Akár a 21. század tengeribetegségének is nevezhetnénk ezt a hosszú repülések után jelentkező tünetegyüttest.
Általánosan elfogadott magyar neve nincsen, az orvosok deszinkronózisnak hívják, korunk nyelvújítói pedig az időzónaváltás-szindróma elterjesztésével próbálkoznak, inkább kevesebb, mint több sikerrel.
A tünetek sokfélék és egyénenként változók lehetnek, ebben pedig sokban hasonlít a másik közismert népbetegségre, a másnapra. Egyikre sem létezik univerzális, tuti gyógyír, inkább csak egyes esetekben működő praktikákról beszélhetünk, amelyeket ki lehet próbálni, és ha mázlink van, enyhíthetik a tüneteinket. Ahogyan a katzenjammer elkerülésének köztudott receptje összefoglalható a „nem kell annyit inni” bölcsességében, úgy a jetlagre sincs per pillanat hatásosabb kúra, mint hogy „nem kell olyan messzire repülni”.
De nem érdemes nagyon elkeseredni, ha mindenképpen repülni akarunk vagy éppen kell, itt van pár apróság, amelyek, ha szerencsénk van, elviselhetőbbé tehetik a deszinkronózis dühöngését.
Irány
Nagyon nem mindegy, hogy keletnek, vagy nyugatnak tartunk. A jetlag keményebben sújtja azokat, akik az előbbit választják.
Ennek az az oka, hogy a napi biológiai óránk (cirkadián ritmus) a 24 órás turnus helyett 24.5 órára van kalibrálva, és a hosszabb napokat könnyebben viseli, mint a rövidebbeket. A keleti utazások esetében rövidülnek a napjaink (mivel a Nap haladásával ellentétes irányba megyünk), ami összezavarja az agyunkat.
Ha van némi időnk az utazás megkezdése előtt, érdemes megkísérelni az alvásciklusunkat a célidőzónáéhoz igazítanunk. Egy másik sokaknál bevált taktika, hogy közvetlenül indulás előtt a célzóna idejére állítják át az óráikat, ami egyfajta lélektani felkészülést jelenthet számunkra.
Repüljünk tudatosan!
Azt, hogy mennyire leszünk a jetlag áldozatai, már a repülőgép típusa is befolyásolhatja. A tapasztalatok alapján kevésbé járunk rosszul, ha az A350-es vagy az A380-as Airbus-t választjuk, mivel ezeken a gépeken több anti-jetlag szolgáltatást is rendszeresítettek, mint pl. a gyakori légfrissítés, vagy a páratartalom korlátozása.
Érdemes még odafigyelni arra, hogy próbáljunk meg nappal megérkezni, ugyanis a napfényből kinyerhető D-vitamin hasznos lehet a megkavarodott szervezetünknek.
Repüljünk okosan!
Kerüljük a kávét és az alkoholt. Egyrészt azért, mert mindkettő dehidratál, másrészt pedig azért, mert az alkohol 10-12 kilométer magasan kis mennyiségű szeszesital is csúnyán beüthet és a másnappal súlyosbított jetlegnél léteznek könnyedebb pokoljárások is.
Semmiféleképpen ne akarjuk altatóval sem átverni a szervezetünket, ugyanis ezzel csak konzerváljuk a jetleget és ébredés után még kíméletlenebbül fog támadni.
Természetesen egyesek annyira irtóznak a repüléstől, hogy a fenti intelmeket kénytelenek figyelmen kívül hagyni, és megküzdeni a szorzóval ellátott időzónaváltás-szindrómával.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Új látványossága van Budapestnek: videón az életnagyságú...
Földrajzi kvíz: felismered a világ országait vaktérképről?
Fotókon a világ legnagyobb hólabirintusa, amiben nem érdemes...
A csel, amivel ingyen vihetsz fel plusz egy csomagot a repülőre
Gulyás 5800, csülök 6000 - Disznóságok és aranyárak a...
