Ez a két jelenség együtt igen érzékenyen érinti a globális turizmust. Értelemszerűen a világ idegenforgalmának jelentős részét bonyolító ázsiai helyszínek, települések és városok szenvednek ettől a leglátványosabban. Hogy miért? Egyrészt azért, mert a lőtéri kutya nem akar a koronavírus origójának a közelébe se menni, így a Kínával határos országok egy időre lemondhatnak a turistáikról. Másrészt pedig azért, mert a manapság felfutóban lévő délkelet-ázsiai idegenforgalom intézményeinek egy igen tekintélyes szegmense eleve az állampárti kapitalizmusban anyagilag megizmosodott kínai közép és felső osztályok kiszolgálására jött létre.
Mit mondanak az adatok?
Ha megnézzük a számokat, menten könnyebb lesz megérteni, hogy miről beszélünk. Például az indonéziai Balin eddig már több mint 40 000 szállásfoglalást mondtak vissza és a járványveszély ilyetén hatása az ország gazdasági növekedésében is 0,3 százalékos zuhanást eredményezett.
Vietnam is dollármilliárdokat bukott eddig a koronavíruson. A thaiföldi kormány úgy kalkulál, hogy mintegy kétmillió kínai turistával kevesebb fogja felkeresni idén az országot. A világ szerencsejátékosainak fővárosában, Makaóban bezártak a kaszinók.
Burma (hivatalos nevén Mianmar) nem ad ki turistavízumot egyetlen Kínából érkező látogatónak sem.
Ez ugyan önmagában nem tűnik túl jelentős dolognak, lévén, hogy egyre több országba nem engedik be a Kínából érkező külföldieket (a teljesség igénye nélkül ilyen az USA, Oroszország, Indonézia, Ausztrália, Izrael, Mongólia, Vietnam), azonban, ha ehhez hozzávesszük, hogy alig egy hónapja startolt el látványos csinnadrattával a „Mianmar-Kína kölcsönös kulturális és idegenforgalmi év”, rögtön látjuk, hogy micsoda érvágást jelent ez az országnak. Mindez akkor válik igazán érthetővé, ha tudjuk azt is, hogy Burma nem igazán számíthat a nyugati világ turistáira azóta, hogy a kormányzat etnikai tisztogatást indított az ország rohingja kisebbsége ellen.
Hogyan hat a kínaiak elmaradása általánosan a turizmusra?
Mindezek mellett Kína a világ vezető turistanagyhatalma, tehát az, hogy eltűntek a kínai vendégek, nem csak az ázsiai vendéglátó és idegenforgalmi ipart rázta meg, hanem kihat az egész világra. Például az Európába irányuló kínai turisták aránya több mint 40 százalékot esett az elmúlt három hétben és a szakértők úgy vélik, hogy az így kiesett forgalmat (és nem utolsó sorban bevételt) csábító akciókkal igyekeznek majd legalább részlegesen pótolni a vendéglátóhelyek és szállodák.
Persze ezt még meglátjuk, hiszen összességében úgy tűnik, hogy az öreg kontinensen egyelőre mindenki kivárásra játszik.
A téli szezonnak lassanként vége, a nyári meg még messze van és elég sok minden történhet az alatt a pár hónap alatt, ami alapjaiban írhat felül mindent, amit most tudni vélünk. Pláne, hogy a kínai turistaforgalom április-május környékén tetőzik általában, így messzemenő következtetéseket egyelőre korai lenne levonni a jelenlegi helyzetből.
Ami a sárgolyónk más pontjait illeti, leginkább a luxusutak szervezői érezhetik egyelőre a forgalomkiesést, hiszen a világ közel 50 millió dollármilliomosa közül kis híján ötmillió kínai, akik 2020-ban kevésbé fognak kapkodni a fényűző utak után.
Ezt támasztja alá a világutazó Travellina egyik olvasója is, aki az Antarctica21 nevű, elsősorban kínai utazóknak a déli sarkkörre utakat szervező társaság árajánlatainak drámai megzuhanásáról számolt be egy, a cégtől kapott hírlevél alapján – lényegében harmadáron próbálták értékesíteni a rengeteg felszabadult helyet.
A járványveszély keltette gazdasági hatásokat láthatólag a légitársaságok is ki fogják bírni röhögés nélkül, már most olyan 30 milliárd dollárnyi buktát terveztek be maguknak. Azonban, ami az egyiknek veszteség, nyereség a másiknak, ugyanis a magánrepülőgép-bérbeadással foglalkozó szolgáltatók bizniszét jelentősen felpörgette a koronavírus, mert aki megteheti, az értelemszerűen ilyen körülmények közepette szívesebben utazik egyedül, vagy szűk társaságban, mint egy nagy csapat, ki tudja honnan jött ismeretlennel.
Mi a helyzet itthon?
Magyarország népszerű az Európába látogató kínai turisták körében, tavaly például a január és november közé eső teljes hazai vendégforgalom 5-6 százalékát ők adták. Az elmúlt hetekben ezen a téren is jelentős visszaesést tapasztalhattak a magyar vendéglátók.
Egy névtelenül nyilatkozó vidéki utazási iroda vezetője a Startlapnak azt mondta, hogy jellemzően a kivárás a legelterjedtebb taktika Magyarországon is. Egyetlen olyan ügyfele volt, aki lemondta az utazását, igaz, ő éppen a vírus által frissen megszállt Észak-Olaszországba ment volna.
Ami az ideérkező kínai turistákat illeti, azzal kapcsolatban elmesélte, hogy bár ő nem foglalkozik a beutaztatásukkal, de akik igen, azok elég kellemetlen időszakon mennek most keresztül, szinte az összes foglalásukat visszamondták.
Irodavezetőként egyébként úgy látja, és az ügyfeleinek is azt tanácsolja, hogy várjanak két hetet, addig szerinte kiderül, hogy enyhül, vagy fokozódik a nyomás, majd ennek függvényében intézzék a foglalással kapcsolatos teendőiket. Amikor felvetettük nála, hogy a partnerei nem gondolkodnak-e esetleg azon, hogy ők is akciókkal pótolják a kimaradt forgalmat, azt felelte, hogy nem hallott még ilyenről, de még ha előfordulna is, az euróárfolyam úgyis elvinné a kedvezményt, úgyhogy inkább ne reménykedjünk.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
TOP 20 fotó a karácsonyi díszbe öltözött magyar falvakról,...
Földrajzi kvíz: ismered Magyarország határátkelőit?
A világ legaranyosabb madara született meg Debrecenben
Megváltozik: máshogy kell majd felszállni a buszokra Budapesten
Így köszöntötték a téli napfordulót Pilisszántón
