Veszélyre figyelmeztet a MÁV: Óvatosan a HÉV átjárókban!
A vasútbiztonság növelése a MÁV-HÉV Zrt. kiemelt, stratégiai célja. A vasúti közlekedés az egyik legbiztonságosabb közlekedési mód, azonban van néhány olyan jellemzője, amelyre újra és újra fel kell hívni a többi közlekedő figyelmét azért, hogy a balesetek elkerülhetők legyenek. Erről szól a MÁV-HÉV Zrt. Facebook oldalán közzétett videó is.
Az óvatlanság sok gondot okozhat
A HÉV a főváros és az agglomeráció közlekedésének aktív résztvevője, naponta több mint 800, menetrendszerűen közlekedő vonaton naponta akár 200.000 utazás is történik. A HÉV-ek viszonylag zárt pályán közlekednek, kapcsolódási pontot szinte csak az autós, gyalogos és kerékpáros útátjárók jelentenek, ezeket is labirint korlátok, fénysorompók védik, biztosítják: figyelmeztetnek a vonat közeledésére, segítik a biztonságos átkelést, de óvatlanság vagy túlzott magabiztosság ellen nem védenek. A HÉV egy vonat, azaz hosszú, nagy tömegű kötött pályás jármű azért, hogy jóval több utast legyen képes szállítani, mint egy autó, egy busz vagy akár egy villamos. Egy HÉV – egy akár 6 kocsis, 100 méternél is hosszabb motorvonat – jóval nagyobb más közlekedési eszköznél, jóval nagyobb a tömege és ebből következően jóval nagyobb a lendülete még azonos sebesség mellett is:
ha óvatlanul valaki fékúttávolságon belül egy HÉV elé lép, a vasúti jármű nem fog tudni megállni. Ebben az esetben a baleset elkerülhetetlen.
A HÉV járművezetők – ahogy minden vasúti járművezető – reflexeit, látását, előrelátási képességét folyamatosan ellenőrzik, vizsgálják, kiképzésük legfontosabb része a fékezési ismeretek elsajátítása: egy sínen futó, kötött pályás járművet megállítani, nem pedig elindítani nehéz.
MTVA/Bizományosi: Faludi Imre
Az elmúlt hetekben a vasútvállalat a közösségi média felületeken kiemelten foglalkozott a vasútbiztonsággal. Egyrészt rövid videóban mutatta be a balesetmentes közlekedésben legjobban teljesítő HÉV járművezetőket: vasúti járművezetők reflexeit, látását, helyzetfelismerő képességét folyamatosan vizsgálják, hogy a vasúti balesetek lehetőségét minimálisra csökkentsék. A legújabb videóban pedig a vasúttársaság bemutatja, hogy milyen hatalmas különbség van egy személygépkocsi fékútja és egy vasúti jármű fékútja között, illetve mi történik akkor, ha valaki mégis a HÉV elé lép. A HÉV fékútja akár tizenötször is hosszabb lehet, mint egy autó fékútja, és ha a HÉV nem tud megállni, az nem amiatt van, mert nem fékez időben a HÉV járművezető, hanem azért, mert adott távolságon belül egy 108 méteres, közel 200 tonna önsúlyú (ehhez jön még a 700-800 utas súlya) vonatot nem lehet biztonságosan és hatékonyan lefékezni a fizika törvényei és a fedélzetén lévő utasok biztonságának figyelembe vételével.
Figyelni a vasúti átjáróknál
A vasúti átjárót mindig, minden körülmények között fokozott óvatossággal és körültekintéssel kell megközelíteni! Az átjáróban kockáztatni a legrosszabb fajta szerencsejáték: néhány perc nyereségért, hogy elérjünk egy buszt, hogy hamarabb érjünk a célunkhoz másfél perccel, hogy egy jó nagy gázfröccsel mi még épp átcsusszanjunk otthagyva a “mazsolákat”, – mindent, de mindent elveszíthetünk: testi-lelki épségünk, életünk… vagy közvetve okozója lehetünk mások, szeretteink sérülésének, halálának- azért, mert nem akartuk elhinni, hogy a fizika törvényei ránk is érvényesek. Néhány perc látszólagos nyereség is hatalmas kockázatot hordoz, és a végzetes kimenetelű baleset pillanatok alatt és elkerülhetetlenül következik be, ahogy az oldalra feltöltött videón is látható. Közlekedjenek óvatosan a vasút útátjárókban és a vasúti pálya mentén! Egy baleset is pont eggyel több, mint amennyi elfogadható – hívták fel a figyelmet.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
TOP 20 fotó a karácsonyi díszbe öltözött magyar falvakról,...
Földrajzi kvíz: ismered Magyarország határátkelőit?
A világ legaranyosabb madara született meg Debrecenben
Megváltozik: máshogy kell majd felszállni a buszokra Budapesten
Így köszöntötték a téli napfordulót Pilisszántón
