Horvátországi nyaralás 2021: mi vár az Adrián? Top úti célok, tippek
“Horvátország tengerparti részein újraindult és felfelé ível a turizmus, de nem olyan mértékben, mint a pandémia előtti időszakban. Ezért úgy gondolom, még ideálisabb úti cél” – fogalmaz a Startlapnak Punczman Eszter helyi idegenvezető.
Az Adria jótékony levegője
De merre induljon, aki most tervezi a kikapcsolódást déli szomszédunknál? “A magyarok nagy része a horvátországi nyaralásról hagyomány szerint az Adriára asszociál. Teljesen jó választás, hiszen a sós tengeri levegő egyébként is jótékony hatású. Nem mernék rá megesküdni, de egyesek szerint a vírusnak az itt uralkodó körülmények – mediterrán éghajlat, sós levegő – nem kedveznek.”
“Az idei – májusig terjedő – adatok alapján, a legnépszerűbb horvát úti célok szinte ugyanazok, mint a pandémia előtti időszakban voltak. Ez azt jelenti, hogy Isztria és Kvarner továbbra is az egyik legkedveltebb desztináció a horvát és a külföldről érkező turisták körében is. Ennek oka a könnyű megközelíthetősége, elhelyezkedése. Ezt követi a Split, Dalmácia, Sibenik régió, és a zadari régió is ebben a sorban van. A statisztika szerint, mintha megnőtt volna az érdeklődés az eddig nem túl népszerű, erdős-hegyvidékes Lika régió iránt, ami talán a járványnak is betudható, de annyira nem jelentős.”
Ebéd és szuvenír Bosznia-Hercegovinában
Az adriai tengerparti nyaralás egyik előnye, hogy a strandolást mindig ki lehet egészíteni egy-egy napos, vagy félnapos kirándulással valamelyik nemzeti vagy természetvédelmi parkba.
“Például nagyszerűek a tenger mellett húzódó Dinári-hegység által nyújtott túrázási, kirándulási lehetőségek – Biokovo a Makarska-Riviéra felett, vagy északabbra a Velebit adta aktív kikapcsolódás, de fantasztikus a Krka vízesés is, vagy a még népszerűbb Plitvicei-tavak.
Akik pedig délebbre mennek, Makarska vonalába, ˝átugorhatnak˝ Bosznia- Hercegovinába, ahol jóval kedvezőbben tudnak ebédelni, bevásárolni, vagy szuveníreket választani.
Érdemes átkelni a határon például egy finom báránysültre, vagy csevapcsicsára, amit útszéli vendéglátósokban találnak, vagy Mostar városába, megtekinteni a gyönyörű, kristálytiszta zöld színű Neretva-folyót, völgyet, esetleg a jól ismert Međugorje zarándokhelyre is ellátogathatnak. Hercegovina is jelentős részben horvátok lakta régió, azzal a különbséggel, hogy kedvezőbbek az árak, mint Horvátországban” – tanácsolja Eszter.
S ha már az áraknál tartunk: idegenvezetőnk szerint az egyébként is népszerű, nyüzsgő turistacélpontokon nem számíthatunk engedményekre az éttermekben, kávézókban – a járvány miatt bevételkiesést pótolni szeretnék a vendéglátósok. Ugyanakkor a nem éppen zsúfolt helyeken lehetőség nyílhat kedvezményre, egyéni elbírálásra, hiszen minden szállásadónak érdeke, hogy valamelyest visszanyerje a vendégeket és maximálisan kitöltse a vendégéjszakák számát.
Top 10 úti cél Horvátországban
Esztertől további horvátországi adatokat is megtudtunk, amik szintén segítségünkre lehetnek egy utazás tervezésénél. Az idén januártól májusig tartó időszakban – a vendégéjszakák száma alapján – a top 10 legnépszerűbb horvát turisztikai úti cél:
- Zágráb
- Rovinj
- Poreč
- Split
- Zadar
- Opatija
- Dubrovnik
- Medulin
- Funtana
- Pula
Ami pedig a kemping úti célokat illeti, a top 10 helyen:
- Funtana
- Rovinj
- Vrsar
- Medulin
- Tar
- Krk
- Mali Lošinj
- Omišalj
- Novigrad (Istarska)
- Umag
“Ezek az adatok általában a járvány előtt is hasonlóak voltak, tehát a népszerűségi lista radikálisan nem változott.
Ha valaki inkább elvonulni szeretne, akkor a délebbi régiókba menjen, a kisebb halászfalvakba, kis településekre, illetve komppal megközelíthető szigetekre, ahol valóban teljes nyugalma lesz.
Az Adria Horvátországra eső részén összesen 718 sziget és szigetecske van, ez azt jelenti, hogy a Földközi-tengeren a görög szigetvilág után a horvát szigetvilág a legszámosabb. Hozzáteszem, ebből csak 48 sziget lakott, de még így is bőven van választási lehetőség azoknak, akik elvonulni szeretnének. Aki pedig átélné a kedvelt turistahelyek pezsgését, a halászesteket, a koncerteket, várják a már jól ismert úti célok, amik közül a magyar határhoz közelebbiek a legzsúfoltabbak. Ami engem illet, Splitet és a délebbi részeket szeretem, azokat ajánlanám.
Talán olcsóbban tudnak szálláshoz jutni például Makarska, vagy Omiš környékén, mint az északibb régiókban.
