Hova utazzunk húsvétkor? Úti célok Hollókőtől Kéthelyen át Balatonlelléig
A húsvét az egyik legszínesebb és legvidámabb ünnepünk, a kereszténység legjelentősebb eseménye a spirituális gondolatok mellett izgalmas és szórakoztató népi hagyományok sorát idézi meg. Évszázadok óta ez az ünnep jelöli a tél végét és a tavasz kezdetét, húsvétkor köszöntjük a megújuló természetet, a termékenységet, a megtisztulást. A modern emberek többsége számára pedig a húsvét egyenlő a sonkával, tormával, és egy hosszú hétvégével, egy jól megérdemelt napsütéses pihenő a tél hosszú, sötét napjai után. A közelgő munkaszünetet érdemes jól kihasználni, hiszen az idei évben már csak három hosszú hétvégénk lesz ezután.
Szerencsére a nagypéntektől húsvéthétfőig tartó időszakban hagyományosan országszerte várják a fiatalabb és idősebb látogatókat a különböző programok, túrák és rendezvények. Hogy megkönnyítsük a választást, összeszedtünk pár imádnivaló és megunhatatlan helyszínt, ahol kellemes sétákat lehet tenni, erdei túrákat megejteni, igazi húsvéti látványosságokat nézegetni, köztük olyan eseményekkel, ahol a kisgyerekek is remekül érezhetik magukat.
Balatonlellei húsvéti park
Balatonlellén 2019 óta szokás, hogy a lakók húsvéti díszbe öltöztetik az egyik helyi parkot. A körforgalomnál, a Balatonlellei Városi Művelődési Ház és Könyvtár előtti parkról van szó, amely minden évben Húsvéti Parkká változik A kezdeményezést helyi vállalkozók és civilek indították el, akik saját idejükből és pénzükből készítik el a pompás húsvéti dekorációt.
A park egyik különlegessége Horváth László fafaragó mester munkája, a fából faragott nyúl család, akik az évek múltával szaporodtak is.
Ezenkívül egy mutatós tojásfa is áll a helyszínen, amelyet minden évben mintegy ezer tojás díszít, valamint lampionok, egyedi figurák, tojások. A balatonlellei Húsvéti Parkban rendszerint változatos programokkal is készülnek, előadásokat, bemutatókat, és kézműves vásárt is tartanak. A park 2025-ben április 12-én, reggel 10 órától várja a látogatókat.
A tapolcai Tojáspark fő attrakciója egy embernagyságú matyómintás hímes tojás
A tapolcai Tojáspark folyamatosan bővül és több látogatót vonz, tavaly ezért immár egy új és nagyobb helyszínen, a Hősök terén kapott helyet. Ebben a parkban nem csupán egy tojásfát állítottak fel,
a tapolcai Tojáspark egyik leglátványosabb eleme a tojáslugas, valamint az a majdnem két méter magas, hungarocellből készült hímes tojás,
amelyet egy helyi művész, Varjas Judit festett le népművészeti motívumokkal és a város nevezetességeivel.
A húsvéti mesevilág a település közösségi életének egyik jelképe, a felépítésében aktívan részt vesznek a tapolcai képzőművészek, diákok, ovisok, kisiskolások, lelkes amatőrök egyaránt – a festett tulipánokat például tapolcai gyerekek szúrták a földbe. A Tojáspark már április 9-én megnyitott, így bármikor megcsodálható, de aki húsvéthétfőn érkezik, reggel 10-től részt vehet a hagyományőrző locsolkodásban is.
A Hollókői Húsvéti Fesztivál már négy napig tart 2025-ben
A magyar húsvéti hagyományok eltűnőben vannak, egyre kevesebben festenek otthon tojást, a locsolkodás sem olyan gyakori már, mint pár évtizede volt. Hollókőn ugyanakkor az ünnepek kulturális értékeinek megőrzésére is kiemelt figyelmet fordítanak:
a piros cserepes műemlék házak árnyékában húsvétkor mindent megtalálsz, ami a magyar ünnepet jellemzi.
A száz éve változatlan külsejű, szabadtéri múzeumnak is beillő, élő, működő falu lakói húsvétkor színes népviseletbe bújnak, és megidézik a legfontosabb magyar húsvéti népszokásokat. A palóc húsvéti forgatagban a gazdag folklórprogram mellett többek között koncertekkel, kézműves bemutatókkal, gasztronómiai programokkal, tojásfestéssel és kiállításokkal készülnek. Az idei évben a Hollókői Húsvéti Fesztivál már négy napig tart, 2025. április 18 – 21. között folyamatosan várják a vendégeket az Ófalu parasztházai között.
