Szezonon kívül vakációzni eleve klassz dolog: jelentősen olcsóbban úszhatjuk meg, és elkerülhetjük a fojtogató tömeget. Másrészt egy karácsonyi kiránduláshoz azzal a gondolattal is meg kell küzdeni, hogy nem az otthonunkban fogunk gyűlni a családdal a fenyőfa körül.
Akinek ez utóbbi ötlet nem lehetetlenül bizarr, de azért Jézus születéséről mégsem egy egzotikus tengerparton szeretne megemlékezni egy Sex on the Beach koktéllal, annak Máltán a helye december végén! A szigetország ugyanis az egyik legjobb karácsonyi desztináció, ami létezik.
Máltán káprázatosan ünneplik a karácsonyt, és mindez igazán baráti, 16-20 fokos hőmérsékletben élvezhető.
Ismerd meg a helyieket!
A kevesebb mint félmilliós népességű, keresztény dél-európai törpeállamban – ahol egyébként csak 2011-ben legalizálták a válást – , vasárnap délelőtt szinte kizárólag turisták kóborolnak az utcákon, hiszen mindenki más templomban van – még a mindösszesen négy lakossal bíró Comino szigetére is rendszeresen átjár egy pap misézni.
A szigetcsoport bármely évszakban kiváló célpont lehet, mivel abszolút teljesíti az ehhez szükséges alapvető kritériumokat: a helyiek gyakorlatilag kivétel nélkül beszélnek angolul, ismertek a vendégszeretetükről, aktív az éjszakai élet, és az utolsó apró kavicsból is üvölt a történelem és a szépség.
Gozo, az égősorok fellegvára
Ez nyilván karácsonykor is ugyanígy van, csak az amúgy is meseszép mediterrán utcácskákat feldíszítik, de nem ám félvállról: ez a hely maga az égősor-mennyország! És amiben még nagyon jók, az a Betlehem: az egy dolog, hogy mindenfelé gondosan elkészített jászolokkal találkozhatsz, benne a kis Jézussal és társaival, de Gozóban ennél sokkal tovább is mennek.
Gozo nagyjából 25 percnyi kompútra található a Malta névre hallgató főszigettől; a szigeten felépítettek egy egész karácsonyi falut, a Bethlehem f’Ghajnsielemet, ahol színészek játsszák el Máriát, Józsefet és a bébit, január 6-án pedig a háromkirályok is megérkeznek.
Hasonló karácsonyi falu vár minket a Máltai-szigetcsoport legnagyobb szigetén, Maltán is: itt a mai napig megtalálhatók az 1980-as Popeye-film híres díszletei, amely egy egész évben látogatható, voltaképpen múzeumként szolgáló minifalu, ahol a Bethlehem f’Ghajnsielemhez hasonlóan beöltözött emberek gondoskodnak a tökéletes élményről.
A téli ünnepek idején ez a helyszín is megtelik fényekkel, girlandokkal, fenyőfákkal meg mindenféle jóval, és a rajzfilmszerű épületek között megjelenik a Mikulás – itt ő hozza az ajándékokat -, a manói, sőt még Grincs is.
Ha azonban nem csigáznak fel az efféle mulatságok, de a kirakatoktól megdobban a szíved, akkor jó hír, hogy a vásárláshoz minden adott, az év utolsó hónapjában ugyanis az üzletek meghosszabbított nyitva tartással várnak, plusz természetesen itt is van karácsonyi vásár is!
Szenteste Máltán
Immár 1921 óta még az éjféli mise előtt körmeneteket tartanak a templomok: életnagyságú kis Jézus-figurát emelve a magasba, lámpásokkal és gyertyákkal vonulnak a helyiek. Maga a mise is igen különleges, ugyanis itt nem a tiszteletes, hanem egy 7-10 éves kislány vagy egy kisfiú meséli el Jézus születésének történetét. Ez a Priedka tat-Tifel, ami nemcsak a kiválasztott gyermeknek, hanem az egybegyűlteknek is igazán különlegessé varázsolja ezt az élményt.
Pulykasült és mennyei sütemények
A szigetország különleges földrajzi és történelmi helyzete a gasztronómiára is megtette a hatását. Mivel a legtöbb forrás tekintetében importra szorulnak, kiemelt kereskedelmi utak mentén helyezkedtek el, valamint a korábbi századokban el kellett látniuk az éppen aktuális uralkodó külföldi hatalmakat, így számos nemzet befolyásolta a helyi konyha arcát – főleg olasz, közel-keleti, arab és brit beütés érzékelhető.
Errefelé a családok nagyok és szoros kapcsolatot ápolnak egymással, és december 24-én mindannyian összegyűlnek: nem ritka, hogy 20-30 főt ültetnek az asztal köré. Miközben az éttermi étkezés is egyre népszerűbb ezen a napon, a legtöbben azért még mindig otthon készítik el az ünnepi ételt. Ami a magyar gyomor számára nem újdonság, az a pulykasült – ez nálunk is rendszeres főszereplője a menünek szenteste. Ugyanakkor az édességek minket is egy ismeretlen, gyümölcsökkel kikövezett, csokiba mártott világba kalauzolnak el.
Népszerű még a puding, de ez nagyon nem az az étel, amit a Kárpát-medencében ismerünk, hanem egy aszalt gyümölcsökkel megtömött, alkoholos angol desszert, ami a sütőben készül.
A máltaiak nagyon szeretik – és te is imádni fogod – a karácsonyi gyümölcstortát, amely szintén brit eredetű, és alapvetően egy marcipánnal bevont püspökkenyeret takar. Említést érdemel még a húsos pite is, ami ugyan nem édes, de igen közkedvelt, és talán már mondani sem kell, hogy ez is az Egyesült-Királyság étele. Ezen kívül gyakori süti a panettone, a gyümölcsös kalács, ami megint nem saját találmány, hanem olasz, viszont elég jó.
De azért van néhány olyan finomság is, ami tényleg minden értelemben máltai. Ilyen a Qagħaq tal-għasel, a melaszos vagy mézes karika, no meg az Imbuljuta tal-Qastan, ami egy igazi különlegesség: ez egy fűszeres, citrusos sült gesztenye, ami forró csokiban úszik, esetenként alkohollal keverve. Tehát, ha úgy tetszik, ez nem más, mint egyszerűen fogalmazva gesztenyeleves, amely egyben a szilveszteri nemzeti étel (valójában inkább ital) is, így ha maradsz a hónap végéig, akkor az új év érkezését is ezzel a meleg cukorcsodával köszöntheted a Mikulás igazi manóival, vagyis Málta barátságos lakóival.