A gyermekek több mint 90 százaléka mérgező levegőt szív be, 2022-ben csak 13 ország és terület levegőminősége volt „egészséges” , mintegy 2,1 milliárd ember nem jut tiszta vízhez – sajnos a világ több szempontból is szennyezett.
A Föld napja ugyanakkor alkalmat ad arra, hogy az emberek levonják a megfelelő konklúziókat, és tegyenek a környezet megóvásáért. A Föld napjára emlékezve megnéztük, hogy a levegő és ivóvíz minőségét tekintve melyek a legszennyezettebb illetve legtisztább területek a világon.
A légszennyezés az egyik legnagyobb veszély
A légszennyezés továbbra is a világ legnagyobb környezeti egészségügyi veszélye, 2022-ben pedig riasztó szintre lépett a légszennyezettség mértéke – írja a CNN. Az IQAir, egy a levegő minőségét világszerte nyomon követő vállalat jelentése szerint az elemzett országok és területek mintegy 90 százalékában haladta meg az átlagos éves légszennyezettség az Egészségügyi Világszervezet (WHO) levegőminőségi ajánlásait. Az IQAir 131 ország és terület átlagos levegőminőségét elemezte.
Az eredményeik alapján csupán hat ország – Ausztrália, Észtország, Finnország, Grenada, Izland és Új-Zéland -, valamint hét csendes-óceáni és karibi terület, köztük Guam és Puerto Rico, teljesítette a WHO levegőminőségi irányelveit.
Az ajánlás alapján a levegő átlagos szennyezettsége legfeljebb 5 µg/m3 (mikrogramm/köbméter) lehet.
Hét országban – Csád, Irak, Pakisztán, Bahrein, Banglades, Burkina Faso, Kuvait és India – a levegő minősége jóval rosszabb a WHO irányelveiben meghatározott mértéknél, az átlagos légszennyezettség a területeken meghaladta az 50 µg/m3-t az IQAir szerint.
A tanulmány kifejezetten a PM2,5 kategóriába eső finomszemcsés anyagokat vizsgálta. A csoportba a legkisebb illetve legveszélyesebb szennyezőanyagok tartoznak, melyek könnyen a tüdőbe jutnak, és nehezen ürülnek ki a szervezetből. Így számos egészségügyi problémát, többek között asztmát és más légzőszervi megbetegedéseket hoztak összefüggésbe az anyagokkal.
Az IQAir vezetője hozzátette, hogy valószínűleg Afrika a legszennyezettebb kontinens a Földön, ugyanakkor hiányosak a földrész országainak levegőminőségi adatai.
Legrosszabb ivóvíz
A jó ivóvíznél talán nincs is fontosabb szükségletünk, a világ népességének körülbelül egynegyede mégsem jut tiszta vízhez.
A vízminőségi adatok egyik legelismertebb összesítője a Yale Egyetem Környezeti Teljesítmény Indexe, amely több mint 30 teljesítménymutatót – köztük a „higiéniai és ivóvíz” mutatót – követi nyomon, hogy meghatározza a világ leginkább környezetbarát országait.
Az indexük szerint jelenleg Finnország, Izland, Hollandia, Norvégia, Svájc és az Egyesült Királyság rendelkeznek a legtisztább ivóvízzel, míg a legrosszabb eredményeket Csád, a Közép-afrikai Köztársaság, Niger, Nigéria és Togo tudhatják magukénak.
Magyarország egyébként 100 pontból 62.2 ponttal a 48. helyen végzett a felmérésben, így többek között olyan országok előznek meg a listán mint Szerbia, Montenegró és Jordánia.
Mi a helyzet Európában?
Európa rendelkezik a világ egyik legnagyobb és leggazdagabb gazdaságával, a környezetszennyezés mértéke mégis elég változó a kontinensen – írja a greenmatch.co.uk.
