt két kamrájuk: az egyik az épület első szárnyában, másik a hátsóban. Fürdőszobává a konyha avanzsálódott nagy lavórral, a WC a ház kert végében volt megtalálható.
A Google térkép szerint kb. 383 méter hosszú, mindössze 3,68 négyzetkilométernyi Kékkút az utóbbi 10-15 évben hatalmas vizuális változáson esett át, vélhetően a nagyvárosi pörgést ellensúlyozó, a Káli-medence nyugalmára vágyó ingatlant vásárlóknak köszönhetően.
Kékkút egyetlen utcája hagyományos népi vizualitását megtartva, az épületek többségének renoválása eredményeképpen egy mini ékszerdoboz lett.
Végighajthatsz az utcácskán a meghatározott 40 km/h-val, de leteheted a kocsid, és elindulhatsz gyalog is a Theodora ásványvíz forrástól hófehér tájházak mellett a Szent Dömötör templom felé. Így olyan apró részleteket is megfigyelhetsz erre-arra tekintve egy-két épületen, amit kocsiból kevésbé érzékelnél.
A Balaton északi partjának, azon belül is a Káli-medencének másik hófehér falva: Salföld
Salföld nem átjárófalu, mint Kékkút – bejárata és kijárata, Salföldre a főútról tudsz letérni. Salföld Kékkúttól 3 kilométernyi távolságra található, 80 fő állandó lakost számláló, mindössze öt négyzetkilométernyi mini élő skanzen jellegű csodavilág.
Kékkútról tudjuk, hogy az Itáliából Aquincumba vezető útszakasz egy része volt – tehát már a római korban lakott volt -, Salföldön pedig 900 körül jelentek meg a honfoglaló magyarok, majd Koppányé lett a földrész, de az őt legyőző István Zala vármegyéhez csatolta a területet. A II. világháborút az épületek viszonylag jól átvészelték (ahogy a kékkúti Egyed család épülete is), a 2000-es évek elején pedig a területre érkező, a Káli-medence auráját élvezni kívánó házat vásárlók – tartva az építészeti hagyományokat- csodálatos hangulatú élő skanzen faluvá varázsolták Salföldet.
Az egyik salföldi házban épp festővászonra fest egy festőművész, a másikban ünnepi ruhájába öltözik és készülődik a templomba az ide született 80 éves hölgy, a harmadik ház nyári konyhájában pedig nagyobb mennyiségű helyi bodzavirágot dolgoz fel az egyik budapesti nyüzsgésből elszakadni vágyó tulaj, mert kipróbálni készül majd, milyen árulni a trendivé lett – szintén a Káli-medencében található káptalantóti termelői piacon.
A fotókon megfigyelheted a salföldi házak portájait, a rajtuk elhelyezett egyedi jellegzetességeket (évszámot, mintákat, mini szobrokat), keresd a kőkereszteket, nézz felfelé – mert a kémények is csodálatosak -, és ne téveszd szem elől a több millió éves kőtengerek buckáit sem.
Katt a képre, galéria nyílik!
Emberi komédia óriás szoborcsoport és kővágóörsi Kőtenger-részlet a Káli-medence szívében
Mielőtt kitérnénk Veszprémi Imre szoborcsoportjára, meg kell említeni, hogy a Balatonszabadiban született Munkácsi Mihály-díjas szobrászművész szobrait imádják a világ minden táján. Olyannyira, hogy Európa szinte minden országában, de Indiában, Izraelben, Kolumbiában, Törökországban is állnak az utcákon, tereken nagyméretű szobrai. Művei nem csak a világ közterein, hanem magángyűjteményekben, bankokban, alapítványoknál, múzeumokban mind-mind fellelhetőek. Magyarország közel harminc városa büszkélkedhet Veszprémi Imre-szobrokkal.
Veszprémi Imre a kő szerelmese volt, több méteres műveit mindig önállóan faragta. Egyszer így nyilatkozott: „A művész egyetlen és egyedüli nemes célja az, hogy jelet alkosson. Szobraim jelek, amelyek harcot és megnyugvást, magányt és szerelmet, elválást és összetartozást, termékenységet és áldozatot, de mindig az ember örök győzelmét mutatják.”
Ahogy haladsz a Káli-medence szívében az 1986-ban, acélcsőből és mészkőből készült 240-től 360 centiméterig terjedő Emberi komédia elnevezésű, négyalakos kompozíció figurái felé, minden egyes lépésnél érthetővé és érzelmezhetővé válik a világhírű művészünk gondolatainak tájba helyezett, vizuális alkotása.
Érdekességképpen említjük és mutatjuk majd, hogy a szoborcsoporthoz vezető útszakaszon már fel-felbukkan a Káli-medence egy ritka geológiai képződménye, a pannon korból származó „kőtenger”.