Apró hátulütője annak, ha húsvétkor keressük fel az UNESCO Világörökség részét képező falut, hogy Hollókő húsvétkor a legdrágább, ugyanis ebben a négy napban az Ófalu határát sem lehet átlépni belépőjegy nélkül. Jó hír, hogy
a jegyárakat nem emelték 2024 óta: egy felnőtt jegy 6500 forintba kerül, a gyermekek és a nyugdíjasok belépője 5000 forint,
és 7 éves kor alatt ingyenes a rendezvény.
Kéthely, ahol egyszerre tízezer hímes tojást láthatsz
A Somogy megyei Kéthelynek 2200 lakosa sincs, a Hunyady család után maradt kastélyt, a barokk stílusú templomot és a szőlőhegyi kápolnát leszámítva nem nagyon akad látnivaló a Balatonmáriafürdő alatt fekvő településen. Húsvétkor azonban Kéthely igazi ünnepi nagyhatalommá változik, köszönhetően a híres kéthelyi tojásfának.
A tojásfát először 2015-ben állították fel, akkor még mondhatni kevés, “csak” 1200 darab tojást akasztottak a fára.
2016-ban már 3000 tojás, 2018-ban 7000, majd 2023-ban már 12 ezer tojás került a kéthelyi tojásfára.
Mindeközben egyéb látványelemekkel is bővült a település központjában felállított húsvéti dísz: 2016-ban négy 1,5 méteres tojást faragtak az önkormányzati dolgozók, 2017-ben egy 2,6 méteres, 325 kilós óriástojást és három fa nyulat is kihelyeztek, 2018-ban érkezett egy negyedik nyúl, amelynek egy szénával borított, súlyos vasváz adja az alapját, és 2022-ben megalkották az éjszaka világító tojásalagutat. És 2025-re újabb meglepetéssel készül az apró falu.
Városnézés, sétahajózás, koncertek Budapesten
Nem muszáj kimozdulni a fővárosból, de használjuk ki, hogy végre több időnk van nézelődni és pihenni, és rójuk más szemmel a budapesti utcákat. Egy délutáni séta alkalmával felfedezhetjük azokat a különleges épületeket, amik mellett nap mint nap elhaladunk – ilyen például
a Thonet-ház, a Mai Manó ház, a Török Bankház vagy az Anker-palota, amik egytől-egyig hozzáadnak Budapest sokszínű és izgalmas arcához.
Ha a séta közepette egy kis pihenőre, sziesztára vágynánk, mindenképpen érdemes a főváros legszebb parkjai közül szemezgetni – a mi kedvencünk a Gül Baba Türbéje és a Filozófusok kertje, valamint a Károly-kert – ezek abszolút kihagyhatatlanok!
A fővárosban a négynapos hosszú hétvége alatt tucatnyi olyan családi programot is találunk, ahol a legkisebbektől az idősebbekig mindenki megtalálja magának azt a tevékenységet, amelyet igazán élvez. Az egyik legnagyobb rendezvény a négy napon át tartó úgynevezett Húsvéti Sokadalom a Városligetben, ahol a szervezők ígérete szerint a hagyományőrzés és a modern családi szórakozás egyszerre érvényesül. A rendezvényen már az egészen kicsi gyerekekre is gondolnak (lesz pl. bábelőadás, nyuszisimogató és vidámpark), de gyerekeknek szóló események mellett esti koncertekkel is készülnek (fellép többek között Gáspár Laci, Mihályfi Luca, Dj Domonique és Jolly).
A romantikus programot keresőknek sem kell lemondaniuk a programokról húsvét alkalmával: Budapesten például kifejezetten ünnepi tematikájú sétahajózással várják a vendégeket, csokitojással és meglepetésekkel – akár az egész család számára.
Túrák, kalandok országszerte
Ha a laza városnézésnél kicsit vadabb túrákra vágynánk, a fővárosban és az ország különböző pontjain is rengeteg lehetőséget találunk. Mátrafüreden például április 19-én a Kékes Turista Egyesület szervezésében 5 km-es tojáskereső túra veszi kezdetét, ami kicsiknek és nagyoknak egyaránt nagy kaland. Izgalmas felfedezés lehet a hosszúhétvége során Sopron és környéke is – már csak azért is, mert a hűség városa a legtöbb műemlékkel rendelkező vidéki város Magyarországon. A településen április 21-én, hétfőn tojáskereső játékot rendeznek reggel fél 8-tól a Soproni Egyetem Botanikus Kertjében. A tájfutók által rendezett tojáskereső során
1800 métert kell megtenni, miközben húsz ellenőrzőponton kell feladatokat elvégezni, hogy a célban aztán csokitojás legyen a résztvevők jutalma.
