Hollókő kétségkívül Magyarország egyik legszebb faluja, és húsvétkor sok izgalmas programmal várja a látogatókat. Az Ófalu az UNESCO Világörökség részeként az ünnepi időszakban is ápolja a hagyományokat: megismerkedhetünk a régi falusi locsolkodási szokásokkal, és a palóc népművészetekkel. A falu évszázados házai között és a nemrég felújított várban kicsik és nagyok egyaránt megtalálhatják az érdeklődésüknek megfelelő programokat.
Hollókő, a hagyományőrző falu
Hollókő Nógrád megyében, Budapesttől mintegy 100 km-re északkeletre található. A fővárosból autóval kicsit több, mint egy óra alatt elérhető. Busszal a Puskás Ferenc Stadiontól indulva két órát kell utaznunk, Szécsénytől 30 percet. A legközelebbi vasúti megálló a hollókői elágazás, ahonnan szintén busszal juthatunk be a faluba.
Hollókő története a 13. században kezdődött a tatárjárás után. Hagyományos lakói az Észak-Magyarországon és Szlovákia magyarlakta területein élő palócok. A palócok eredetéről keveset tudni: egyes teóriák szerint a kabarok vagy a kunok leszármazottjai, de az is elképzelhető, hogy a magyarokkal azonos eredetű, nyelvjárásban és kultúrában különböző népcsoportról van szó. Mára nagyjából beolvadtak a környező magyarság mindennapjaiba, de ünnepeken, például húsvétkor felelevenítik népszokásaikat.
A palócok hagyományosan katolikus hitűek, és vallásukat intenzíven gyakorolják. A középkorban Palócföld volt a helyszíne a leglátogatottabb búcsúknak, illetve több csodalátás is köthető a területhez. A húsvéthoz kapcsolódó vallási hagyományokat is felelevenítik Hollókőn az ünnepek során.
Mohos Zsófia fotográfus a Hollókőhöz hasonló hagyományos falvakban élők életét örökíti meg. Rengeteg képe készült a szomszédos faluban, Rimócon: a színes palóc népviselet mellett az ott élő idősek bölcsességét is megosztja a nézőkkel. A környékre utazóknak érdemes végigböngészni képeit, írásait, hogy megismerhessék a paraszti élet emlékeit.
A három holló és Isten keze
Hollókő születését legenda övezi: eredetileg a közeli Szár-hegyre épített várat Kacsics András (ezen a területen ténylegesen a Kacsics-nemzetség uralkodott), és a szomszédos földesúr szépséges feleségét rabolta el magának. Az asszonyt a várba zárta. Dajkája azonban boszorkányként szövetkezett az ördöggel, aki három fiát hollóvá változtatta.
A három holló kőről kőre lebontotta a várat, és kiszabadította az elrabolt asszonyt.
A köveket sem szórták csak úgy szét: a szomszédos Hollókőn építették fel az új várat. A legendás eredet mellett a vár történelmi sorsa is viszontagságos: sokszor cserélt gazdát, volt végvár a török megszállás idején, míg a Rákóczi-felkelés után, 1711-ben lerombolták. Feltárása 1966-ban kezdődött. Helyreállított termei ma kiállítótérként működnek, ahol a látogatók megismerkedhetnek a 13. századi öltözködéssel, életmóddal és szokásokkal. Az év során a történelem többször is megelevenedik a vár falai között: a várjátékok során a résztvevők jelmezes hagyományőrzők és kardforgatók segítségével élhetik át a középkor hangulatát.
A Szár-hegy sem maradt üresen: a csúcstól kicsivel lejjebb épült fel az „Isten kezének” is nevezett Kéz-kilátó. A Hollókőről idáig vezető túraút oda-vissza kevesebb, mint 10 kilométer, néhány óra alatt teljesíthető. Az út nagyrészt sík terepen halad, ezért nagyobb gyerekekkel is könnyen végigjárható.
Régi idők ünnepei
Hollókő legfőbb nevezetessége az Ófalu, amely UNESCO Világörökség listáján is szerepel. Az Ófalu egységes, jellegzetes palóc építészeti stílusban épült, fehérre meszelt vályogházakkal és tornácokkal. Itt rendezik meg minden évben a Hollókői Húsvéti Fesztivált, a Hollókői Palóc Napokat és a Hollókői Művészeti Fesztivált.
A Húsvéti Fesztiválon a hagyományoké a főszerep.
Itt nem kölnivel, óvatoskodva locsolnak a legények, hanem teli vödröket öntenek a lányok nyakába, akik igyekeznek menekülni a hideg víz elől.
Nem csupán ezt a tradíciót elevenítik fel a fesztiválon. Nagypénteken bemutatásra kerülnek archív filmek, és a hagyományos böjti szokások, nagyszombaton a kereplőzés és a tánc kerül napirendre, húsvét vasárnap pedig hagyományos körmenetet láthatnak a turisták. A részletes program a fesztivál honlapján olvasható.