A kőtengerek
A szakirodalom azt írja, ha Pannon-korabeli, akkor az Pannon-tenger kori – és ha Pannon-tenger kori, akkor 10 millió évvel ezelőttre kell gondolni. Azt is írják, hogy a Pannon-tenger 9 millió éven át létezett. Továbbá azt is, hogy a Kárpát-medence volt a Pannon-tenger, ám jöttek a vulkanikus mozgások, és egyszer eltűnt a Pannon-tenger. De vannak vulkáni kúpok és tanúhegyek a Balaton északi partján (pl. Badacsony), és az ominózus egyedülálló kőtengerek is kialakultak a tektonikus mozgásoknak köszönhetően.
A kőtenger a Pannon-tengeri partvonallal párhuzamosan futó csekély magasságú, de akár hosszan is elnyúló sziget, félsziget, “púpos bálnahát.”
A kőtengerek teljesen lenyűgözőek: a tény, hogy több millió éves kövekről van szó, elképesztő hatású. Kőtengerük az Emberi Komédia szoborcsoportnál, az erdőben (itt a kőtengeri kövekből létrehozott hatalmas, 3000 kg súlyú malomkövet is találsz), illetve a falu másik szélén is található, családi házak lábánál, a csodálatos Káli-medence panorámájában elterülve.
Az út széli mosóházban garantált volt a pletyka
Kővágóörs asszonyai a kristálytiszta vizű patakocska fölé felhúzott mosóházba jártak mosni. Hetente csak egyszer mostak, a nagymosás pedig havonta történt. A ruhákat a fejükön, lavórban, vagy talicskán hozták ki ide (olyan 500 méterre a falu központjától egy útfordulóban, egy sarki kőkereszt magasságában). A mosóház aljában egy résen keresztül be, egy másik résen keresztül pedig kifelé folyt a víz. A mosónők egyensúlyozóművészek is voltak, két pletyka között pallókon állva ütögették, sikálták, mártogatták a ruhákat a vízbe. A mosóház alsó szintjén mosták a ruhákat (házilag készült disznózsír szappannal), fent pedig öblítettek. Egy-egy mosás 3-6 óráig is eltartott, szóval volt idő az eszme-, és a pletykák cseréjére. A mosásnak szigorú rendje volt, például pénteken nem mostak az asszonyok – mert aki pénteken mosott ruhát hord, abba belecsap a villám -, vasárnap sem, egyházi ünnepek napjain sem, és nem mostak Luca, valamint halottak napján sem.
A mosóházak egyébként Balaton-felvidék specialitásai. A szintén Káli-medencében található Köveskáli mosóházba is érdemes egyszer ellátogatni.
A Kővágóörsi “csakazértis” dactemplom
Kővágóörsön két templom is van, közvetlenül egymás mögött. A főúthoz közel eső a római katolikus Nagyboldogasszony templom, ez előtt a templom előtt a templomnak egyedi hangulatot kölcsönző Hősök kútja és kapuja található, mögötte pedig az evangélikus templom lenne látható a főútról, ha nem épült volna meg elé a katolikus templom.
A helyiek egyébként ezt a csodálatos hangulatba burkolózó késő barokk katolikus templomot „dactemplomnak” is hívják, mert „csakazértis” az evangélikus templom elé építették.
A 783 fős Kővágóörsnek az említett katolikus és evangélikus templomán felül van egy zsinagógája is, ami ilyen kis településeken ritkaságnak számít. A katolikus és az evangélikus templomra Kővágóörs főutcáján, az 1820-as években épült, felújításra szoruló zsinagógára Kővágóörs cuki, kacskaringós szűk utcácskáinak egyikében, a Cseh Tamás utcában tudsz rálelni.
Katt a képre, galéria nyílik!
Csodás mintaház
Ha Kővágóörs kanyargós, szintkülönbséges utcácskáin sétálsz, a Káli-medencében található Kékkút és Salföld hagyományos népi vizualitását megtartó házacskákhoz hasonló lakóépületekkel találkozol, annyi különbséggel, hogy itt a házak nem hófehérek. Mutatunk egyet, hogy el tudd képzelni, milyen házak között játszottak a nyári szünetben a kis mezítlábas gyerkőcök az 1870-es években.
További képek az errearra blogon találhatók.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
TOP 20 fotó a karácsonyi díszbe öltözött magyar falvakról,...
Megérkeztek az első képek: sosem látott vonat futott be Kijevből...
Megváltozik: máshogy kell majd felszállni a buszokra Budapesten
Fotókon az új, Ausztriába vezető magyar autós alagút - 1360...
Ebben az európai városban lesz teljesen ingyenes a...