A délebbi részeken az időjárás is stabilabban meleg, a tenger vize is kellemesebb, míg az északibb részeken kiszámíthatatlanabb” – mondja.
Nyitáskor nem volt szabad szék a kávézók teraszán
Kérdésünkre, hogy miként élték meg a lazításokat Horvátországban, Eszter így válaszol: “A kávézók teraszain nagy társasági életet élő horvátok nagyon nehezen viselték, mikor bezárták a vendéglátóhelyek, így nyitáskor nem volt szabad szék a zágrábi kávézók teraszain. Ugyanakkor meglátásom szerint a tengerparti, mediterrán részeken a lakosság életét sokkal kisebb mértékben érintették a járvány hatásai, a szabályok, így azok kevésbé voltak érzékelhetőek egyes halászfalu jellegű, nyáron turizmusból élő helyeken. Ezeken a területeken sokkal lazábban kezelték, élték meg a szigorításokat, mint a kontinentális részeken (Zágráb és környéke, Szlavónia).
Horvátországban a lakosság nagy része a járvány ideje alatt kevésbé „feszült rá“ a szigorításokra, a déli temperamentum ebben a hozzáállásban is megtette hatását – a horvát operatív törzs bánatára, akiknek elég nehéz dolguk volt a szabályok betartatásával.
A horvát médiában is inkább a járvány negatív gazdasági hatásairól volt szó, mint az egészségügyi súlyosságáról és következményeiről. Persze ennek fő oka, hogy Horvátország nagy részben a „turizmusból él“. A Horvát Gazdasági Kamara által közölt 2016- os adatok szerint a horvátországi turizmus deviza bevétele a GDP 18,01 százaléka volt, ez a legmagasabb Európában, majd 2017-ben 19,6 százalékra nőtt. Vagyis Horvátország gazdasága túlságosan a turizmusból származó bevételtől függ, tehát teljesen érthető volt a lakosság félelme, és a vendéglátóhelyek bezárásával szembeni erős ellenállás” – fogalmaz.
A csoportos utazások még váratnak magukra
Eszter magyar nyelven vezet csoportokat Zágráb városában és Split-Dalmácia megyében. Úgy véli, vannak, akiket a pandémia elijesztett a csoportos utazásoktól. Szorongóbbak, ez az érzés még befolyásolja az utazási hajlandóságukat, szükség van a bizalom újbóli kiépítéséhez. Sokaknak anyagi nehézséget is okozott az elmúlt egy év. Mindemellett nagy számban vannak, akik alig várják, hogy újra útra kerekedjenek, mert már elegük lett a bezártságból.
“Összességében, sajnos az idei turisztikai szezontól nem várok többet mint a tavalyitól, hiszen egy csoportos utazást több hónappal előre szerveznek meg. Már télen kellett volna elkezdeni, de télen még nem tudtuk mi lesz nyáron… Úgy gondolom, talán jövőre indulnak be újra a csoportok. Azt tapasztalom, hogy egyelőre inkább egyénileg kelnek útra a vendégek, és azzal még várni kell, hogy újra olyan mennyiségű csoportok legyenek, mint pandémia előtt. Részemről az idei zágrábi adventi időszakban jobban bízok: a járványt megelőző három évben Európa legszebb karácsonyi vásárának nyilvánították, ezért úgy gondolom, újra sokakat vonz majd, akkor már a csoportos utazások is beindulhatnak.”
Egészségturizmusban lehet a jövő
Eszter számára az idegenvezetés nagy szerelem, így elég nehezen élte meg, amikor egyik napról a másikra eltűntek a csoportok az életéből. “Ugyanakkor, aki ezt a szakmát választja, jó esetben tisztában van vele, hogy a turizmusra alapozni a megélhetést nem egy életbiztosítás: olykor sokat ad, de más helyzetben sokat el is vehet. Az elmúlt egy év ezt tudatosította az emberekben. Ami a végzettségemet illeti, én elsősorban pszichológus vagyok, és jelenleg iskolapszichológusként dolgozok, így két csodálatos szakmát egyszerre művelhetek, amik ráadásul könnyen is kombinálhatóak. A járványidőszak megerősített abban, hogy az eddigi céljaim továbbra is életképesek – sőt, talán most még inkább azok -, az egészségturizmus felé indulok.
Terveim között szerepel csoportos kulturális programok szervezése, kombinálása testi- lelki egészségfejlesztéssel, miközben gyönyörű tájakat, kulturális örökségeket tekintünk meg, egy belső utazáson is részt veszünk.
Úgy gondolom, az ilyen jellegű programokra egyre nagyobb igény lesz” – avatott be az elképzelésekbe végezetül Eszter.
Magyarország és Horvátország megállapodott arról, hogy kölcsönösen elfogadja az egymás által kiállított oltási igazolványokat, és mindazok, akik oltási igazolvánnyal rendelkeznek, szabadon közlekedhetnek a két ország között. Részletek itt.
Horvátországi témánkat folytatjuk, következőleg Isztriáról írunk bővebben – a szerk.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
TOP 20 fotó a karácsonyi díszbe öltözött magyar falvakról,...
Földrajzi kvíz: ismered Magyarország határátkelőit?
A világ legaranyosabb madara született meg Debrecenben
Megváltozik: máshogy kell majd felszállni a buszokra Budapesten
Így köszöntötték a téli napfordulót Pilisszántón