Különleges élményben lehet része annak, aki ellátogat Veszprémbe: egyrészt varázslatos kilátók megmászásával lehet gyönyörködni a tájban, másrészt a két belvárost is bejárhatjuk: a klasszikus, régi korokra emlékeztető épületekkel megpakolt rész az Óváros térkörnyékén kezdődik, míg az épülő szocializmus és a rendszerváltást követő építkezési hullám épületeivel tarkított terület pedig a Hotel Veszprém mögött indul és szépen lassan beolvad a Kossuth utca régebbi, századfordulós házai közé.
A legjobb zarándoklatokat és “kilátójárásokat” szerintünk Kőszegen lehet tenni – nem is beszélve arról, hogy a közelében található Írott-kő kilátója két ország, Ausztria és Magyarország területén fekszik – egy hajszálnyit külföldön is érezhetjük magunkat.
Húsvétolj élő állatok között
Nemcsak tojáskeresés, hanem nyuszikeresés is létezik. A zuglói Vasúttörténeti Parkban egész napos családi programokkal várnak, köztük nyuszikereséssel is. Lesz arcfestés, csillámtetoválás, kézműves programok, bábelőadás és nyuszisimogató.
A Szegedi Vadasparkban hosszú évek óta hagyomány a tojásvadászat, amelynek során a jutalom megszerzéséhez nem elég megtalálnunk egy tojást, a park lakóival is meg kell ismerkednünk közelebbről, hogy a tojásokon szereplő kérdésekre is sikeresen válaszolhassunk.
Húsvét keresztény és népi hagyományai
Húsvétkor Jézus szenvedésére, halálára és feltámadására emlékezünk: a Biblia tanítása szerint miután Jézust nagypénteken keresztre feszítették, vasárnap, a harmadik napon támadt fel, halálával megváltva az emberiség bűneit.
Az, hogy Jézus meghalt értünk, majd feltámadt, az isteni szeretet legfőbb bizonyítéka és a keresztény hit alapja.
Pál apostol így az Újszövetségben úgy fogalmaz: “ha pedig Krisztus nem támadt fel, akkor hiábavaló a ti hitetek” (1Kor 15,17). A húsvét a hit szíve, a húsvéti hit, a Jézus feltámadásában való hit a legmélyebb öröm és remény forrása a keresztények körében.
A húsvéti ünnepkör egy hosszú böjttel indul, a nagyböjt Jézus pusztai böjtjére emlékeztet, a 40 napos böjt a bűnbánat, a lemondás és a lelki elcsendesedés ideje. Az utolsó hét, a nagyhét eseményei közül a legfontosabbak a nagycsütörtök (utolsó vacsora), a nagypéntek (a kereszthalál), a nagyszombat (a sírban nyugvás), a húsvétvasárnap (feltámadás), és végül a feltámadás örömének ünnepe, a húsvéthétfő.
A húsvét szerepe nemcsak a vallási, hanem a falusi életben is jelentős, a hagyományokban a halál és a feltámadás mellett megjelennek további szimbólumok. A nagypénteket a népi életben a babonás félelmek uralták, munkát végezni nem volt szabad, az órákat megállították, a tükröket letakarták, a tüzeket kioltották, még főzni is tilos volt ezen a napon.
A nagyszombati hagyományok máig élnek, ekkor kerül az ünnepi asztalra a főtt sonka, tojás, torma és kalács.
A barka a pálmaágat helyettesíti, amelyet Jeruzsálemben tartottak a kezükben az emberek Jézus bevonulásakor a béke szimbólumaként. A bárány az áldozat, Jézus jelképe. És hogy jön ide a nyúl? A nyúl mint húsvéti kellék Németországból érkezett, és arról, hogy a német húsvéti hagyományok között miért bukkant fel, több elmélet is szól, minden esetre Jézushoz és a keresztény valláshoz semmi köze nincs, és egy viszonylag friss jövevény, a 19. század óta része a magyar húsvétoknak.
Cikkünk frissült.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
A címlapon fut
Ajánljuk még:
A festői olasz városban milliós bírságot kaphat a turista, ha...
Viszlát beszállókártya: drámai változások jönnek a reptereken
Április 15-étől élesedett egy nagy változás az osztrák...
Egymás után zuhantak le a sziklákról a túrázók vasárnap
Váratlan: befeketedett a híres erdélyi gyógyvíz