Nem csak ünnepek idején érdemes Hollókőre látogatni: egy séta az Ófalu macskaköves utcáin az év minden napján elbűvölő élmény. A kis házak között járva átérezhetjük a hamisítatlan falusi hangulatot. Éjszaka az utcai lámpák fénye különösen romantikus hangulatot kölcsönöz a falunak. Eltévedéstől nem kell tartanunk: a település csupán néhány utcácskából áll, állandó lakosainak száma 2023. januárjában mindössze 311 fő.
Programok kicsiknek és nagyoknak
Ameddig a nagyobbak elmerülnek a falusi életvitelben és a palóc hagyományokban, a kicsik számára is akad izgalmas elfoglaltság: a Húsvéti Fesztiválon tojásfestés és mesemondás várja a gyerekeket, valamint a sok zenés-táncos programon is részt vehetnek.
Akinek ez nem elég, az előtt nyitva áll a Palóc Játszóház: ameddig a kicsik a tradicionális technikákkal készült, művészi kivitelezésű játékokkal játszanak, az idősebbek is kipróbálhatják magukat az ügyességi játékokban.
Múzeumok sokasága
Az Ófalu utcáinak hagyományos palóc házai paradox módon egy tragédia miatt maradtak ránk:
1909-ben egy tűzvészben a legtöbb épület elpusztult.
Az 1911-ig felépített házak azonban a modernebb technikáknak köszönhetően időtállóbb formában születtek újra, ennek köszönhetjük a máig változatlan faluképet. A legtöbb épület ma már nem lakóházként funkcionál: a Fő utcán sokszínű múzeumok mutatják be Hollókő történetét és tradícióit.
A híres Falumúzeumban a látogatók egy háromtagú család életének epizódjain keresztül ismerkedhetnek őseink életvitelével és szokásaival. A Fazekasházban szintén régi korok mindennapjaiba tekinthetünk bele: lehetőség nyílik korongozásra, nemezelésre és mézeskalács-díszítésre. Akinek nincs kedve kézműveskedni, mégis hazavinne valamilyen szuvenírt, rengeteg kézzel készített portékára lelhet itt.
Akit érdekel a népviselet és a múlt játékai, annak érdemes betérnie a Palóc Babamúzeumba. A gyűjtemény 200 babája a sokszínű palóc népviseletet mutatja be: a hagyományos öltözet faluról falura különbözött, ezért a múzeumban rengeteg ruhát csodálhatunk meg. Az Ófalu utcáin emellett még sok, múzeumként működő ház várja nyitott ajtóval látogatókat.
Aktív kikapcsolódás a természetben
Hollókő a Cserhát hegységben található, ezért számos természeti kincs található a környéken. A sportos pihenésre vágyók válogathatnak gyalogösvények, bicikliutak és vezetett túrák között.
A Kertek-alja tanösvény a Hollókői-patak völgyében halad, szó szerint a kertek aljában. A lépcsőkön és fapallókon sétálva hat állomáson haladnak végig a látogatók, miközben megismerkednek az itteni kis tavak eredeti céljával: a hagyományos ruhamosással.
A Dobogó-tetőn álló geodéziai torony is népszerű úti cél a túrázók számára. A toronyból lenyűgöző kilátás nyílik a környékre, ugyanakkor többen óva intenek a lépcsőzéstől: az épület rossz állapotban van, bejáratánál táblák figyelmeztetnek az életveszélyre.
Az ipolytarnóci ősmaradványok mindenki érdeklődését felkeltik: a kisebbek megvalósíthatják őslényvadász álmaikat, a nagyobbak pedig a zöldellő erdő szép ösvényein ismerhetik meg bolygónk múltját. A geopark tanösvényei mellett a fogadóépületben kiállítás és 4D-s moziterem várja a látogatókat, ahol animációs filmeken keresztül pillanthatnak be az ősvilágba.
Mindent összevetve Hollókő ideális hely a pihenéshez: a természetközeliség minden előnyét élvezhetjük, és kulturális érdeklődésünknek is hódolhatunk. A gyönyörű tájak, a friss levegő és a romantikus városkép garantáltan felejthetetlen élményt nyújt a látogatóknak.
Palócföld kastélyai
Hollókőtől mintegy félórányi autóútra van Szirák, ahol az ország egyik legszebb barokk kastélya található. A Teleki-Degenfeld kastély a 18. században épült, és jelenleg négy csillagos szállodaként működik. A korhű szellemben berendezett szobákon kívül a kastélyszálló étteremmel és wellness-szolgáltatásokkal is várja a látogatókat. A kastélyhoz tartozó ősparkban lehetőség nyílik gyalog- vagy biciklitúrákra, lovaglásra és tekézésre is.
A somoskői várrom Hollókőtől autóval egy órára, a szlovák határ túloldalán magasodik egy magyar falu fölé. A várnak hollókői testvéréhez hasonlóan hányatott sorsa volt a történelem során. Szintén a Rákóczi-szabadságharc végén rombolták le, és nem is épült újjá: azóta romként áll. A várból csodálatos kilátás nyílik a környékre, és egy rövid túra után a vulkanikus bazaltkőzet különleges képződményeit is megtekinthetjük.