A GreenMatch tanácsadói irodája a szén-dioxid-kibocsátás, a városi szállópor, a légszennyezésnek tulajdonítható halálesetek száma, a kijelölt ivóvízforrások minősége, a hulladék mennyisége, az erdőterületek és a védett szárazföldi illetve tengeri területek alapján vizsgálta az európai országok szennyezettségi szintjét 2023 februárjában.
A GreenMatch eredményei szerint Törökország a legszennyezettebb, Svédország pedig a legtisztább európai ország.
A törökországi levegőt vizsgálva arra jutott a szervezet, hogy a szén-dioxid-szennyezés 4,33 tonna/fő/év, a PM2,5 koncentrációja pedig 41 µg/m3. És mint írják, 100 000 főre vetítve 44 haláleset jut évente a légszennyezés miatt. A helyzet ellensúlyozására Törökország mindössze 15,2 százalék erdőterületből áll, és csak 0,2 százalék a védett szárazföldi vagy tengeri területtel rendelkezik. Az országban ezek mellett évente 424,625 kilogramm hulladékot dobnak ki egy főre vetítve.
Ezzel szemben Svédországban a szén-dioxid kibocsátásának mennyisége 3,83 tonna/fő/év, a PM2,5 koncentrációja pedig 6 µg/m3. A légszennyezésnek tulajdonítható halálesetek száma 0,4/100 000 fő/év. Emellett az ország 68,9 százaléka erdőterületből és 15 százaléka védett szárazföldi vagy tengeri területből áll. Svédországban 446,505 kilogramm hulladékot dobnak ki egy főre vetítve. Bár ez a szám magasabb, mint a törökországi hulladék mennyisége, Svédország minden más mutató tekintetében sokkal jobban teljesít – írták az összegzésben.
A legrosszabbul teljesített országok között Lengyelország és Lettország követi Törökországot, a legtisztább területek közt pedig Finnország és Franciaország lett még dobogós.
Mi sem kaptunk túl jó eredményt
Magyarország egyébként 5.2 pontot ért el összesítve a GreenMatch felmérésében, az adat pedig nem ad túl sok okot örömre. A szervezet szerint hazánkban 4.48 tonna/fő/év a szén-dioxid kibocsátás mértéke, a PM2,5 számnál 16 µg/m3-t mértek (az IQAir felmérésében egyébként 15.9 és 10.2 között alakult a magyar nagyvárosokban a szám 2022-ben), a légszennyezésnek tulajdonítható halálozások száma pedig 82. A szám nagyon magas, a felmérés alapján csak Lettország előzött meg minket egy 100 000 lakos/ 91 fős adattal.
És mint írják, a helyzet ellensúlyozásaként az erdőterületek mértéke 22,9 százalék, a védett területeké pedig 22,6 százalék az országban.
Hazánkban ezek mellett 381,5 kilogramm hulladékot dobnak ki egy főre vetítve évente, ezen a területen a miénk az ötödik legjobb eredmény. A legtöbb hulladékot egyébként Dániában dobják ki (779 kg/fő/év) a felmérés szerint.
A szervezet nagyon jó minősítést adott a magyarországi ivóvíznek, ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy az európai országokat áttekintő felmérésben csak Lettország, Litvánia és Lengyelország kapott ennél rosszabb, jó besorolást.
Mit tehetsz utazóként?
Sajnos több tucat ország van, ahol a turistáknak nem javasolt csapvizet inni. Ebben az esetben nem arról van szó feltétlenül, hogy egyes országok ivóvize nem számít biztonságosnak, de a fogyasztás okozhat kényelmetlenséget, hiszen az adott területre jellemző kórokozókhoz nincs hozzászokva az utazók szervezete.
Így a cdc.gov oldalt mindig tüzetesen vizsgált meg egy-egy külföldi kirándulás előtt. Itt többek között feltüntetik az oltási ajánlásokat, milyen ételeket szabad elfogadni a területen, illetve javasolt-e csapvizet fogyasztani az országban.