Halloween idején sokan faragnak tököt, hogy kreatív lámpásokat készítsenek. A takarmánytök, ami a töklámpások alapanyaga, nem része a természetes ökoszisztémának. Bár egyes vadállatok, mint például a mindenevő vaddisznók, hajlamosak elfogyasztani, sok más faj megbetegedhet a műanyag és fém részek miatt, amelyek a tökökben maradnak – hívta fel a figyelmet a Duna-Ipoly Nemzeti Park a korábbi Facebook-posztjában.
A faragott tökök gyakran tele vannak szennyezett gyertyamaradékokkal, ami szintén veszélyezteti az állatok egészségét. Ráadásul a málladozó, rothadó tök sem szép látvány egy erdei séta közben, így a dekoráció kihajításával nem csupán az állatoknak, hanem a természetnek is ártunk.
Mit tegyünk hát a halloween-tökökkel?
A nemzeti park javaslata az, hogy aki teheti, komposztálja a töklámpást a saját kertjében, vagy helyezze el az elszállításra váró zöldhulladék között. A gyertya és a mécses maradékát pedig mindenképpen a kommunális hulladékgyűjtőbe kell helyezni.
A töklámpások története
A Halloween ünnepe ősi kelta hagyományokból ered, és minden év október 31-én tartják. Az ünnep gyökerei az „All Hallows’ Eve”-re nyúlnak vissza, amely a Mindenszentek ünnepét előzi meg. Ekkor a kelta hit szerint a szellemek és az élők világa között elmosódik a határ, és a halottak lelkei visszatérnek. A hagyomány szerint a kelták fáklyákkal és jelmezekkel próbálták elriasztani a szellemeket.
Az első töklámpásokat nem tökből, hanem répa- vagy burgonyafélékből faragták, amelyeket világító gyertyákkal világítottak meg.
Az Egyesült Államokban a 19. században terjedt el a tökfaragás szokása, amely mára a Halloween elengedhetetlen részévé vált.