Hogy már az elején még tovább csodálkozzunk: a nagy hírű fürdőhelyen jelenleg nem éri el az állandó lakosok száma az 5000 főt. Ez akkor válik igazán érdekessé, ha kiderül, hogy csak 2018-ban 1 millió 136 ezer vendégéjszakát töltöttek itt a turisták. Természetesen a titok nyitja maga a Hévízi-tó, mely teljesen egyedülálló az egész világon.
A tó eredete
A meleg vizes tavak jelentős része a Földön vulkanikus talajon alakult ki, míg a hévízi tőzegmedrű forrástó, melynek vize 20-22 ezer éve tört fel mai helyén először, a Balaton kialakulásával egy időben.
Jelenleg a 38 méter mélyen fekvő Hévízi-forrásbarlangból áramló kén-, rádium-, és ásványanyag tartalmú vízmennyiség akkora, hogy 72 órán belül képes kicserélni a tó vizét.
Így az gazdag oldott és gáznemű anyagokban, magában tudva a szénsavas, a kénes, a kálcium, magnézium, hidrogén-karbonátos gyógyvizek nagyszerű tulajdonságait. A víz hőfoka nyáron 33-38 °C, télen pedig 23-26 °C között mozog. Minden évszakban alkalmas fürdőzésre, gyógyító ereje pedig legendás.
A fürdő történelme
Az első fürdőépületet még Festetics György gróf építette 1795-ben, aki jelentős fejlesztésbe kezdett a tó környékén is.
1898-ban jelent meg először a vízen, az azóta is a tó jelképének tartott indiai tündérrózsa, melyet Lovassy Sándor akadémiai tanár telepített.
Festetics után több, mint 100 évvel a keszthelyi Reischl Vencel sörgyáros tulajdonába került a terület haszonbérleti joga, aki olyan lelkiismeretesen folyatta a fürdő felvirágoztatását, hogy ekkora már Hévíz országos hírnévre tett szert. 1911-ben – az akkor még község – megkapta a „gyógyfürdő jellegű település” címet.
1926 után ismét új lendületet kapott a korszerűsítés, megépült a sajátos fürdőépület is. 1930-ra már 7 szálloda várta a vendégeket, és 40 villáról, valamint 11 étteremről számoltak be a korabeli híradások. Ekkora már éves szinten 16 ezer vendég járt Hévízen.
1948 után az addigi Festetics tulajdont képező Tófürdőt államosították, de a fejlesztések mégsem álltak le. 1952-től már a Hévizi Állami Gyógyfürdőkórház fogadta a rászorulókat.
1977-től kezdődően a kupolás épületeket felváltják a látképet a mai napig is meghatározó tornyok.
A felújítással 1986-ra végeztek, azonban még ez év tavaszán leégett a tó közepén álló faépület, melyet két esztendő alatt építettek fel ismét.
A fürdőhely és Hévíz városa a fejlődés máig tartó szakaszára a rendszerváltás után lépett. A Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház ma már Európa egyik legnevesebb mozgásszervi gyógyközpontja. Körülötte pedig széles körben épültek ki a minden igényt kiszolgáló vendéglátóhelyek és szállodák.
A víz, amely oly sok fájdalmat enyhít
Hihetetlen mennyi mindenre jó: egyebek között a rendszeres fürdés enyhíti a reumás megbetegedések, a csontritkulás, a gyulladásos ízületi betegségek által keletkező fájdalmakat, csökkentheti az idegrendszeri okokra visszavezethető mechanikai panaszokat. Jól jöhet az ízületi operációk, porckorong műtétek elő- és utókezelése során.
Ráadásként 2012 óta hivatalosan már ivókúrára is alkalmas a víz, amely hozzájárulhat az epebántalmak enyhüléséhez, mivel melegen fogyasztva fokozza, hidegen pedig csökkenti az epesav működését. Ezenkívül a légúti hurutok gyógyulását, illetve a vesekőképződés megelőzését is szolgálja.
De nem csak az itten víz hatása lehet áldásos, hanem a tó medrét borító gyógyiszapé is, amely ugyanúgy reumatikus- és mozgásszervi betegség kezelésére alkalmas.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Új látványossága van Budapestnek: videón az életnagyságú...
Földrajzi kvíz: felismered a világ országait vaktérképről?
Fotókon a világ legnagyobb hólabirintusa, amiben nem érdemes...
A csel, amivel ingyen vihetsz fel plusz egy csomagot a repülőre
Gulyás 5800, csülök 6000 - Disznóságok és aranyárak a...
