Hollókő Magyarország egyetlen olyan faluja, amely szerepel az UNESCO világörökség listáján, és így világszerte ismert. Emiatt a település neve sokaknak ismerősen cseng, a faluról készülő képekkel számos helyen találkozhatunk. Fontos hangsúlyozni, hogy az eredeti formában megtartott házak és településkép nem egy múzeumot takarnak, hiszen az épületek többségében ma is ott élnek a tulajdonosaik. Így személyesen ellátogatva sokkal többet kapunk annál, mintha egy skanzent keresnénk fel.
Ördögfiókák adták a nevét
A Budapesttől egy órányi autóútra lévő faluhoz közeledve már messzebbről látszik a domb tetején magasodó vár, majd a község határához közelítve egy sziklán ülő holló szobra fogadja a látogatókat. A legenda szerint a vár és a hollók összekapcsolódnak. Azt mesélik ugyanis, hogy valaha a vár ura, a Kacsics-família tagja, András elrabolt egy szépséges lányt, akit a még épülő vár egyik szobájába záratott. Mivel azonban a hölgy dajkája egy boszorkány volt, az segítségül ördögfiakat küldött, akik holló képében jelentek meg minden éjjel, és széthordták a vár köveit, és ezt mindaddig folytatták, míg a lányt szabadon nem engedték. A legenda szerint ezekről a hollókról kapta a nevét a település.
Ha ellátogatunk Hollókőre, akkor a kirándulás kötelező eleme kell, hogy legyen a nemrég felújított vár meglátogatása, ahonnan csodás panoráma nyílik a falura és a Cserhát vidékére. A faluból nem túl megerőltető séta révén juthatunk fel a várba, ahol a kilátáson túl más élmények is várják a látogatókat.
Így a külső várudvaron található egy sziklába vájt ciszterna, ahol állítólag a vár egyik korábbi ura, Csák Mátéés a törökök is rengeteg kincset rejtettek el. Az erőd többször cserélt gazdát az idők folyamán, míg végül a 18. században I. Lipót leromboltatta. A 400 méter magas sziklán lévő vár a természeti adottságok miatt szabálytalan alakzatban épült, felülnézetből egy csigaházat formáz.
A várban található panoptikum, amely egy 13. századi életkép, a vár urát mutatja be, amikor vendégeit fogadja.
Emellett állandó programelem a fegyverterem, itt a 11-16. századból származó hadviselési eszközök találhatók. A mostani késő őszi időszakban is jó kikapcsolódást nyújt a vár meglátogatása, ám aki színes forgatagra vágyik, annak a tavasztól kora őszig tartó időszak javasolt. Ekkor ugyanis különböző rendezvényeket tartanak a várban, így koncertek, színházi előadások, várjátékok vagy éppen a Nagyboldogasszony-napi ünnep várja az ide látogatókat.
A csodálatos Ófalu
A település főutcájában állnak a világhírű fehérre meszelt tornácos kontyolt palóc parasztházak. Az épületek kinézete alapján azt feltételezhetnénk, hogy a 18. század végén, esetleg a 19. században épültek, ám valójában ennél későbbről származnak.
A falu nagy részét ugyanis elpusztította az 1909-es tűzvész, így a főutcában található épületeket ezt követően hagyományos technikáival építették vissza: a favázas házakat kőalapra emelték, meszelt falakkal, az utca felé faoszlopos tornáccal látták el őket.
A világörökség részét így a 20. század elejét idéző ötvenöt lakóépületből és a templomból álló egység képzi. A műemléki védelem alatt álló házak egy részében ma is laknak, de több immár kizárólag idegenforgalmi célokat szolgál, kiállítások vannak bennük, másokban pedig régi kézműves tevékenységeket mutatnak be korhű körülmények között, és ezeket a vendégek ki is próbálhatják.
Az Ófalu bejáratánál van például a szövőműhely, ahol klasszikus repülő vetélős szövőszéket találunk, és munka közben láthatjuk, amint a helyi asszonyok palóc mintázatú szőtteseket készítenek.
Az egyik legérdekesebb, a Guzsalyas ház, ahol a látogatók megismerhetik milyen is az igazi palóc viselet. Jellemző, hogy mennyire „élő a kiállítás”, hogy nem hagyományos múzeumi darabok találhatók itt, hanem a hollókői asszonyok adták össze a nagy becsben őrzött ruhadarabjaikat. A főutcán, az egyik legnagyobb épületben található a falumúzeum, amely egy középparaszti család életét eleveníti fel állandó kiállítás formájában.
Egy másik házban pedig kiállítás és interaktív bemutató keretében ismerkedhetünk meg a kézműves nyomdász szakmával.
A kézműves nyomdaműhelyben sok eredeti szerszám, használati eszköz található, többek között nyomógépek és könyvkötészeti szerszámok is, így a kézi betűszedéstől a nyomtatáson át a könyvkötésig a látogatók is kipróbálhatják a munkafázisokat.
Az Ófaluban található a 2001-ben nyílt Palóc Babamúzeum is, ahol 200 nagyméretű porcelán babát állítottak ki, amelyek a palócföld színes népviseleteit viselik. A Postamúzeumban berendezett kiállítás a történeti Palócföld postatörténetét, postai emlékeit mutatja be. Ez utóbbiak a képeslapoktól a bélyegeken át a bankjegyekig jellegzetes palóc tájakat és viseleteket örökítenek meg.
Hollókő jellegzetes épülete még az apró, fazsindelyes római katolikus templom, mely Szent Mártonról kapta a nevét. A megfáradt látogatót több vendéglátóhely is várja, ahol belekóstolhatunk a palóc konyha remekeibe. A templom mellett található az Oskolamester háza, amely egyfajta apró iskolamúzeum. Az épületbe lépve a 20. század elejét időző iskola hangulata fogadja a látogatókat, ám az ifjabb vendégekre is gondolva a kiállatás a 21. századi interaktív eszközöket sem nélkülözi. Hollókő életéhez, hagyományaihoz kötődnek a házban tartott kézműves foglalkozások, így mézeskalács díszítésre, nemezelésre és agyagozásra is van időnként lehetőség.
A falu legfontosabb látványosságai belépőjegy ellenében látogathatók, ám akkor járunk a legjobban, ha váltunk egy Faluséta jegyet, mellyel a település összes látványossága megtekinthető. A praktikus tudnivalók közül érdemes azt is megjegyezni, hogy az ófaluba nem hajthatunk be, így célszerű a község végében kialakított nagy parkolóban letenni az autónkat.